INFORÁDIÓ 
2019. november 13. szerda
Szilvia

ep-választás 2019

eu

kerekasztal-beszélgetés

Strasbourg, 2018. szeptember 12. Az Európai Parlament képviselői szavaznak a Sargentini-jelentésről a parlament plenáris ülésén, Strasbourgban 2018. szeptember 12-én. A képviselők a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el. (MTI/EPA/Patrick Seeger)

Európa választott – mik a tanulságok?

A következő uniós ciklusban jóval nehezebb lesz kormányzó többséget alakítani, mint az előzőben - hangzott el az „Európa választott - Politikai körkép az EP-választás után” címmel a Külügyi és Külgazdasági Intézetben csütörtökön rendezett kerekasztal-beszélgetésen.

Az európai választások egyik legfontosabb tanulságaként a közép-európai térség elemzője, Garai Nikolett a kiemelkedő részvételi arányra hívta fel a figyelmet. „Az idei EP-választás megmutatta, hogy van fontossága az európai unióval kapcsolatos kérdéseknek” – fogalmazott, hozzátéve: a klímaváltozás, a környezetvédelem, a brexit és a migráció arra ösztönözte az állampolgárokat, hogy hallassák a hangjukat.

Szabó Barnabás, az Egyesült Királyság, Spanyolország és Portugália szakértője pedig előre vetítette, hogy a következő európai parlament nagyon fragmentált – vagyis töredezett – intézmény lesz. Azonban

arról nincs szó, hogy szélsőjobboldali, euroszkeptikus, populista pártok lebontanák az európai politizálás hagyományos kereteit.

Mint mondta: bár a két legnagyobb párt, az Európai Néppárt és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége támogatottsága csökkent, így a liberálisok és a zöldek felzárkóztak hozzájuk. Hozzátette: nehezebb lesz kormányzó többséget kialakítani.

Az Európát 1979 óta domináló konzervatív néppárti és szociáldemokrata kettős fogat 40 év elteltével most átalakul – ezt pedig Molnár Tamás Levente, a német nyelvű országok kutatója mondta. A többséghez kénytelenek bevonni még egy pártot, valószínűleg a liberális ALDE-t. Annyi biztos, hogy a királycsinálók jó árat fognak kérni a koalíció kötésért – tette hozzá a külügyi kutató.

Kiemelkedő választási részvétel

A felmérések tanúsága szerint a választók valójában nincsenek tisztában az európai intézményekkel – mondta Molnár Tamás Levente, a KKI német nyelvű országok kutatója. Sokan nem ismerik a bizottság, a tanács és az EP hármasfogatának működését és egymáshoz való viszonyát. Hozzátette: többségében a nemzeti politikából fakadóan volt alacsony vagy magas a részvétel.

A közép-európai térség elemzője, Garai Nikolett arra hívta fel a figyelmet, hogy valójában az uniós szinten közel 51 százalékos választási részvétel nem tekinthető a demokrácia ünnepének, ugyanis elég nagy a szórás országonként. A szakértő szerint

nem lehet elkülöníteni az európai uniós és a nemzeti ügyeket.

Szabó Barnabás, az Egyesült Királyság, Spanyolország és Portugália szakértője úgy vélekedett, hogy nehéz, sőt lehetetlen elválasztani az európai parlamenti választásokat az egyes országok belpolitikai fejleményeitől. De úgyis nehéz mozgósítani, ha szó sem esik arról, hogyan működik Európa – tette hozzá. A részvételi arány emelkedése talán azt is jelentette, hogy az emberek többet megtudtak az unió működéséről – vélekedett. Ezt a gondolatot Garai Nikolett azzal egészítette ki, hogy az uniós választás több országban egyfajta tesztként szolgált a küszöbön álló nemzeti parlamenti választásokra.

Nyitókép: Patrick Seeger

Kapcsolódó hang

Európa választott 1. rész
 


Európa választott 2. rész
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018