Brüsszeli sajtótájékoztatóján Stoltenberg arról számolt be, hogy a moszkvai vezetésnek tulajdonított merénylet miatt emellett elutasították három orosz diplomata függőben lévő akkreditációját.
"Ez világos üzenetet küld Oroszországnak, hogy elfogadhatatlan és veszélyes magatartásának ára és következménye van" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a NATO-tagok egységesen támogatták a mostani döntést.

Mint mondta, a lépés arányos, jogszerű és tükrözi a szövetségesek súlyos biztonsági aggályait.
A főtitkár kiemelte, a szövetség fennállása óta ez volt az első eset, hogy idegmérget vetettek be valamely NATO-tagállam területén, és mélységes aggodalmát fejezte ki a Szkripal-ügy miatt, amelyre válaszul elmondása szerint a katonai szervezet több mint huszonöt tagja és partnere legalább 140 orosz diplomatát utasított ki.

Stoltenberg ugyanakkor aláhúzta: a döntés nem változtat a NATO Oroszország-politikáján, továbbra is nyitottak a párbeszédre, a NATO-Oroszország Tanács következő ülésének előkészítésére is.
Számos európai kormány, az Egyesült Államok, illetve Kanada is bejelentette hétfőn, hogy orosz diplomatákat utasítanak ki megtorlásul a Szergej Szkripal egykori orosz kettős ügynök és lánya ellen idegméreggel elkövetett angliai merényletre.

Szkripal és lánya március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került kórházba. A férfi korábban az orosz katonai hírszerzés ezredese volt, s tíz éven át dolgozott a brit külső hírszerzésnek. Brit álláspont szerint Szkripalt és lányát idegméreggel próbálták meggyilkolni, amiért Oroszország a felelős. Moszkva ezt visszautasította. Az ügy egyre inkább elmérgesedett, a vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. A nyugati államok jelentős részben felsorakoztak Nagy-Britannia mögött. Hétfőn számos európai kormány, az Egyesült Államok, illetve Kanada is bejelentette, hogy orosz diplomatákat utasítanak ki megtorlásul a Szkripal elleni merénylet miatt.