A Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese szerint nem feltétlenül érdemes nagy titkokat várni attól a 300 dokumentumtól sem, amit az elnök előzetes bejelentése ellenére most mégsem, csak szerkesztve 180 nap múlva hoznak nyilvánosságra.

A CIA vezetése mégis erősen tiltakozott az akták nyilvánosságra hozatala ellen, még úgy is, hogy egy 25 évvel ezelőtt meghozott törvény alapján ezt mindenképp meg kellett tenni. Csupán az elnöknek van arra vonatkozó jogköre, hogy egyes dokumentumok napvilágra kerülését megakadályozhatja. Ezen lehetőséggel élve késlelteti most Donald Trump néhány dokumentum felfedését, azzal az indokkal, hogy bizonyos érzékeny információkat vagy ma is használt titkosszolgálati módszereket árulnának el – magyarázta a szakértő. A Kennedy-akták 89 százaléka eddig is nyilvános volt, mindössze a maradék 11 százalékról van most szó.

„Mindenkinek megvan a saját jól bevált összeesküvéselmélete arról, hogy valójában mi történt” – véli Ugrósdy Márton. Akik eddig sem hitték, hogy teljes átláthatóság van, azokat ezek a dokumentumok sem fogják meggyőzni. Az első reakciók úgy tartják, nincs semmi új a feltárt anyagokban, és könnyen lehet, hogy a még hátralévő anyagokban sem lesznek világrengető feljegyzések és kijelentések. Különösen annak fényében, hogy köztudottan számos dokumentumot megsemmisítettek annak idején.

„Az a benyomásom, hogy a kormányzat néha olyan dolgokat is szeret titkosítani, aminek semmi értelme”

– mondta a szakértő. Mindenki igyekszik védeni a saját ügynökségének az érdekeit, a CIA-nak is kellemetlen lenne, ha kiderülne, hogy esetleg „bénáztak”, és voltak olyan szálak, melyet nem derítettek fel kellő alapossággal. Néha az állampolgárok bizalmának megőrzését és a hivatal jó hírnevének fenntartását célozzák a titkosító intézkedések.