eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Orbán Viktor szerint ez az EU-csúcs legjobb híre

A miniszterelnök szerint a csúcs legjobb híre Magyarország számára, hogy a V4 (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) az egyetlen országcsoport, amely konkrét javaslatokkal érkezett, hogy milyen legyen az új unió, vagyis a V4-es miniszterelnökök többszöri tanácskozása az elmúlt hónapokban nem volt hiábavaló.

A pénteki pozsonyi EU-csúcs sikertelen volt abból a szempontból, hogy nem sikerült megváltoztatni Brüsszel bevándorláspolitikáját - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az uniós tagállamok vezetőinek informális csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatón, pénteken Pozsonyban.

A kormányfő kiemelte: továbbra is a korábbi "önsorsrontó és naiv" bevándorláspolitika uralkodik az unióban, most is többet beszéltek a szétosztás gyorsításáról, mint a migránsok megállításáról a schengeni övezet határán.

Úgy vélte, ha most nem sikerült megváltoztatni az uniós politikát, erre legközelebb szeptember 24-én Bécsben tehetnek kísérletet, amikor a balkáni útvonalon érintett országokkal is egyeztetnek, és megpróbálnak a mostani elhibázott bevándorláspolitikáról áttérni az "önvédelmi" politikára. Hozzátette: nem lehet tudni, hogy ez akkor sikerül-e, de Magyarország egy dolgot tehet, sikeres népszavazással elérni a brüsszeli migránspolitika megváltozását.

Orbán Viktor ugyanakkor sikernek nevezte, hogy határoztak arról: Bulgáriának mindenképpen támogatást kell adni, konkrét döntések születtek a segítségnyújtásról, hiszen a bolgár határon a nyomás nő, és a védekezés költségei jelentősek.

A miniszterelnök szerint a csúcs legjobb híre Magyarország számára, hogy a V4 (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) az egyetlen országcsoport, amely konkrét javaslatokkal érkezett, hogy milyen legyen az új unió, amely sikeresebb a mainál és ahol mindenki megtalálja a számítását, vagyis a V4-es miniszterelnökök többszöri tanácskozása az elmúlt hónapokban nem volt hiábavaló - vélekedett.

Mint mondta, ma menetrendet fogadtak el, amely jelzi a fő állomásait annak a folyamatnak, amelynek végén jövőre Rómában egy dokumentumban lezárják a Brexit utáni önértékelési folyamatot. Ebben meghatározó vélemény lesz a V4-é, amelynek van kikristályosodott véleménye - fűzte hozzá.

Orbán Viktor szerint Németország és Görögország a két kulcsország a bevándorlási helyzet megoldásához. Kijelentette: amíg Németországban nincs határozott felső korlátja a beengedett migránsoknak, folyamatos lesz a szívóhatás. Görögországnak pedig a schengeni megállapodás miatt meg kellene állítania az Európába igyekvőket, de ezt nem teszi meg - magyarázta. Hozzátette: amíg ez a két ország nem változat a politikáján, mi egy dolgot tehetünk, betartjuk a schengeni előírásokat, és minden illegálisan belépni akarót a jog és fizikai erő alkalmazásával feltartóztatunk.

A miniszterelnök kifejtette: a magyar szempontból legfontosabb kérdésre kedvező válasz született a csúcson, vagyis arra, hogy a britek döntése után vajon lesznek-e mások, akik követik őket, és az EU bomlása, forgácsolódása folytatódik-e. Azonban ma megtudtuk, hogy senki sem lép ki az unióból, úgy döntöttek, hogy együtt folyatják, és a szétválás helyett megpróbálják megjavítani az EU intézményrendszerének működését - közölte.

Kitért rá: javaslatot tett egy új politika kialakítására a nem EU-tag országoknak a térségben, mert a feszültség nő a régióban, az EU befolyása az események érdemi alakítására viszont csökken.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az unión kívüli bevándorló táborokhoz, a menekültek regisztrálását végző regisztrációs központokhoz (hotspotokhoz) katonai biztosítás kell, ami ma nem áll rendelkezésre, és ez az egyik fontos ok, amiért Magyarország a közös európai hadsereg felállítását szorgalmazza. Több ország is egyértelműen emellett nyilatkozott ma, növelni kell a katonai együttműködést, ami majd a közös hadsereghez vezethet - mutatott rá.

A kormányfő közölte: szolidárisak ma többféle módon lehetünk Európában, és leegyszerűsített megközelítésre vall azt mondani, hogy aki befogad migránst, az szolidáris, aki pedig nem, az nem az. Azt kell nézni, hogy ki mit áldoz ma Európában azért, hogy Európa biztonságos legyen, ki mennyit költ, milyen erőfeszítéseket tesz azért, hogy Európában az emberek nagyobb biztonságban éljenek - magyarázta.

Úgy vélte, Magyarország a legszolidárisabb országok közé tartozik, és ha mi nem védenénk meg az EU külső határait, nagy baj lenne más országokban. Magyarország az összes többletköltséget egyedül vállalja, amikor nemcsak saját magát védi, hanem Európa többi népével is szolidáris - fogalmazott.

A miniszterelnök kiemelte: Brüsszelben sokaknak nem világos, hogy a migránskérdés nemcsak humanitárius kérdés, hanem következménye van az identitására azoknak az országoknak, ahova mennek és amelyen átmennek. Magyarország identitását meg akarjuk őrizni - tette hozzá.

Orbán Viktor kérdésre válaszolva elmondta: a csúcson Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök jelezte neki, hogy a kormánya más véleményen van, mint Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter, így különvéleménynek kell nyilvánítani az általa mondottakat. (Asselborn kedden úgy nyilatkozott, hogy ideiglenesen vagy végleg ki kell zárni Magyarországot az Európai Unióból, ez az egyetlen lehetőség a közösség összetartásának és értékeinek megőrzésére.)

Ugyancsak kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy a konzervatív politikai gondolkodásban a kulturális ellenforradalom a gyökerekhez való visszatérést jelenti, azt, hogy vissza kell térni a régi európai értékekhez, amelyeket elhagytunk, és ez az eltávolodás az egyik oka annak, hogy nem vagyunk elég sikeresek.

Merkel: az együttműködés szelleme jellemezte a találkozót

Az európai uniós tagországok közti együttműködésre törekvés jellemezte a Pozsonyban pénteken tartott csúcstalálkozót, amelyen a 28 európai uniós tagország közül 27-nek a vezetője vett részt - jelentette ki Angela Merkel német kancellár a megbeszélés után. Pozitívan értékelte a visegrádi csoporthoz tartozó négy ország (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) közösen beterjesztett álláspontját is, és hangoztatta, hogy minden tagországnak törekednie kell arra, hogy megoldást találjanak a bevándorlási hullám csökkentésére.

Francois Hollande francia elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Merkel megerősítette, hogy a találkozón menetrendet fogadtak el az unióban a júniusi brit népszavazás után, illetve a menekültválság miatt szükségessé vált lépésekről. Ennek értelmében - több közbülső lépcsőt követően - jövő márciusra készülnek el a teendők konkrét tervei.

A menetrend céljai között említette Merkel az illegális bevándorlás csökkentését, valamint a külső és belső biztonság növelését. A pozsonyi találkozó a kiindulása egy intenzívebb, szélesebb munkának - szögezte le.

A két vezető találkozóját szimbolikusnak szánták arra, hogy az unió az Egyesült Királyság várható kilépése miatt sem torpan meg, a 27 megmaradó ország között tovább kell fejleszteni az együttműködést. Hangoztatták, hogy mindkét ország fokozza az erőfeszítéseit annak érdekében, hogy az unió sikertörténet legyen. Hozzátették, hogy ebben a többi tagországnak is felelőssége van.

Merkel a sajtótájékoztatón pozitív hozzájárulásként, jó kiindulópontként értékelte a visegrádi országok közös előterjesztését. Hozzátette ugyanakkor, hogy még részleteiben is tisztázni kell, az abban foglaltak mit jelentenek.

A visegrádi négyek egyebek között "rugalmas szolidaritást" szorgalmaztak az unióban a migrációs válság kezelésére, vagyis azt, hogy a menekültbefogadási képesség megítélésében vegyék figyelembe az uniós tagállamok gazdasági fejlettségét is. Hangsúlyozták a biztonsági együttműködés és az EU-n belüli védelmi együttműködés fontosságát is.

Merkel a téma kapcsán kitért arra is, hogy az uniót mindig a kompromisszumkeresés jellemezte. Kifejtette, hogy ha valamilyen elképzeléssel szemben túlságosan széles körű ellenállás mutatkozik, akkor más módokat kell keresni, hogy felül tudjanak kerekedni a nehézségeken.

Francois Hollande francia köztársasági elnök a migránskérdés kapcsán egyebek között azt hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a külső határok védelmére. Hozzátette, hogy olyan megoldást kell találni, amely biztosítja, hogy az unióban méltó módon fogadhassák a menekülteket.

Angela Merkel már a csúcstalálkozó előtt nyilatkozott arról, hogy az Európai Unió "kritikus helyzetben" van, és lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy visszanyerje a lakosság bizalmát. "Tettekkel kell megmutatnunk, hogy a jelenleginél jobbak tudunk lenni" - fogalmazott, utalva a kidolgozandó menetrendre, amely a munkanélküliség csökkentését és a gazdasági növekedést szolgáló lépéseket is tartalmaz.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×