Infostart.hu
eur:
386.89
usd:
333.56
bux:
120980.57
2026. március 3. kedd Kornélia

Erdogan: az EU nem teljesíti a vállalását

Recep Tayyip Erdogan szerint amennyiben a török nép a halálbüntetés visszaállítását akarja, az ország vezetőinek meg kell hallgatniuk őket. A dél-európai ország elnöke exkluzív interjút adott az ARD német közszolgálati televíziónak.

A július közepi puccsról a török elnök azt mondta, július 15-e politikai életének eddigi legkritikusabb napja volt. Úgy értékelte, hogy ezzel a török népre és a demokráciára támadtak.

Az elnök terroristáknak nevezte ellenfeleit. Szerinte komoly szervezet áll mögöttük és ismert emberek is találhatóak tagjai között. A kormány ellenük a leghatározottabban fel akar lépni – tette hozzá.

Korábban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke világossá tette, hogy ha Törökország visszaállítja a halálbüntetést, azonnal megszakadnak a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval.

"A török nép a halálbüntetés visszaállítását akarja. Nekünk pedig mint kormánynak, hallgatnunk kell arra, amit mondanak. Nem mondhatjuk, hogy ez minket nem érdekel".

Erdogan szerint csak Európában nincs halálbüntetés. Egyébként szinte mindenütt alkalmazzák. Azt mondta: „én nem vagyok király, én csak egy államelnök vagyok. Erős elnöknek lenni pedig nem azt jelenti, hogy az alkotmányt nem tartom be.”

A török elnök közölte: Ankara tartja magát az unióval márciusban kötött migrációs megállapodáshoz, de úgy érzi, az EU nem teljesíti azt, amit vállalt. Az államfő szerint az unió nem folyósítja a menekültek ellátásához megígért támogatásokat.

A július közepi puccskísérlet óta több mint 45 ezer köztisztviselőt felfüggesztettek az állásából. A minisztérium bevonta magánintézményeknél alkalmazott 21 ezer tanár engedélyét. A tisztogatások érintettek több száz katonai ügyészt és majdnem ezer rendőrt is. Továbbá az egyetemi oktatóknak ideiglenes jelleggel, további értesítésig megtiltották, hogy külföldre utazzanak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×