"Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést nemzetbiztonságunkra" - jelentette ki már tavaly Joseph Dunford, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője.

A Moszkvában megütött hangok sem sokkal békésebbek. A második világháborúban aratott szovjet győzelem "figyelmeztetés mindazok számára, akik próbára akarják tenni állóképességünket" - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a májusi győzelem napi parádén.

Mindkét fél fegyverkezik, csapatokat csoportosít át, egyre kiterjedtebb hadgyakorlatokat tart.

Az Egyesült Államok és Ororszország rendelkezik a világ atomfegyvereinek 93 százalékával. Az amerikaiak hétezer nukleáris robbanótöltetével szemben Oroszország 7290 robbanófejet képes felsorakoztatni. A két ország között 2011-ben létrejött úgynevezett új START-megállapodás végrehajtása a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint csak vontatottan halad. Mindkét oldal milliárdokat öl atomfegyver-arzenáljának korszerűsítésébe. A SIPRI szerint egyedül az Egyesült Államok 2024-ig 348 milliárd dollárt akar invesztálni.

A 2016-os hivatalos adatok szerint az orosz haderő 770 ezer katonát számlál. Ha ehhez hozzávesszük a nemzeti gárdát és a titkossszolgálatok csapatait, Oroszország bő egymillió nőt és férfit tart fegyverben.

Oroszország közvetlen NATO-szomszédai 150 ezer katonával rendelkeznek: Lengyelország 99 300 fővel, Lettország valamivel több mint ötezerrel, Észtország közel hatezerrel, Litvánia 16 400 fővel, Norvégia több mint 23 ezerrel. A tartalékosokat egyik oldalon sem vették figyelembe. A 26 európai NATO-tagnak közel kétmillió katonája van, ehhez jön még az Egyesült Államok és Kanada csaknem 1,4 millió katonája. A reguláris NATO-haderő számszerűen több mint négyszerese az orosznak.

Oroszország, saját adatai szerint, több mint 4800 bevethető tüzérségi löveggel és rakétavetővel rendelkezik, 2870 harci páncélossal és 10 720 páncélozott járművel. A Global Firepower Index adatai szerint az orosz légierő és más haderőnemek több mint 3550 repülőgép felett rendelkeznek. A haditengerészethez körülbelül 200 hadihajó és 72 tengeralattjáró tartozik. A fegyverek nagy része még a szovjet időkből származik, jelenleg a régieket újakra cserélik, amelyek arányának 2020-ra el kell érnie a 70 százalékot.

A NATO, azaz az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, mint egész messze erősebb Oroszországnál. Egyedül az amerikai haderő több mint 13 ezer repülőgép, 8800 páncélos és 41 ezer páncélozott jármű felett diszponál. Ehhez jön még 76 tengeralattjáró, 19 repülőgép-hordozó és több mint 300 más hadihajó. Az amerikai hadiipar élenjáró technológiát képvisel. Az Oroszországgal közvetlenül határos területeken már nem ilyen jó a helyzet. Lettország például a legutóbbi időkig mindössze három szovjet gyártmányú harci páncélossal rendelkezett.

A SIPRI adatai szerint Oroszország tavaly 7,5 százalékkal 66,4 milliárd dollárnak megfelelő összegre emelte katonai kiadásait. Ez azonban még mindig csak 11 százaléka az 596 milliárd dolláros amerikai hadikiadásoknak. A NATO-államok katonai kiadásai 2009 óta 1077 milliárd dollárról 871 milliárd dollárra (2015) csúsztak vissza. A csökkenés üteme az utóbbi időben lassult.

Oroszország azt tervezi, hogy az év folyamán két új hadosztályt állít fel nyugati határán. Szergej Sojgu védelmi miniszter tízezer katonáról és kétezer járműről beszél.

A tervek szerint a jövő évben Lengyelországban és a három balti országban már NATO-csapatok állomásoznának. A katonák száma azonban viszonylag csekély lenne. Országonként mindössze ezer katona állna rendelkezésre.

A NATO, válaszul arra, hogy Oroszország támogatja az oroszbarát szeparatistákat Ukrajnában, már tavaly elkezdte a világ bármely részén bevethető gyorsreagálású egység felállítását. Az egységben szolgálók száma a 40 ezret is elérheti. Egy részük képezi az új "lándzsahegyet", amely néhány napon belül a helyszínre telepíthető. A begyakorlottságot szolgálja az a hat új támaszpont, amelyeket keleti NATO-országokban, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában hoztak létre. Lényegesen megnövelték a balti légtérben szolgálatot teljesítő őrjáratok számát.

Oroszország az elmúlt években többször is tartott be nem jelentett hadgyakorlatokat katonák tízezreinek részvételével. 2014 februárjában és márciusában egy 150 ezer fővel lezajlott hadgyakorlat biztosította Oroszország nyugati részén a Krím félsziget katonai birtokbavételét. A NATO keleti területén sokkal több állam vesz részt a hadgyakorlatokon, mint az ukrajnai konfliktus előtt. Legutóbb a lengyelországi Anakonda fedőnevű gyakorlaton 24 országból voltak katonák.

Valószínűtlen az orosz bevonulás a Baltikumba. Szakértők szerint az orosz haderő maximum hatvan óra alatt elfoglalhatná a balti államok fővárosait, de egy támadás NATO-terület ellen fölöttébb kockázatos lenne. Egyrészt a lakosság nagy része ellenségesen viszonyulna a megszállókhoz, másrészt biztosan számítani lehetne a NATO katonai válaszára.

A NATO és Oroszország beszélő viszonyban van egymással, de csak igen csekély mértékben. A NATO-Oroszország Tanácsban az idei év áprilisáig, csaknem két évig semmi sem történt, s az ezt követő tanácskozás sem járt konkrét eredményekkel. Viszonylag rendszeresen beszél egymással Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Alekszandr Grusko orosz NATO-nagykövet. Egy-egy találkozóra Stoltenberg és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter között is sor kerül.