eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Brexit: több mint 1,2 millióan követelnek új népszavazást

Meghaladta az 1,2 milliót szombaton azoknak a száma, akik petícióban követelik újabb népszavazás kiírását Nagy-Britannia EU-tagságáról.

Egy másik petícióhoz pedig, amely azt indítványozza, hogy London váljon ki az Egyesült Királyságból, kiáltsa ki függetlenségét, és kérje felvételét az EU-ba több mint 120 ezren csatlakoztak szombat délutánig.

Az újabb EU-népszavazást követelő online petícióhoz, amelyet pénteken indítottak, egy nap alatt 1,26 millióan adták a nevüket. A kezdeményezők és az aláírók az EU-tagságról szóló népszavazások szabályainak módosítását követelik a brit kormánytól, úgy, hogy e kérdésről második népszavazást kelljen kiírni, ha az elsőn a választók kevesebb mint 75 százaléka vett részt, és a kilépésre vagy a bennmaradásra 60 százaléknál kevesebben voksoltak.

A brit EU-tagságról szóló csütörtöki népszavazáson a részvételi arány 72,2 százalékos volt, és 51,9 százalék szavazott arra, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból.

A kezdeményezést a parlament petíciós bizottságának napirendjére kell venni. Ez a testület dönt arról, hogy hitelesek-e az aláírások, és a kezdeményezés alkalmas-e a parlamenti vitára. A brit törvények alapján a parlamentben tárgyalási időt kell biztosítani minden olyan közérdekű petíciónak, amelyet legalább 100 ezer brit állampolgár hitelesen aláírt.

Az alsóház legutóbb egy olyan petíciót vett napirendjére, amely azt kezdeményezte, hogy Donald Trumpot, az amerikai Republikánus Párt elnökjelölt-aspiránsát ne engedjék beutazni Nagy-Britanniába.

E petíció előzményeként Trump egy decemberi kampánygyűlésen azt mondta, hogy London egyes városnegyedeibe a rendőrök sem mernek bemenni, mert félnek a helyi radikális muszlim közösségektől.

Az amerikai nagyvállalkozó kitiltását követelő petíciót 568 ezren írták alá, és a kezdeményezésről januárban jelképes vitát tartottak a londoni alsóház képviselői, de Trumpot nem tiltották ki Nagy-Britanniából; az ilyen jellegű döntések a brit törvények alapján Theresa May belügyminiszter személyes jogkörébe tartoznak.

A brit főváros önállósulását és EU-tagfelvételét indítványozó felhívást szombat délutánig 124 ezren írták alá.

Ez a helyenként tréfálkozó hangvételű petíció Sadiq Khan londoni polgármestert szólítja fel arra, hogy nyilvánítsa Londont függetlenné az Egyesült Királyságtól, és kérje a város felvételét az EU-ba, valamint a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe, amelynek Nagy-Britannia nem tagja. A petíció szerint London nemzetközi város, és meg akarja őrizni központi helyét Európában.

London lakosságának 60 százaléka a bennmaradásra voksolt a brit EU-tagságról rendezett csütörtöki népszavazáson.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×