A strasbourgi székhelyű emberi jogi bíróságon döntenek majd arról, hogy a képviselői irodára kifüggesztett, és "azóta is ott lobogó zászló reklámhordozónak minősül-e, amint azt a román hatóságok és a velük cinkosságot vállaló igazságszolgáltatás állítja, vagy pedig nemzeti, történelmi jelképnek, aminek az egész világ magyarsága tartja, s amelynek szabad használatát a román alkotmány is szavatolja".

Tőkés Lászlót a nagyváradi polgármesteri hivatalnak alárendelt helyi rendőrség szólította fel a reklámzászlónak minősített székely zászló és partiumi zászló eltávolítására. A képviselő mindkét felszólítás érvénytelenítését kérte a bíróságtól.

A Bihar megyei törvényszék 2015 novemberében jogerős ítéletben minősítette reklámzászlónak Székelyföld jelképét, a nagyváradi bíróság pedig első fokon május elején találta törvényesnek a partiumi zászló eltávolítására vonatkozó felszólítást.

Amint a képviselő irodája közölte, a partiumi zászló ügyében is a székelyzászló-perben kimondott ítélet szövegét és indoklását közölte a bíróság, és még arra sem volt gondja, hogy a székely zászló kifejezést partiumi zászlóra cserélje a szövegben.

A bíróság indoklása szerint a székely zászló egyebek között azért reklámzászló, mert "kitűzésével a panaszos (Tőkés László) a közönség figyelmét akarta felkelteni önnön cselekedeteire és az általa kezdeményezett akciókra, következésképpen a zászló kitétele reklámcéllal történt" - idézte a közlemény.