A félezer kilométer hosszúságú vulkanikus régió Melbourne-től a dél-ausztráliai Mount Gambier városig húzódik. Az elmúlt négymillió évben a térségben 400 vulkánkitörés volt, a legutóbbi ötezer éve történt.

"Ausztrália ezen részén a vulkánkitöréseket egészen más folyamatok generálják, mint a világ más tájain, ahol a tűzhányók általában a kőzetlemezek határain, lemeztektonikai mozgások eredményeként törnek ki. Ilyen például a Csendes-óceán partjain végigfutó sávszerű földrajzi régió, a Tűzgyűrű, amely mentén különösen sok működő és szunnyadó tűzhányó helyezkedik el" - magyarázta a kutatásokat irányító Rhodri Davies professzor.

Az ANU kutatóinak első ízben sikerült feltérképezniük a kontinentális kéreg vastagságát a földrészen. Méréseik alapján kiderült, hogy a viszonylag sekély, 200 kilométeres fészekmélységű vulkanikus tevékenység Ausztrália azon részére volt jellemző, ahol az ősi, 2,5 milliárd éves masszív kéreg találkozik a "mindössze" 500 millió éve kialakult vékonyabb kéreggel. A "méretkülönbség" feszültséget generál a földköpenyben, ami miatt a mélyebb rétegekből úgynevezett köpenyhőoszlopok (köpenycsóvák) áramlottak a felszín felé.

Az áramlatok modellezésére az ausztrál szuperkomputert, a Nemzeti Számítástechnikai Infrastruktúrát alkalmazták, az elvégzett számítások azt is kimutatták, hogy a vulkanikus tevékenységnek egy másik oka is volt, mégpedig az, hogy a kontinens évenkénti 7 centiméteres "sebességgel" északra, Új-Guinea felé vándorol.

"Az elmúlt ötezer évben nem volt vulkánkitörés, így semmi ok a pánikra. Mindazonáltal a térség még mindig aktív, így nem lehet kizárni egy jövőbeli vulkánkitörés lehetőségét sem" - fogalmazott a kutató.

További terveit ismertetve Rhodri Davies elmondta, hogy módszerével vállakozik a világ más pontjain lévő "rendhagyó" vulkanikus tevékenység elemzésére. "Körülbelül félszáz hasonló, elszigetelt vulkanikus régió van a világon, némelyikük rejtélyét talán sikerül megfejtenünk" - hangsúlyozta az Ausztrál Nemzeti Egyetem tudósa.