Az alaptörvény rögzíti, hogy a köztársasági elnök tűzi ki az európai parlamenti választás időpontját. Minden nagykorú magyar állampolgárnak, valamint az Európai Unió más tagállama magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.

Az alaptörvény rögzíti azt is, hogy sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez kötheti. Nincs választójoga annak, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a választójogból kizárt. Nem is választható az EU más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy más hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.

Az EP tagjainak választásáról szóló 2003. évi törvény rögzíti, hogy a választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik, a választáson az egész ország egy választókerületet alkot.

A jogszabály rögzíti azt is, hogy csak az gyakorolhatja választójogát az EP-választáson, akinek van magyarországi lakóhelye.

A választópolgár az EU-nak csak egy tagállamában gyakorolhatja választójogát. Vagyis, szavazhat minden magyar választópolgár, ha nem jelezte másik uniós tagállamban, hogy választójogát ott kívánja gyakorolni, valamint az EU más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozott arról, hogy választójogát Magyarországon kívánja gyakorolni és magyarországi lakóhellyel rendelkezik.

Listát bejegyzett pártok állíthatnak, két vagy több párt akár közös listát is állíthat. A listán a jelöltek a párt vagy pártok által bejelentett sorrendben szerepelnek. A listaállításhoz legalább 20 ezer választópolgár aláírással hitelesített ajánlása szükséges. A választópolgár egy listára szavazhat.

A törvény rendelkezik a mandátumkiosztás módjáról is, ez az úgynevezett legnagyobb maradék elve szerint történik. Mandátumot az a párt kaphat, amelyik több szavazatot kapott, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat öt százaléka.

A választás további szabályait a választási eljárásról szóló 2013. évi törvény (Ve.) foglalja össze, rögzítve a választási eljárás alapelveit is. Ezek: a választás tisztaságának megóvása, az önkéntes részvétel a választási eljárásban, az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek között, a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a választási eljárás nyilvánossága.

Emellett a Ve. foglalkozik a szavazókörök kialakításával, a választójogosultság nyilvántartásával, a választási szervekkel, a választási kampánnyal, az ajánlással, a szavazással (így a külképviseleti szavazás szabályaival), a szavazatok összesítésével, a szavazatszámlálással, az eredmény megállapításával és a jogorvoslattal.

A büntető törvénykönyv (Btk.) rögzíti a választás, a népszavazás és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény tényállását, és azt, hogy aki ezt elköveti, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. az információs rendszer vagy adat megsértése körében rendeli büntetni azt is, aki a választási számítástechnikai rendszerbe jogosulatlanul belép, az ott tárolt adatokat jogosulatlanul megváltoztatja vagy törli.

A törvények mellett rendeletek foglalkoznak a választási eljárás egyes részletszabályainak, a választás lebonyolítása egyes kérdéseinek meghatározásával. Egy 1996-os belügyminiszteri rendelet szól a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásának vezetéséről. Közigazgatási és igazságügyi miniszteri rendeletek határozzák meg a választás határidőit és határnapjait, a központi névjegyzék és egyéb választási nyilvántartások vezetésének szabályait, az EP-választás költségeinek normatíváit, elszámolási és belső ellenőrzési rendjét.