Mohamed Murszit, akit az egyiptomi hadsereg távolított el a hatalomból, az ellene kirobbant tömegtüntetések nyomán "erőszakos cselekedetekkel, uszítással és garázdasággal" vádolják.

A vádak az elnöki palota előtt tavaly decemberben kirobbant tüntetéshez kapcsolódnak, ezeket megelőzően Murszi közölte, hogy kiterjeszti jogkörét. Erre válaszul tiltakozók árasztották el a palota környékét.

A december 4-i tüntetésen több tízezer ember tiltakozott amiatt, hogy Murszi, extra jogokkal ruházta fel magát - kiiktatta például azt a lehetőséget, hogy döntéseit a bíróságok felülvizsgálhassák.

A vád szerint az elnök tanácsadói saját párthíveik segítségét kérték, hogy kergessék el a tüntetőket. A Testvériség hívei rátámadtak a tiltakozók táborára, de azt állították, hogy támadóktól akarták megvédeni az elnöki palotát. Az elnök hívei és a tüntetők összecsapásában 10 ember halt meg.
A Muzulmán Testvériség vezetői buszokon szállítottak támogatóikat Kairóba és azt állították: a rendőrség nem volt hajlandó megvédeni az épületet.

Ellentmondásos módon nyomozás folyik ellene azért is, mert 2011-ben, a Mubarak-ellenes tüntetések idején megszökött a börtönből. Azzal gyanúsítják, hogy szökése idején megszervezte egyes őrizetesek, börtönőrök és katonák meggyilkolását és "összeesküvést szőtt a Hamász palesztin csoporttal", amellyel a Muzulmán Testvériség közeli kapcsolatokat tart fent.

Murszi mellett a Testvériség további 14 vezetőjét állítják bíróság elé.

A volt elnököt július 3-án fosztotta meg hatalmától a hadsereg - mindössze egy évet töltött hivatalban. A Muzulmán Testvériség által puccsnak nevezett akciót követően az új hatóságok keményen lecsaptak a párt tagjaira és őrizetbe vették vezetőit. A biztonsági erők Murszi több száz hívét ölték meg a volt-elnököt pártoló tüntetések során.

Hoszni Mubarak megbuktatása után Mohamed Murszi volt Egyiptom első, demokratikusan megválasztott elnöke. A hadsereg július 3-a óta őrizetben tartja, bár az EU külügyi főmegbízottja találkozhatott vele.

Pénteken további több tízezer ember vett részt az Iszlám Testvériség által szervezett tiltakozómeneteken, a hadsereg fellépése miatt azonban jóval kevesebben mentek el, mint amire a szervezők számítottak. Egyiptomban továbbra is éjszakai kijárási tilalom van érvényben, a hadsereg pedig tankokat vezényelt az utcákra és lezárta a fontosabb tereket.