Az adósságplafon megemeléséről szóló harc véres patthelyzet volt a listát összeállító Ezra Klein szerint. Azonban a tárgyalások megmutatták, hogy kik azok a "katasztrófapolitikusok", akik képesek kockáztatni az Egyesült Államok gazdasági kilátásait, pusztán azért, hogy nagyobb befolyásuk legyen az amerikai elnökön.

2. A kötvénytulajdonosok

Ugyan hivatalosan nem jelentették be, de az értesülések szerint a kötvények hozamának kifizetését határozták meg első számú prioritásként arra az estre, ha sikerül megegyezni. Ráadásul a heteken át tartó vita ideje alatt a tízéves lejáratú amerikai állampapírok hozama alig változott, így továbbra is stabil befektetésnek mondható.

3. Az egészségügy

A vita idején azt gondolták, az állam kiadásainak 22 százalékát kiadó egészségügyi kifizetéseket kurtítanák meg elsőként a költségvetés kiigazítása érdekében, most azonban kiderült, hogy az egészségügyet és a társadalombiztosítást nagy valószínűséggel békén fogják hagyni. A legpesszimistább becslések szerint is maximum két százalékos kiadáscsökkentés várható a területen.

4. A gazdasági fundamentumok

A cégek eredményei, kifizetései, valamint a makroadatok nagyobb mértékben befolyásolták a piacokat, mint a washingtoni viták. Ha nem is feltétlenül nyertek, de nem vesztettek az adósságplafon megemelésével a részvény-, kötvény- és árupiacok.

5. A Kongresszus

Ha nem is az állampolgárok szemében, de mindenképpen nyertes a Kongresszus. A Fehér Ház megszorítások nélküli plafonemelést akart, ebbe azonban sikeresen beleszólt a Kongresszus, így a törvényhozói hatalom megerősítette befolyását a végrehajtói hatalmon.

6. A milliomosok

A Bush-féle adócsökkentések miatt a kiemelkedően magas jövedelműek 2012 végéig biztosan nem lesznek szenvedő alanyai a költségvetési megszorító csomag harmadik részének.

7. A védelmi kiadások

A megegyezés 350 milliárd dollárral csökkenti a védelmi kiadásokat a következő tíz év során, limitálja a biztonsági kiadásokat a 2012-es és 2013-as pénzügyi évre, és vésztartalék gyanánt további 500 milliárd dollárt von el a védelmi kiadásokból. Ez ugyan nem kevés, de mégis jóval kevesebb a vártnál.

8. Az Egyesült Királyság

A nyugat-európai ország gazdasága rossz helyzetben van ugyan, de ha elképzeljük, mennyivel rosszabb helyzetbe kerülne, ha Amerikában is megállna a gazdasági növekedés, a megegyezés nyertesének tekinthető. Ráadásul az Egyesült Királyságban, úgy tűnik, a költségvetési megszorítások nem lesznek különösebben fájdalmasak.

9. A svájci frank

Ezt nem nagyon kell részletezni, az adósságproblémáktól való félelem már régóta az alpesi deviza malmára hajtja a vizet.

10. A klisék

Az FT írása külön megemlíti, hogy a helyzet nem teljes megoldottsága utat enged az olyan klisék terjedésének, mint az AAArmageddon. (A blog külön kiemeli az alábbi videót, West Wing (Az elnök emberei) - klasszikus. Õk még 7-nyolc ezermilliárd dollárról vitatkoztak, most 14-15 ezer milliárd volt a tét.)Vesztesek

1. A költségvetési mechanizmus

Megemelték ugyan az adósságplafont, de az idei események tanulsága alapján előre félhetünk attól, mi lesz egy vagy két év múlva, amikor újra esedékes lesz a limit megemelése. A legtöbb elemző szerint egy ilyen plafon teljesen fölösleges, az Egyesült Államok fiskális szabályrendszere teljes átgondolásra szorulna.

2. A munkanélküliek

A Fehér Ház igyekezett a rendkívüli munkanélküli segélyek fizetésének idejét kitolni, de ez nem sikerült, így, úgy tűnik, 2011-ben lejár a program. Az Egyesült Államokban továbbra is rengetegen szorulnak rendkívüli munkanélküli segélyre, aminek megszűnése után még nehezebb lesz számukra az álláskeresés és csökkenni fog a lakossági fogyasztás is.

3. Az egyetemisták

A költségvetési megszorítások kapcsán csökken az egyetemistáknak adható kedvezményes hitelek mennyisége, illetve megszűnnek a diákok előtörlesztését ösztönző programok.

4. A növekedési kilátások

A kiadáscsökkentések nagy része 2012 után várható, így akkor majd csak 0,1-0,2 százalékponttal fogják csökkenti a gazdasági növekedést a megszorítások. Ez azonban épp elég lehet a bajhoz, mivel ahogy Paul Krugman rámutat, hogy az Egyesült Államok még nem lábalt ki a pénzügyi válság gazdasági következményeiből és legalább 2013-ig még gazdasági stagnálással kell számolnia.

5. A Bowles-Simpson terv

A kétpárti megegyezést célzó terv helyett egy másik közös demokrata-republikánus bizottság fog a fiskális kiigazítás problémáival foglalkozni. Az általuk kidolgozott, 1200 milliárd dollárt megtakarítani kívánó terv azonban méretben és kapacitásban is jóval kisebb, mint a 4000 milliárdos Bowles-Simspon terv.

6. A GDP-arányos államadósság

A legújabb felmérések szerint a megegyezés mit sem tesz azért, hogy a következő tíz évben 75-80 százalék között stabilizálni lehessen a GDP-arányos amerikai államadósságot.

7. A Standard & Poor's

Most már egyre biztosabb az Egyesült Államok leminősítése, az S&P azonban maga alatt vágja a fát politikai szempontból, miután a következő tíz évre 4000 milliárdos költségcsökkentést irányzott elő az AAA minősítés megtartása érdekében, miközben a megegyezés maximum 2400 milliárd dolláros megszorításról szól. Ha azonban lejjebb viszi ezt a számot, hitelességét kockáztatja.

8. Az amerikai elnökök Kennedytől Bushig

Az említett politikusok minden erőfeszítése a nem diszkrecionális kiadások növelése érdekében ködbe veszik a megállapodással.

9. A jövő nemzedéke

A legtöbb oktatási és infrastrukturális kiadás helyi szintű, így ezek nagymértékben vesztesei lesznek az önkormányzati kifizetések csökkenésének.

10. Az érmekészítők

Tim Geithner 1000 milliárd dolláros érméket tervezett kiöntetni, mondván most már csak így oldható meg az adósságválság. A megegyezés miatt azonban az érme legkorábban csak 2013-ra készülhet el.