A rekordméretű államadósság miatt a konzervatív-liberális koalíció maratoni ülésen úgy döntött, hogy 2015-ig csaknem 90 milliárd eurót kell megtakarítani, ebből 11,2 milliárdot már a jövő évben, 19,2 milliárdot pedig 2012-ben. Ehhez hasonló nagyságú, "történelmi" takarékossági programot eddigi történetében még nem irányzott elő a szövetségi köztársaság.

A röviddel korábbi értesülések még mintegy 50 milliárd eurós megtakarításról szóltak. A részleteket rendkívüli sajtóértekezletén Angela Merkel kancellár, a konzervatív CDU elnöke ismertette, aki a szükséges takarékoskodásról szólva több, mint 80 milliárd eurót említett. A koalíciós partner liberális FDP elnöke, Guido Westerwelle alkancellár és külügyminiszter ugyanakkor már csaknem 90 milliárd euróról beszélt, 2013-ra 24,7 milliárdos, 2014-re pedig több mint 30 milliárdos megtakarítást helyezve kilátásba.

Mivel a takarékosság elsősorban a szociális területeket érinti, a Németországra évek óta jellemző társadalmi béke felbomlása fenyeget. Az ellenzéki pártok és a szakszervezetek máris bejelentették, hogy országos tiltakozó megmozdulásokat szerveznek.

A rendkívül szigorú takarékossági kényszert Angela Merkel kancellár a növekvő eladósodással, az államadósságok csökkentésére való alkotmányos kötelezettséggel, a görög-, illetve az euróválság válság tanulságaival, az európai uniós stabilizációs egyezmény betartásának követelményeivel és általánosságban azzal indokolta, hogy az ország csak annyit költhet, amennyit bevételei megengednek. A koalíciós partnerrel együtt utalt arra, hogy Németország az elmúlt években lehetőségei felett élt. Az elhatározott takarékossági programnak - mint hangsúlyozta - Németország számára nincs alternatívája.

A kancellár elengedhetetlennek nevezte a csomagtervet, amelynek központi eleme a kiadások csökkentése, nem pedig az adóemelés. Úgy értékelte, hogy a terheket sikerült egyenlően elosztani az állampolgárok, illetve a gazdaság szereplői között. Merkel kijelentette: Európa legerősebb gazdaságaként Németország a drasztikus takarékossági intézkedésekkel példát kíván mutatni a többi európai uniós tagállamnak is.

A szövetségi jegybank, a Bundesbank legutóbbi adatai szerint 2009 végére az ország adósságai meghaladták a 2100 milliárd eurót. Ehhez hozzájön még az idei esztendőre betervezett, több mint 80 milliárd euró új államadósság.

A takarékossági csomag az oktatás kivételével minden területre kiterjed. A szociális juttatások terén kemény elvonásokat tervez, különös tekintettel a tartós munkanélkülieknek nyújtott támogatások megnyirbálására, és a gyermek 14 hónapos koráig nyújtott, úgynevezett szülői támogatás (Elterngeld) csökkentésére. A kancellár szavai szerint mindezzel az érintettek mielőbbi munkába állását kívánják ösztönözni. Mint mondta, mindez több mint 2 millió személyt érinthet.

A takarékosság másik fő területe az államigazgatási költségek lefaragása. A kormánykoalíció a közigazgatás területén 2014 végéig 15 ezer főig terjedő leépítést és 2,5 százalékos jövedelemcsökkenést tervez.

A szociális támogatások csökkentése, illetve megvonása egyaránt érinti a munkaügyi, illetve a családügyi tárcát. A szövetségi munkaügyi hivatal a takarékosság jegyében dolgozza ki a munkanélkülieknek nyújtott támogatás új rendszerét, amelyben a kancellár szerint a rugalmasság, illetve a helyi igények a korábbinál jóval nagyobb szerepet kapnak. A védelmi minisztérium a takarékosság érdekében a többi között a Bundeswehr állományának mintegy 40 ezer főnyi csökkentését irányozta elő, és ennek érdekében szerkezeti reform kidolgozásába kezd.

Adóemelésről a kormány által elfogadott takarékossági csomag egyelőre nem beszélt, ugyanakkor előirányozta több adójellegű támogatás megvonását. A tervek között az áfa, továbbá a jövedelemadó módosítása - egyelőre legalábbis - nem szerepel.

A kancellár szerint az intézkedések között szerepel egy olyan alap létrehozása is, amely a bankok befizetéséből származna, és célja az esetleges pénzügyi válságok kezelése, illetve elhárítása lenne. Ezt a kancellár szerint legkésőbb 2012-ig el kell fogadni. A program tartalmazta azt az előirányzatot is, hogy az atomerőműveket működtető, energiaipari vállalatoknak jövedelmük egy részét be kell fizetniük az államkasszába, amennyiben végleges döntés születik az erőművek működési idejének meghosszabbításáról. Mindez évente csaknem 2,5 milliárd eurót tenne ki.

Az ellenzéki pártok és a szakszervezetek szinte azonnal elutasították a drasztikus takarékossági csomagot, azzal érvelve, hogy az a szegények terheit növeli, a gazdagokat pedig tovább kíméli.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), és az ugyancsak legnagyobb német szakszervezeti szövetség, a DGB bejelentette, hogy elutasítja a tervezetet, és országos tiltakozó megmozdulásokat szervez. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Németországban évek tartó társadalmi békének vége szakadhat.