Munkareggelivel kezdődött és helyi idő szerint délután háromig tartott Londonban a G20 gazdasági csúcsértekezlet, államelnökök, kormányfők és a szaúdi király részvételével. A küldöttségvezetőkről csoportkép készült, amelyről csak a kanadai miniszterelnök hiányzik, aki épp a fényképezés idején ment ki kezet mosni.

A konferencia tervezettnél fél órával korábbi befejezése az egyetértés jele, ami elégedettséggel töltheti el a rendező ország, Nagy-Britannia kormányfőjét, Gordon Brownt. Az esetleges sikertelenség nem annyira rá hatott volna vissza kedvezőtlenül, mint inkább azt bizonyította volna, hogy a gazdasági világválság megoldása a vártnál nehezebb lesz.

A megállapodás szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 750 milliárd dollárnyi támogatást kap, ugyanis készletei megcsappantak az utóbbi hónapok segélyakciói, például a magyar kormány számára biztosított nagy összegű lehívható hitel miatt. Az IMF-hez immár a világ minden részéről fordulnak fejlődő vagy a globális nehézségek következtében megrendült gazdaságú országok, számukra pedig minél kedvezőbb törlesztési feltételekre lenne szükség.

Az IMF-nek szánt tényleges tőkejuttatás 500 milliárd dollár, emellett a szervezet 250 milliárd dollárnak megfelelő értékben "új pénzt" is kibocsáthat saját "valutájában", SDR-ben. Ezt egy meghatározott valutakosárból képzik, értékét és kamatát a kosár fő valutáinak súlyozásával számítják ki. Az új SDR-kibocsátás, amelynek haszonélvezői a szorult finanszírozási helyzetbe került felzárkózó - főleg kelet-európai - gazdaságok lennének, lényegében világgazdasági szintű kvantitatív pénzügypolitikai enyhítésnek felelne meg, mivel úgy jelenne meg igénybe vehető pótlólagos likviditás, hogy mögötte nem hitel áll.

A világkereskedelem élénkítésére 250 milliárd dollárt szavaztak meg a csúcstalálkozón. Az 1930-as évek gazdasági válságának az elhúzódását többek közt a nemzeti protekcionizmus okozta, fontos tehát, hogy a szabad kereskedelem most ne szenvedjen kárt, és amelyik ország ezt nemzeti önzésből akadályozza, azt elmarasztalják.

A világ bizonyos kormányai alacsony adórendszerrel csábítják magukhoz a külföldi tőkét. Ez önmagában nem üldözendő, de a G20-as értekezlet határozata értelmében, szankciókkal sújtják azokat az adókedvezményt nyújtó országokat, amelyek nem írják alá és nem tartják be a Párizsban székelő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szabályzatát, ami meggátolja a pénzmosást, valamint az adófizetés elkerülését.

Franciaország és Németország már a londoni konferencia előtt követelte szigorúbb bankszabályozás bevezetését. Ennek a részleteit még a vezető pénzintézetekkel is meg kell beszélni, de kétségtelen, hogy például a hedge fund befektetési alapok működése eddig teljesen szabályozatlan volt, és ezen változtatni kell. Szintén szükséges, hogy felülvizsgálják a bankok vezetőinek javadalmazását, nem annyira a fizetésük szerződésekben megszabott összegét, mint inkább a csillagászati prémiumokat.

Csütörtökön már csillapodott a londoni Cityben a tőke-ellenes és egyéb tüntetések hevessége. Bár több mint száz személyt így is őrizetbe vett, s azután túlnyomórészben szabadlábra is helyezett a rendőrség, miközben egy francia épületmászó a City egyik legmagasabb felhőkarcolója, a Lloyds bank központjának oldalán kapaszkodott fel a csúcsig, hogy kibontsa kapitalizmus ellenes feliratát.