Lesz-e társadalmi robbanás Franciaországban? A közvélemény-kutatási eredmények azt mutatják, hogy nem kizárt. Egy friss felmérés szerint ugyanis a megkérdezett franciák 71 százaléka arra számít, hogy a következő hetekben egyre erőszakosabbá válnak a szociális követelések.
 
A felmérést végző OpinionWay közvélemény-kutató intézet igazgatója a sajtónak nyilatkozva elmondta: a válaszadók érdekes módon elsősorban nem a szakszervezeti tiltakozásokhoz kötik a radikalizálódást, annak ellenére sem, hogy az érdekvédőknek a március 19-i fekete csütörtökön országszerte csaknem hárommillió, a kormány politikája ellen tiltakozó embert sikerült utcára vinniük.
 
A "bekeményedést" a franciák elsősorban a munkahelyi konfliktusok körül várják, és úgy vélik, ezeknek csupán előszelét jelentették az elmúlt hetekben a japán Sony vagy a német Continentál üzemeiben történtek. Mint arról az InfoRádióban korábban beszámoltunk, a Sony egyik franciaországi  gyárában a dolgozók egy teljes  éjszakán át fogva tartották a cég országos igazgatóját, így próbálva magasabb végkielégítést kikényszeríteni az elbocsátandó dolgozóknak, a Continental gumiabroncsgyár alkalmazottai pedig nemes egyszerűséggel megdobálták az egyik üzem bezárásáról tanácskozó cégvezetőket.
 
Ezzel együtt azonban öt százalékkal, a januári 50-ről 55 százalékra emelkedett azoknak a franciáknak az aránya, akik úgy vélik, hogy a szakszervezeti tiltakozások erősödni fognak, és hogy azok elérhetik az 1995. novemberi sztrájkok intenzitását. A nyugdíjrendszer bejelentett megreformálása ellen tiltakozók akkor három teljes hétre megbénították az országot, és Alain Juppé akkori miniszterelnöknek végül visszakoznia kellett.
 
A társadalmi hangulatot jól mutatja, hogy az 1995-ös forgatókönyv megismétlődését immár a Nicolas Sarkozyre szavazók egyharmada is valószínűnek tartja, szemben a januári 25 százalékkal. Az OpinionWay igazgatója ugyanakkor paradoxonnak nevezte, hogy a korábbi 49 százalékról 46-ra csökkent azoknak az aránya, akik szeretnék, ha a szociális konfliktusok tovább éleződnének, sőt, a megkérdezettek 57 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem venne részt a tüntetéseken.

Bűnbakok
 
A franciaországi hangulatból az mindenesetre egyre világosabbá válik, hogy a bankárok, vállalatvezetők, általában a gazdagok egyre inkább bűnbakokká válnak a tiltakozók szemében, és a szakszervezetek immár azt követelik a kormánytól, hogy a jelenleginél magasabb adót vessen ki rájuk.

A Fillon-kabinet ezt ugyan mereven elutasítja, ám - az elégedetlenséget érzékelve - igyekszik szolidaritást mutatni a gyárbezárások által egyre jobban megviselt munkavállalók iránt, és részben a tömegnek tetsző módon reagál. A hétvégén például az állam által korábban megtámogatott Société Générale bankra gyakorolt erőteljes nyomással elérte, hogy négy csúcsvezetője lemondjon a tavalyi eredmények után megítélt részvényopciójáról, néhány napja pedig a gazdasági és a szociális miniszter ultimátumszerű levélben szólította fel a nagyvállalkozók szövetsége elnökét, tizenöt napot adva arra, hogy alkalmazza azt a korábban kidolgozott etikai kódexet, amely a csúcsvezetők mozgóbérét szabályozza.