Az utóbbi időben többször címlapra került energiavita nyomja rá a bélyegét a Bécsben zajló latin-amerikai és uniós találkozóra. Európai vezetők aggodalmukat fejezték ki a Evo Morales bolíviai elnök államosítási programja és a Moralessel szövetséges Hugo Chavez venezuelai elnök tervezett olajadója miatt.

Az Európai Uniót a világkereskedelmi tárgyalások legutóbbi fordulójában sok támadás érte az agrártámogatási rendszer miatt, és a csúcs fő célja az volt, hogy miként bővítsék a kereskedelmet a két világrész között.

Evo Morales a csúcs előtt közölte, hogy a külföldi olaj- és gázcégeket nem kompenzálják az államosított tulajdonrészért. Morales hozzátette: egyeseket meglephet, hogy ő a társadalmi igazságosságért és az őslakosok jogaiért lép fel.

Brazília dühösen reagált Morales szavaira, aki szerint 500 évig csak fosztogatták az országát.

A brazil Petrobras mellett a spanyol Repsol is jelentős befektető a bolíviai gáziparban és most az államosítási program részeként befektetései egy részének feladására kényszerül.

Egyes dél-amerikai országok ugyanakkor szeretnének több európai befektetőt magukhoz csalogatni, miközben az újfajta baloldal fellegvárává vált Bolívia és Venezuela nagyobb állami kontrollal akarja kezelni társadalmi gondjait.

Uniós diplomaták azt mondták, hogy nem akarnak vitát Bolíviával, de aggódnak az országban történt irányváltás miatt. Bolívia Venezuelát követve ki akar lépni az úgynevezett Andoki-csoportból. Ez pedig azzal jár, hogy EU nem tud kulcsfontosságú kereskedelmi tárgyalásokat kezdeni a latin-amerikai blokkal.