A Sunday Telegraph a Pentagontól származó információkra hivatkozva közölte: a tervezők már a célpontok azonosítását végzik, felmérik a szükséges hadianyag-mennyiséget és kidolgozzák a hadművelet logisztikai részleteit.

A legnagyobb vasárnapi konzervatív brit lap szerint a katonai akciót ellenezné Nagy-Britannia, amely attól tart, hogy a támadás erőszakhullámot indítana el a Közel-Keleten és megtorlásnak tenné ki a Nyugatot.

A nagy londoni befektetési és elemző házak is egyre nagyobb esélyt látnak az iráni válság kiszélesedésére, és emiatt ellátási zavarokra számítanak az olajpiacon.

Előre szóltak

Az Egyesült Államok február 7-én már bejelentette, hogy Teherán egyedül is képes lesz atomfegyvert előállítani, ha újraindítja az urándúsítást nukleáris létesítményeiben.

Az amerikai külügyminisztérium egyik magas rangú tisztségviselője

közölte: minden eszközzel meg kell akadályozni azt, hogy Irán atomfegyverhez jusson.

Az akcióhoz szükséges forrásokkal rendelkezik Washington.

Korábban Teherán jelezte: rakétatámadást intéz Izrael ellen, ha az Egyesült Államok és Nagy-Britannia megtámadja az országot.

Jahaj Rahim Szafavi tábornok emlékeztetett arra, hogy Teheránnak 2.000 kilométer hatótávolságú ballisztikus rakétái vannak, és Izrael ezen a távolságon belül van Irántól.

"Nem akarunk egyetlen országot sem megszállni. Hatékony védelmi intézkedéseket hozunk, ha megtámadnak minket" - mondta az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka.

A tábornok azzal is megvádolta Washingtont és Londont, hogy nyugtalanságot provokál Irán olajban gazdag dél-nyugati területén és robbanószerkezetekhez szükséges anyaggal látja el az iráni ellenzéket.