eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke (b) és Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke a 2022-es vizes világbajnokság megrendezéséről tartott tájékoztatón Budapesten 2022. február 7-én. A magyar főváros június 18. és július 3. között ad otthont az úszó-világbajnokságnak. A sportág mérkőzéseit Budapesten Sopronban, Debrecenben és Szegeden bonyolítják le.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Wladár Sándor–Vári Attila: olyan vb-t rendezzünk, amellyel Magyarország és a világ is elégedett

Nem kérdés, hogy teli lelátók lesznek, szép magyar sikerek lesznek, és Magyarország boldog lesz – mondta Wladár Sándor, a Magyar Úszószövetség és a június 17-én kezdődő budapesti vizes-világbajnokság szervezőbizottságának elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség vezetője arról beszélt, hogy szeretnének minden egyes helyszínt, a vidékieket is teljesen megtölteni.

Közeleg a világbajnokság, melyek lesznek a fő helyszínek?

Wladár Sándor: Június 17-től 25-ig műúszás lesz a Széchy-uszodában, aztán következő nap, 18-tól 25-ig úszás a Duna Arénában, majd amikor az úszásnak vége, 26-tól műugrás szintén a Duna Arénában, és 26-tól kezdődik a nyílt víz a Lupa-tavon.

Vízilabdában négy helyszín van összesen...

Vári Attila: Igen, június 20-tól július 3-ig lesz a vízilabdatorna, Debrecenben, Szegeden, Sopronban és Budapesten várjuk szeretettel a szurkolóinkat.

Volt már egy szakasza a jegyértékesítésnek májusban, most megkezdődött a második. Hogy fogynak eddig a jegyek?

Wladár Sándor: Amikor a sajtótájékoztatót követően megnyitottak a jegykapuk, az első nap elfogyott több mint 12 ezer jegy, a második napon is 10 ezer fölött, és teljesen elkeltek az első turnusban közreadott jegyek. Szerdán nyitották meg a második turnust, és az a terv, hogy majd az utolsó 10-15 százalékot az esemény előtt egy héttel fogják árusítani online felületen. A fina-budapest2022.com oldalon lehet látni egyrészt magát a programot, azt is, hogy milyen lelátói zónák vannak és a hozzá tartozó jegyárakat is.

Vízilabdában hogyan fognak a jegyek?

Vári Attila: Azonnal elkapkodták eddig a jegyeket, ennek nagyon örülünk, de lesz még egy nagyon erős kampány országosan, és szeretnénk minden egyes helyszínt, a vidéki helyszíneket is teljesen megtölteni.

A jegyek többsége a mai árak mellett olcsónak számít. Ez volt a cél?

Wladár Sándor: Igen, azt gondoltuk, hogy egyrészt mindenki számára legyen elérhető, a legolcsóbb jegy úszásra 1500 forint, a legdrágább 18 000, ez megfizethető. A gondot az okozza, hogy a Duna Arénába 2017-ben több mint tízezer ember fért be, most körülbelül 5200-5300 a kapacitása, és ennek egy részét még elviszik a csapatok, a média, a VIP, ezért sokkal kevesebb a jegy, mint amennyi eladható lenne, akár két-háromszorosa is, teljes meggyőződéssel mondom. A vízilabdán sikerült végül is a lelátói kapacitást megvalósítani, mert még egy héttel ezelőtt úgy volt, hogy nincs elég szabad kapacitás Európában, de aztán a szervezők megoldották, még ezer férőhelyet tudtak behozni a Hajós Alfréd uszodába. Nehézséget okoz, hogy az érdeklődés óriási, de a jegyeladás az online felületen történik, arra nincs annyira rálátásunk, hogy az a hat vagy hétezer jegy, amit a vízilabda-mérkőzésre el lehet adni, mennyi ott a tényleges igény. Azt tudjuk, hogy a tiszteletjegyeknél mi az igény, és nem fogjuk tudni kiszolgálni az összes elvárást. Itt majd lesznek nyilván sértett emberek, az teljesen biztos, már látom, hogy ez szinte elkerülhetetlen.

Folyamatosan csörög a telefonjuk ez ügyben?

Vári Attila: Ez nem egyszerű, de azért rengeteg ember nagyon sokat tett a magyar vizes sportágakért, és szeretnénk azzal megtisztelni őket, hogy a lehetőségeinkhez mérten vendégül látjuk őket az uszodákban. Ettől függetlenül mi gondoltunk a nagycsaládosokra, a fogyatékossággal élőkre, tehát olyan emberekre is, akik, mondjuk, nem tudnák megengedi maguknak, hogy eljöjjenek egy ilyen világeseményre, és erre is elég nagy kontingenst szabadítottuk föl. Ezenkívül még az utánpótláskorú versenyzőinkre is kell gondolni, hiszen belőlük lesznek majd a világbajnokok, olimpiai bajnokok, Európa-bajnokaink. Nagyon sok ember dolgozik a sportágban, és ilyenkor ez a legnehezebb, hogy ezeket a jegyeket hogyan osszuk el.

A fiatalok közül, akár a legfiatalabb vízilabdázók közül, akiknek, mondjuk, nem jut jegy, még jelentkezhetnek önkéntesnek?

Vári Attila: Igen, mi nagyon számítunk az önkéntesekre. Nagyon komoly segítséget kaptunk mindig is az utánpótláskorú fiataloktól ezeken a rendezvényeken, mert ők tudják a sportág specifikumait. Igenis, jelentkezzenek, jöjjenek, segítsenek nekünk, hiszen az ő munkájuknak is köszönhetően lesz jó majd a világbajnokság.

Nem egyszerű sporteseményt rendezni, ezt láthattuk akár az elmúlt hétvégén a labdarúgó Bajnokok Ligája párizsi fináléjában, ahol a szurkolók beléptetésével különféle okok miatt gondok voltak. Mire kell figyelniük a szurkolóknak?

Wladár Sándor: Népszerűsítjük majd, hogy minél többen próbáljanak tömegközlekedéssel érkezni a helyszínre, nagy lesz a tumultus, még egyeztetések folynak az ideiglenes parkolók kialakításáról. Egy világbajnokság helyszínére érkezni nem lehet fél órával előbb, a telt ház adja magát, és nemcsak az uszodában, hanem a mellette lévő különböző olyan kiszolgáló rendezvényeken, például különböző fan zone-okban, ahova rengeteg ember érkezik. Aki rutinos rendezvényre járó, az tudja, hogy két-három órával korábban illik elindulni, nyugodtan megérkezni. Mindenki használja a tömegközlekedést, ha a 2017-es vb-re visszagondolunk, akkor rengeteg boldog embert láttunk sétálni együtt különböző zászlókkal, mi ezt szeretnénk, ilyen hangulatot országszerte, és azért ehhez két-három órával előbb meg kell érkezni, hogy tényleg nyugodt legyen a beléptetés.

Át lehet érni még az úszásról a vízilabdára alkalmanként? Az első teljes héten lesz egymás után hat olyan nap, amikor lesznek úszódöntők, majd utána a magyar férfi vagy női válogatott játszik.

Vári Attila: Igen, így terveztük ezeket a rendezvényeket, a szinkronúszásra is oda lehet érni, vízilabdára is, nem ütközünk. Pont ez volt a lényeg, hogy akinek netán több jegye lenne különböző eseményre, az gyalog, sétálva is el tudjon érni oda.

Hatkor kezdődnek majd az úszódöntők, 18-tól 25-ig, ugye szombattól szombatig, és a magyar vízilabda-mérkőzések mindig a Margitszigeten lesznek és este 9 órakor kezdődnek. Aki nem tud kijutni, vagy bármilyen egyéb ok miatt külföldön van, éppen nyaral, hol követheti az eseményeket, milyen platformokon?

Wladár Sándor: Televízión keresztül, 140 ország fogja átvenni a vb-közvetítést. A harmadik-negyedik legnézettebb esemény a világon a vizes sportok világbajnoksága, vélhetően milliárdok nézik világszerte azt, hogy Budapest megint rendezett egy világbajnokságot. A televízió a megszokott magas színvonalon fogja közvetíteni a vb-t.

Aki most óriás toronyugrásra készült, ne tegye, ez kimarad a vb-programból.

Wladár Sándor: Lehetetlen volna megépíteni, arra sem idő, sem pénz nem volt. Azt ígértük, hogy új létesítményt nem építünk, a meglévőket sem bővítjük, ideiglenes lelátók épülnek, igazából más komoly fejlesztés nem történt. Az óriástornyon egyébként gondolkodtunk, különböző helyszínek szóba jöttek, aztán elvetettük, mert az sok-sok milliárd forint lett volna és senki nem vállalta annak a kockázatát, hogy nem épül meg időben.

Vári Attila: Lelátóhiány is van, ezeket a platformokat sem olyan egyszerűek fölépíteni és beszerezni. Van a költségvetésnek egy plafonja és mi nem szerettük volna semmilyen formában túllőni, ráadásul ez a nagyon rövid időszak arra is ösztökélt minket, hogy semmilyen építésbe ne menjünk bele.

Elmondták a sajtótájékoztatón, hogy nagyjából 31,5 milliárd forint a világbajnokság összesített költségvetése. Ehhez képest lett volna, gondolom, aránytalan egy három-négy-öt milliárd forintos óriástorony?

Wladár Sándor: Transzparenciát ígértünk meg politikamentességet, sok mindent ígértünk, és azt gondolom, hogy be is tartottuk és ezután is be fogjuk tartani. Transzparensen közöltük ezeket a számokat is. Oszkó Péter megerősítette, hogy ez tartható költségvetés, nem lát kritikus pontokat, nyilván amikor ezt a bejelentést tettük, akkor még kicsit erősebb volt a forint, de összességében nem fogjuk túllépni ezt a költségvetést.

Melyek a főbb bevételi lábak? Nyilván a 31,5 milliárd forint nem térülhet meg, de akár a jegybevételből mire számítanak?

Wladár Sándor: 180 ezer jegy kerül értékesítésre, pontos számot nem tudok, nyilván ez milliárd fölötti tétel kell hogy legyen. Azt biztosan tudom, hogy az első két nap a jegybevétel 140 millió forint volt. A bevétel például a 60-70 ezer vendégéjszaka, fullon vannak a szállodák. Például a kínai csapat külön Boeinget bérelt, a Covid-protokoll miatt a teljes kínai válogatott egy napon jön és egy napon hagyja el az országot. Legalább 8-10 szállodát teletömünk, még a vidéki helyszíneket is. Sopronban volt kapacitásprobléma szállásügyben, de azt is megoldották a kollégák. Sok-sok milliárd forint bevétel a szállodaiparnak, vannak a jegybevételek, meg azok a nem számosítható bevételek, amit egy ilyen esemény a világban megmutat belőlünk.

Turisztikailag és marketingben?

Vári Attila: Igen. A világbajnokság tervezésénél nagyon fontos szempont volt, hogy a Covid után a turizmust valahogy beindítsuk, mert a budapesti turizmus volt a pandémia egyik legnagyobb elszenvedője, a turistákat szeretnénk visszacsalogatni, és a világbajnokság óriási lendületet ad Budapestnek és a környékének. Az egy dolog, hogy hány városban lesz a vb, de nagyon sok város még érdekelt az ott lévő uszodákkal, hiszen azok a gyerekeket az utánpótlásból, akik világversenyekre készülnek minden sportágban, el kell helyezni máshova, ráadásul jönnek még a külföldi csapatok akklimatizálódni, tehát bevételt hoznak a városokba, mert egy-egy ilyen kontingens, húsz-harminc ember amikor több hétig itt van, azért költ is

Mikor érkeznek majd az első sportolók? Akár egy-egy akklimatizációs, magyarországi edzőtáborba?

Vári Attila: Most.

Wladár Sándor: Úszók már itt vannak, 6-án is sok ország jön, 180 jelezte most vissza, hogy érkezik. A szállásfoglalások meg folyamatosan történnek, úgyhogy olyan gondjaink vannak, hogy például Madagaszkár nem adta le a jelentkezését, tehát nem tudjuk, hogy mikor érkeznek és mikor távoznak, de a főbb számokat tekintve azt látjuk, hogy 180 ország fölött vagyunk.

Sportolói összlétszámban hol járnak?

Vári Attila: Nagyjából ötezer lesz teljes létszám a vb-n.

Abban benne vannak az edzők, illetve a szakemberek?

Vári Attila: Mindenki, így van. Óriási nagy szám, nagyon örülünk, hiszen annyira megbolydult a vizes sportok világa. Ez hatalmas logisztikai feladat, de ez a szépsége ennek az egésznek és ezért vagyunk büszkék, mert rengeteg olyan sporteseményt rendeztünk eddig, ami kitűnő meg kiváló volt, de azért egy vb az a világ egyik legnagyobb sporteseménye, és ez nagyon nagy felelősség is egyben, de nagyon jó kollégáink vannak.

Wladár Sándor: Emeljük ki a kollégákat, akár a vízilabda-szövetségben, akár az úszószövetségben olyan sokat próbált szakemberek vannak, akik az elmúlt években sok-sok világeseményt rendeztek meg. Mindenki érzékeli azt, hogy egy hajóban vagyunk, ránk figyel a világ, óriási költségvetési pénzből gazdálkodunk, nekünk is jót kell nyújtani, egy jó világbajnokságot kell szervezni, hogy a sportolók jól érezzék magukat. Az elvárás az, hogy szakmailag egy olyan világbajnokságot csináljunk, ami el fogja vinni újra a hírét, hogy ha nem is a minden idők legjobb világbajnokságát, de hogy ebben a helyzetben, orosz–ukrán háború idején, Covid után azért Magyarország megint csinált valamit. Mi arra törekszünk tényleg, hogy egy szakmai világbajnokság legyen. Nyilván ki kell szolgálni a hazai nézőközönséget, a televíziós közvetítés pedig hibátlan lesz.

Az öt évvel korábbihoz képest kisebb lesz a felhajtás most?

Wladár Sándor: Kisebb lesz, mert sokkal kevesebb idő állt rendelkezésre. Sokkal kevesebb idő volt arra, hogy felhívjuk a figyelmet. Csendesen dolgozunk, balhéktól mentesen dolgozunk, nem voltak ilyen költségvetési túllépések, mint ami ’17-ben volt.

De a fáradt arcok megvannak...

Wladár Sándor: A fáradt arcok megvannak, ez a dolgunk, nincs más választás. Én nem érzem azt, hogy kevesebb figyelem fogja követni a világbajnokságot. Nem kérdés, hogy teli lelátók lesznek, szép magyar sikerek lesznek, és Magyarország boldog lesz, amikor majd látja.

Ki mindenki érkezik a legnagyobb nevek közül?

Vári Attila: Jönnek a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak tagjai, rengeteg sportdiplomata különböző országokból. Ha csak a résztvevő országok számát nézzük, az már maga óriási, de mellette rengeteg olyan sportágból is ellátogatnak hozzánk, akik meg akarják nézni ezt az eseményt és nem feltétlenül a vizes sportokban dolgoznak, hiszen a magyar rendezés mindig egy irányt adó.

Wladár Sándor: Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke 17-18-án már itt lesz, 19-én itt lesz a FINA-kongresszus, ez nem volt egyébként korábban tervbe véve, és a NOB-tól 20-22 ember fog érkezni. Tehát van egyfajta sportdiplomáciai lehetőség is szerintem a jövőt illetően.

Hosszabb távon szóba kerülhet egy budapesti olimpiarendezés kérdése is? Gyulay Zsolt elnök beszélt arról a MOB rendes közgyűlésén, hogy Magyarországnak tulajdonképpen erkölcsi kötelessége az első európai olimpiára jelentkezni Brisbane után, az akár ’36-ban is lehet.

Vári Attila: Sándor is meg én is a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagjai is vagyunk, ez számunkra egy nagyon nagy büszkeség, és úgy gondolom, hogy minden olyan sportoló, aki világeseményen részt vett és válogatott mezt öltött magára, az biztos, hogy álmai között dédelgeti, hogy mi szeretnénk egyszer olimpiát rendezni Magyarországon és megmutatni azt a világnak, hogy amit mi tudunk. Szerintem ez lenne a csúcsa az elmúlt időszak különböző olyan hazai rendezésű világeseményeinek, ami fölrakná az i-re a pontot, mert egy hazai rendezésű olimpia a sportolók és a fiatalok szempontjából maga lenne a csoda.

Az úszósportban ez mennyire téma?

Wladár Sándor: Nem téma, nem is tudnék hozzáfűzni most ehhez semmit, mert ez egy annyira érzékeny történet, itt láttam azért a sajtóban, hogy a bejelentés kapcsán milyen visszhangok voltak.

Ez még csak egy szándék.

Wladár Sándor: Igen, értem, de mégiscsak túl sokan foglalkoztak vele túl sok műsoridőben. Szétszaggatták Zsoltnak ezt a nyilatkozatát. Mindenki mond, amit gondol. Én azt mondom, hogy vizsgálják meg, legyen erre egy bizottság, legyen erről egy valamiféle kezdeményezés, egyeztetés, és ha ennek van bármilyen reális alapja, akkor pedig meg kell kezdeni a munkát. De erről most korai beszélni, ez biztos.

Korábban a különféle nemzetközi sportszervezetek egymás után döntöttek arról, hogy az oroszok, illetve a fehéroroszok nem indulhatnak a nagy eseményeken. A Nemzetközi Úszószövetség is úgy döntött, hogy orosz és fehérorosz sportolók nélkül rendezik a vb-t.

Wladár Sándor: Igen, ez egy érdekes történet volt, mert a NOB és a LEN sokkal hamarabb zárta ki az orosz, fehérorosz versenyzőket, mint a FINA. Annak volt egy más oka, hogy miért, most erről inkább nem beszélnék, de aztán eltelt néhány hét, és a FINA is így döntött. Kazany rendezte volna idén decemberben a rövidpályás világbajnokot, amit Kazany vissza is mondott. Ott lesz 2025-ben egy hosszú pályás vb is.

Elvileg.

Wladár Sándor: Elvileg, azért mondom, hogy talán ilyen körülmények is közrejátszhatnak. Én 1980-ban egy csonka olimpián vettem részt, nevezzük így, mert mostanában szeretik így nevezni, ahol olimpiai bajnok lettem, aztán 1984-ben Los Angelesben pedig mi nem vettünk részt, és azt gondolom, ha egy sportoló tényleg életét adja a sportágáért és nem adják meg neki a bizonyítási lehetőséget, ennél jobb büntetés nincs. Én nyilván sportolóbarát elnök vagyok, és azt mondom, sajnálom, hogy nincsenek itt az orosz, fehérorosz versenyzők. Nyilván, hogy a központi akarat előtt fejet hajtunk, de…

Milyen nagy volt a nyomás?

Wladár Sándor: Óriási volt, mert azt mondta tizenpár ország, ha az oroszok, a fehéroroszok itt vannak, akkor ők nem. Nem lehetett más döntést hozni. Vagy kettő nem vesz részt, vagy huszonkettő.

Milyen egészségügyi előírások lépnek majd életbe a folyamatosan érkező csapatoknak, és hogyan néz majd ki akár a vb-n a a koronavírus-tesztelés?

Vári Attila: A Semmelweis Egyetem biztosítja az egészségügyi hátterét a világbajnokságnak, nagyon komoly rutinnal rendelkezik az ott lévő orvoscsoport, mert számtalan olyan világeseményt bonyolítottunk le buborékban az elmúlt időszakban. Azonnali vizsgálatok vannak és csak aki negatív tesztet produkál, az kapja meg az akkreditációs kártyáját, és folyamatosak a szűrések. Az pozitív dolog, hogy azért most a koronavírus nem a legerősebb formáját mutatja, és nem buborékrendezvény a világbajnokság, tudjuk fogadni a közönséget, és nekünk ez a legfontosabb.

Mekkora nehézséget okoz, hogy vannak országok, ahol azért lassan enyhítenek, például Kínában még mindig elég szigorúak a korlátozások?

Wladár Sándor: A Covid-protokoll kapcsán volt bizonytalanság, mert voltak olyan hangok, hogy oltási bizonyítványhoz, védettségi igazolványhoz kötik a részvételt, aztán világossá vált, hogy akkor körülbelül harminc százaléktól elköszönhet Budapest, és akkor a szervezőbizottság is megsemmisül, és bedobjuk a törülközőt. Ezt nem mi találtuk ki, hanem a FINA orvosi bizottsága, és Merkely Béla professzor hathatós közbenjárására végül is ezt elengedték. Más protokoll lesz az oltott és oltatlan versenyzőkre vagy kísérőkre, ami azt jelenti, ha pozitív tesztet produkálnak, akkor lesz kontaktkutatás és karantén.

A szurkolóknak semmiféle kötelezettségük nincs azontúl, hogy egyébként tartsák be a szabályokat?

Wladár Sándor: Egy kötelességük van, hogy jó hangulatot csináljanak. A versenyzők pedig olyan eredményeket mutassanak, hogy izgalomba tudják hozni a közönséget.

Hogyan működnek együtt a FINA illetékeseivel? Mennyire FINA-rendezés ez a mostani világbajnokság?

Vári Attila: Olyannyira, hogy van egy csoport a FINA-tól, mely itt is lakik, él velünk, és folyamatosak a FINA ellenőrzései a különböző területeken. Végigmennek a helyszíneken, minden egyes pici részletet egyeztetnek, ezek mindennaposak az elmúlt időszakban, de ez így van jól, ennek van egy rendszere. Normál esetben két évvel az esemény előtt elkezdődik a szervezés, mi február 7-én kezdtünk, ezért egyből összebútoroztunk a FINA-val, és minden héten, jóformán minden nap van egy olyan egyeztetés különböző szakágakban, ami nélkül nem is lehetne továbblépnünk, mert maga a rendezvény szervezése, a kötelezettségei mind FINA-engedélyhez kötöttek. Mindent jóvá kell hagyatnunk a FINA illetékeseivel. Nem egy egyszerű, de ebben azért már van rutinunk.

Sportdiplomáciában mennyit erősíthet ez a mostani vizes világbajnokság a magyar vizes sportokon, illetve a különféle bizottságok helyeinek elosztásakor lehet-e jelentősége a következő időszakra annak, hogy most mégiscsak Budapest beugrott és rendez egy olyan világbajnokságot, amelyet a Japánok nem vállaltak 2022-re?

Vári Attila: Mindenféleképpen ezt ki kell használnunk, de ettől függetlenül azért például Wladár Sándor a LEN Bureau tagja, rengeteg olyan státuszunk van különböző bizottságokban, ami szerintem az egyik legerősebb a világon. Ezért kell ezeket a kapcsolatokat a legmagasabb szinten fönntartani, de szerintem ebben sikerrel dolgozunk.

Wladár Sándor: Most, amit nekünk el kell érni, hogy Molnár Tamást, egy háromszoros magyar olimpiai bajnok kiválóságot be tudjunk lobbizni a FINA vízilabda technikai bizottságába. Azért a vízilabdasport 120 éves, kilenc olimpiai aranyérme van, soha nem volt még magyar technikai bizottsági elnök a FINA-ban, itt az ideje, hogy végre a döntéshozók a FINA-ban is megismerjék ezt az igényünket, és bármi áron el kell tudnunk érni, hogy végre egy magyar képviselő ott legyen. A legfontosabb poszt egyébként megítélésem szerint a technikai bizottság.

Azzal, hogy a LEN-nél véget ért a Barelli-korszak és az előző vezetés távozott, megoldódott az a hosszú évek óta tartó konfliktus, amelyet a háttérben lehetett tapasztalni a nemzetközi szövetség, a FINA és az európai szövetség, a LEN vezetése között?

Wladár Sándor: Szerintem nincs semmiféle gond.

De volt.

Wladár Sándor: Volt egy kutya-macska viszony, ha tetszik. Ezekben a rendszerekben nem lehet hadat üzenni a másiknak, mert aztán az történik, hogy az erősebb győz, és itt nem volt kérdés, hogy a FINA megeszi a LEN korábbi vezetését. Mi is láttuk, csak annak idején azt gondoltuk, és most is ezt gondolom, hogy a LEN alelnöke Szabó Tünde volt, minekünk kutya kötelességünk volt a LEN akkori vezetése mellett kiállni, ezért bizonyos fokig hátrányos helyzetbe is kerültünk, de aztán valahogy a vége fele mégis szépítettünk, így lehettem LEN Bureau-tag. A FINA és a LEN között szerintem teljes harmónia van. A LEN most egy kicsit keresi a saját szervezeti struktúráját, olyan dolgokkal vannak elfoglalva, ami nem szigorúan sportszakma. De majd magukra találnak. Szó volt arról, hogy Szántó Dávidot elviszik Magyarországról, olyan szürkeállományokat akarnak, amiket én egyébként nem fogok támogatni, mert a legjobb embereimet nem adjuk oda senkinek sem.

Ő az operatív igazgatója ennek a vb-nek is.

Wladár Sándor: Operatív igazgatója, meg sok minden más is.

Mindenféleképpen beszélnünk kell a szakmai célokról, elvárásokról. Összességében mire számítanak, mennyire gazdagodhat a magyar vizes sportos éremtermés? Kezdjük a vízilabdával!

Vári Attila: A Magyar Vízilabda Szövetség elnöksége a két válogatottunkat a legjobb négy közé várja ezen a vb-n is, de természetesen egy magyar vízilabdázónak mindig a legfényesebb éremért kell küzdenie. Azért van egy kettősség bennem, hiszen a tokiói olimpiára ötéves felkészülésünk volt, a 2021-es időszakban már be kellett volna építeni egy-két olyan fiatal játékost, aki Párizsra már készen áll. Ez elmaradt, hiszen a tokiói olimpia volt a cél. Most a fiatalítást három év alatt kell teljesíteni, és ebben van egy hazai rendezésű világbajnokság is, tehát nagyon sűrű a versenynaptár. Ez a nehézség női és férfi vonalon is, hogy hogyan építsük be azokat a fiatalokat, akik tehetségesek, de mellette még eredményt is mutassunk. Persze minden országnak ugyanez a feladvány.

Csak a magyar válogatottak játszanak itthon.

Vári Attila: Így van, de mégiscsak egy világbajnokság mindenkinek ugyanaz a feladvány. Az én tapasztalatom az, hogy a magyar vízilabdának mindig is az volt a legnagyobb erénye, hogy bármilyen kihívásra megfelelő választ tudott adni, erre is meg fogjuk tudni adni a választ és a fiatalok is nagyon jól fognak játszani. Én már előre tekintek, és Párizsban is megfelelő szinten fognak teljesíteni.

Budapesten két éremmel elégedett lenne? Vagy, mondjuk, egy arannyal és egy másik színűvel?

Vári Attila: Én két arannyal nagyon elégedett lennék természetesen, de a mi célunk az, hogy a női és a férfiválogatott éremmel büszkélkedhessen a hazai rendezésű világeseményen.

Úszásban vannak nagy nevek, Milák Kristóf mégiscsak címvédőként indul, ahogy egyébként Hosszú Katinka is. Mire lehetnek képesek most?

Wladár Sándor: Hosszú Katinka ha kettő másodpercet javul, márpedig benne van, még lehet többet is, akkor bőven fel tud állni a dobogóra, szerintem óriási eredmény lenne. Azért azt lássuk be, hogy a versenyzőkön óriási a nyomás, és ez nem is baj. Hazai közönség előtt kell versenyezni, ráadásul Katinkának ott kell fölállnia majd két hét múlva, ahol öt évvel ezelőtt világbajnok volt, úgyhogy én azt gondolom, hogy fel tud állni a dobogóra. Milák Kristóftól nyilván aranyérmet várunk, száz pillangón dobogós helyezést, Rasovszky Kristóf szerintem be fog húzni egy érmet. Lehet meglepetés akár Szabó Szebasztian vagy Kós Hubi. Mindenesetre egy biztos, hogy amiről Sós Csaba kapitány már régóta beszél, hogy generációváltás következik, szerintem a budapesti világbajnokság után változás fog bekövetkezni.

Vagyis visszavonulnak versenyzők?

Wladár Sándor: Igen, ilyesmire gondolok.

Még az Európa-bajnokság előtt? Mert azért ne felejtsük el, úszásban és vízilabdában is lesz még Európa-bajnokság is.

Wladár Sándor: Igen, azért a világbajnokság toronymagasan egy Eb előtt van, az egy másodlagos szempont. Azért itt vannak már idősebb sportolók, és ha nem is hagyják abba adott esetben, az biztos, hogy a mi finanszírozási struktúránkat át kell alakítani, hiszen nyilván látjuk, hogy a pénz nem lett több.

A fiatalokat kell menedzselni?

Wladár Sándor: Így van, erre gondoltam, szó szerint.

Szabó Szebasztian és Kós Hubert nevét már megemlítette, ők lehetnek Párizs reménységei Milák Kristóf mellett?

Wladár Sándor: Igen, de itt van, mondjuk, csak egy nevet mondok, Pádár Nikolett, fantasztikusan jön fel, egy 16 éves kislány, aki mindent megnyer gyorsúszásban.

Késely Ajnának nehéz időszakai voltak, és edzőváltáson is túl van, és ő is a legnagyobb tehetségek közé számított ifjúsági olimpiai bajnokként.

Wladár Sándor: Igen, azért mondtuk az edzőváltás kapcsán, hogy bizonyos idő múlva látjuk, hogy ezek a váltások mennyire jöttek be.

Wladár Sándor szervezőbizottsági elnökként mivel lenne elégedett július elejére?

Wladár Sándor: Óriási munka volt a szervezőbizottság részéről, amit az elmúlt hetekben lerakott, tényleg piros mezőben vagyunk, már most végtelenül fáradtak vagyunk, de ez a dolgunk, tehát meg fogjuk csinálni. Én azt kívánom magunknak, hogy csináljunk olyan világbajnokságot, ami tényleg méltó az elmúlt eseményekhez, hogy olyan vb legyen, ami a legjobbat nyújtja a sportolóknak, egy olyan vb-t rendezzünk, amivel Magyarország elégedett, a világ elégedett és közösen ünnepeljünk és el tudjunk büszkén számolni azzal, hogy megvalósítottuk a korábbi ígéreteinket, a felülről zárt költségvetést, hogy nagyszerűen megszerveztük, hogy politikamentes ez a világbajnokság. Nekem ilyen reményeim vannak. Nyilván vannak néha rémálmaim, de a vizsgaidőszakban is, mondjuk, egy anatómiavizsga előtt is voltak rossz álmaim, de az szerintem természetes, hogy az ember néha a rossz dolgokra is gondol.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×