INFORÁDIÓ
2022. június 28. kedd
Irén, Levente

erőss loránd

műtét

robot

országos mentális ideggyógyászati és idegsebészeti intézet

Erőss Loránd: már létezik műtét orvos nélkül, robottal

Erőss Loránd: már létezik műtét orvos nélkül, robottal

Először hajtottak végre robottal műtétet úgy, hogy az orvos nem volt jelen, csupán távolról felügyelte a folyamatot. Magyarországon 2018-ban végezték az első robotos agyműtétet, és a technológia, valamint az orvosi csapat is sokat fejlődött négy év alatt, új feladatokat, lehetőségeket keresett – mondta Erőss Lóránd neurológus, idegsebész, az Országos Mentális Idegsebészeti és Ideggyógyászati Intézet főigazgatója.

Mi áll az orvostudományi siker hátterében?

Rengeteg új adat gyűlik össze az idegrendszerről nap mint nap, a publikációk száma szignifikánsan emelkedik. Most már nem is az adatok száma és az idegtudomány mélysége, hanem ennek a szintetizálása a legnehezebb, erre hoztak létre olyan új programokat az elmúlt évtizedben, amelyeknek az egyik hazai megjelenése a Nemzeti Agykutatási Program, ahol kiemelkedő, különböző típusú idegrendszeri kutatásokat fogtak egybe, Freund Tamás vezetésével. Ezt fölismerve a szakpolitika kellő forrást is biztosított, úgyhogy a magyar program is jelentős sikert hozott és haza tudtunk hozni olyan agykutatókat, akik egyébként külföldön dolgoztak korábban.

Ön szerint melyik területen lehet a legnagyobb előrelépés a közeljövőben?

Én elsősorban idegsebész vagyok, azon területekre fókuszálok az idegrendszerkutatásban is, ami valahol összekapaszkodik az én szakmámmal. Mi invazív, tehát a testbe hatoló technikákat alkalmazunk ahhoz, hogy a betegek életminőségét javítsuk. Az egyik ilyen terület, amire rálátok, az az úgynevezett brain machine interface fejlesztések. Talán a legismertebb ebből a csoportból Elon Musk kutatócsoportja, ők olyan mikroelektródákat fűznek be az idegsejtek közé, amelyekkel aztán nemcsak adatokat nyernek az idegsejt működéséről, hanem működtetni tudják az idegrendszert egy külső, valamiféle mesterséges intelligenciával is akár. Ez a brain machine interface fejlesztés rengeteg területen segíthet a betegeken: mozgászavarokban, gerincvelősérülteknek a járását teheti lehetővé. Svájcban az elmúlt húsz év alatt kifejlesztettek egy olyan neurostimulátort, ami járást tud produkálni gerincvelősérültek számára. Az első néhány beteget kísérleti körülmények között már implantálták. Hasonló fejlesztések vannak német–magyar kooperációban, ahol például olyan tüneteit próbáljuk javítani a Parkinson-kórosoknak, amit a jelenlegi mélyagyi stimulációs technikákkal nem lehet.

Említette a gerincvelősérülteket, tulajdonképpen itt a sérült idegpályákat tudják pótolni? Hiszen ami elhalt, azt már feléleszteni nem lehet.

Pótolni nem lehet, viszont a szakadást bypassolják, azaz az agyból indított parancsot ráviszik egy olyan elektródahálóra, ami aztán tudja koordináltan működtetni a végtagot. Tehát hasznos lépést és akár hasznos tónust ad az izomerő, az izomzat számára. Ez egyébként nagyon nehéz feladat, mert nemcsak erő kell ahhoz, hogy járjunk, hanem az egyensúlyt is tartani kell.

Az most már tulajdonképpen „mindennaposnak számít”, hogy, mondjuk, egy parkinsonos remegést meg tudnak gyógyítani? Mennyire számít ma már ez rutinműtétnek?

Ez ma már, mondhatjuk, hogy rutinműtét. A technológia kidolgozott, hosszú távú, több mint tíz éves eredmények állnak rendelkezésre, tehát már kellő evidenciákkal bír a szakma arra, hogy melyik betegcsoportban a leghatékonyabb. Most már minden egészségbiztosító kifizeti a betegeknek ezt a költséget Európában is, Amerikában is. A Parkinson-kórosoknál egyébként az ilyen típusú mélyagyi stimulációs technológia a leghatékonyabb. Ha a javulást összevetem más betegekkel, mozgásukban a parkinsonosok javulnak a legtöbbet. Például egy epilepsziás betegnél, miután a betegség egy egész más típusú hálózati probléma, mint a Parkinson, egy fokális stimuláció, hogy egy fókuszban stimuláljuk az idegrendszert, nem hozott olyan jelentős eredményt.

Ha már a Parkinsonról beszélünk, mennyire tartósak ezek az eredmények? A műtét sikerült, meddig marad így az állapot?

Gyakorlatilag több mint tíz-tizenöt-húsz évig, tehát amíg a betegségnek egyéb tünetei nem teszik lehetetlenné a beteg életminőségét, addig a motoros tünetek, vagyis a mozgás javulása 10-15 évig biztosított, de lehet, hogy még tovább is. Jelenleg az első tízéves eredményekről van biztos adatunk, de nemzetközi szinten már gyűjtjük a következő, második tíz év eredményeit.

Négy éve, 2018 tavaszán végeztek először agyműtétet Magyarországon robot segítségével. Egy epilepsziás betegbe implantáltak 17 elektródát. Mekkora ugrás volt ez akkor?

Magyarország életében mindenképpen egy hatalmas előrelépés volt. Az európai környezetben is országonként egy-egy ilyen robot létezik, létezett. Lassan nő a számuk. Itt nemcsak maga a technológia fontos, hanem az a munkacsoport, amelyik ezt képes használni. Hosszú évek alatt kell kialakítani egy olyan műhelymunkát, ahol biztonsággal lehet már diagnózist is fölállítani. Nagyon komplex problémák kezeléséről van szó. Az első robotsebészeti, konkrétan idegsebészeti próbálkozások 1982-ben a Stanfordon voltak. Ott született meg az első, Puma nevű robot, és ott végezték az első robottal asszisztált agybiopsziát is. Azóta a lágyrészsebészetben, tehát a hasi sebészetben, nőgyógyászatban is megjelentek a robotok, és most már az intervenciós radiológiában is robottal vezetik föl a katétereket az erekbe, akár a szívbe, akár az agyba. Három nagy előnyük van ezeknek a robotoknak: az egyik a precízió, javítja az emberi kéz szabadságfokát például az, hogy 180 fokban, vagy akár 360 fokban körbe tud fordulni egy ízület egy robotnál. Az embernél ez maximum 140-170 fok lehet, csuklóban. De kiszűri a fiziológiás remegést is, és az emberi fáradtságot is. Bizonyos esetekben a sugárterhelést csökkenti, például gerincsebészeti beavatkozásoknál, ahol nem kell, hogy ólomköpenyt hordjanak az orvosok, mert távolabb vannak a betegtől, de a fertőzésveszély is csökken, ha egy ilyen teleoperációs robottal dolgozunk, mert közvetlen nem viszi át se az orvos, se pedig a beteg, akár a vírust, akár pedig a baktériumot.

2018-hoz képest most már négy évvel előrébb vagyunk, hol tartunk most a robotműtétekben?

Az idegsebészeti robotműtéteket az intézetünkben továbbfejlesztettük. Kezdtünk epilepsziaműtétekkel, aztán folytattuk Parkinson-kór és különböző mozgászavarok műtéteivel és most elkezdtük az agykamrai endoszkópos robotasszisztált műtéteket. Olyan agykamrai tumorokat tudunk így operálni, amit korábban külföldre kellett vinni kezelni. Úgyhogy a fejlesztés még a Covid alatt sem állt meg, és nagyon sikeres volt az eddigi robotsebészeti aktivitás az intézetben.

A robotasszisztencia a gyakorlatban mit jelent? Tulajdonképpen egy műtét során mi az, amit a robot végez el?

A robot valójában egy automatizált célzó berendezés, ami fölkeresi a behatolásnak a megfelelő irányát, meghatározza a mélységét. Persze, ezt mi előre beprogramozzuk a robotba, de utána automatikusan tudja végezni, nem pedig mechanikusan nekünk kell beállítani az eszközt. Ha például egy endoszkópot bevezetünk egy olyan agyterületre, ahol minimális a mozgásterünk, akkor az endoszkópot tartó robot sokkal nagyobb biztonságot ad, plusz a robotnak a képalkotó technológiai része lehetővé teszi, hogy lássuk a beteg MR-képein, hogy pontosan hol tartunk az agyban, milyen mélyen vagyunk benne, milyen struktúráktól hány milliméter távolságban. Tehát a robot egyfajta neuronavigációs készülék is, ami a precizitást, a pontosságot és a betegbiztonságot javítja.

Hová fejlődhet ez a robottechnika? Mi lehet a következő lépés?

Hosszú út áll még előttünk, és itt nemcsak az idegsebészeti robotokra gondolok, hanem a robottechnológiára. Az a törekvés, hogy teleoperációs robotokkal távoli területeken is elláthassanak beteget úgy, hogy a szakember nincs jelen, még várat magára. Ezt a technológia biztonsága sem teszi még lehetővé, hogy akár több száz kilométer távolságokat áthidaljunk. Nemrég volt az első ilyen műtét, az úgynevezett Smart Autonomic Robottal, ez a STAR a Johns Hopkins Egyetemen elvégzett egy olyan bélösszevarrást, egy bélanasztomózis műtétet egy kísérleti állaton, hogy nem volt jelen szakember, hanem mindent automatikusan csinált a robot, és a szakember csak távolról figyelte egy kamerarendszeren keresztül. Ez lehetővé tette, hogy legyen egy humán kontroll, de az orvos nem vett részt a műtét elvégzésében. Valószínűleg ez lesz majd a jövő iránya.

Említette, hogy pontosak a robotok, de gyorsak is? Tehát adott esetben egy műtét hossza is lerövidülhet?

Vannak bizonyos műtéttípusok, például az epilepsziaműtéteknél, ahol tíz-húsz fölötti elektródát implantálunk a beteg agyába. Ott egy-egy ilyen elektródaimplantáció robot nélkül 10-15-20 perc is lehet, míg robottal 4-5, maximum 6 perc. Úgyhogy bizonyos műtéttípusokat le tud rövidíteni.

Nyitókép: solymaronline.hu
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018