INFORÁDIÓ
2023. február 7. kedd
Rómeó, Tódor

gyulay zsolt

mob

hungaroring

peking 2022

forma-1

Gyulay Zsolt: Párizsban túl tudjuk szárnyalni majd a tokiói eredményeket is

Gyulay Zsolt: Párizsban túl tudjuk szárnyalni majd a tokiói eredményeket is

Infostart / InfoRádió - Farkas Dávid

Már most ki merem jelenteni, hogy rekordbevétel lesz az idei Forma–1-es futamon – mondta Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Olimpiai Bizottság új elnökeként beszélt a pekingi téli olimpiáról, az ottani tapasztaltakról, a magyar sportra váró feladatokról, benne a 200 + 200-as program megvalósításának lehetőségeiről is.

Gyulay Zsolt az Arénában
 

Húsz olimpiai pontot szereztek a magyarok a pekingi téli olimpián. A rövid pályás gyorskorcsolyázók a három érem mellett három pontszerző helyezéssel zárták a játékokat. Mennyire volt elégedett a szerepléssel?

Minden idők legjobb téli olimpiás szereplésével természetesen elégedettek vagyunk. Korábban nem voltunk nagyon sikeresek a téli olimpiákon. Ahogyan a legutóbbi néhány téli olimpián, most is a short track csapat húzta az eredményességet. Van két világsztárunk, erre lehet építkezni a jövőben, de azért azt látni kell, hogy azért nem vagyunk téli sportos nemzet.

Ugyanakkor lassan short track nagyhatalomnak számítunk, két egymás utáni olimpián szerzett aranyérmet a magyar küldöttség, most ráadásul még jobb szereplés is volt, mint négy éve.

Azért is nagyon fontos ez, mert egy rendkívül jó sportágról van szó. Nagyon látványos a nézők számára, kifejezetten élvezetes, izgalmas, a helyszínen megélve még jobb, mint televízióban, még az is izgalmas, hogy a bírók mit döntenek, mert nem teljesen egyértelmű a befutás utáni eredmény. Természetesen jó lenne majd, ha más sportágak is felzárkóznának, de az adottságok miatt ez nehéz. A short track rendkívül jó reklámja a téli sportágaknak.

Mennyire volt lehetősége, ideje beszélgetni a magyar stábtagokkal, akár a versenyzőkkel, a Liu fivérekkel és a többiekkel?

Többször is bent voltunk az olimpiai faluban. Én ilyenkor a versenyzőket nem nyaggatnám, mert én sem szerettem csevegni a vezetőkkel, amikor versenyző voltam. A versenyzők magukkal foglalkoztak. Ádó velünk jött ki, egy repülőn mentünk, nagyon koncentráltan készült, ahogy kell egy versenyzőtől, beburkolózott, és kizárta a külvilágot. Ezek a versenyzők nagyon profik és tényleg tudják, hogy mit akarnak, ezért is azt gondolom, hogy nagyon professzionális volt az, ahogy kezelték azt a helyzetet is, amibe kerültek. A sportág egyébként nagyon hasonló a kajak-kenuhoz, mert itt is sorozatterhelésnek vannak kitéve, előfutam, középfutam, döntő, több számban lehet indulni, duplázni, triplázni lehet, és tényleg két hétig koncentrálni kell. Nem kell egymás vállát lapogatni és nem kell zavarni a versenyzőket. A szakmai stáb pontosan tudja, hogy mi kell nekik, és ennek megfelelően jól is szerepeltek.

A szakmai stáb jelenti az egyik kulcsot? Ebben a csapatban van egy magyar csapatmenedzser-edző, van egy kínai vezetőedző, aki másfél évtizede foglalkozik a Liu fivérekkel, de van például dél-koreai szakember és még számos más stábtag.

Ma már magányos sportoló kevés van, stáb kell ahhoz, hogy profi eredményt el tudjanak érni. Mindennel kell foglalkozni, és természetesen professzionális edzők, felkészítők kellenek, még korcsolyaélező is, ez egy nagyon keresett szakma ebben a sportágban. Ezeket a szakembereket egybe kell gyűjteni, és akkor lehet jó eredményt elérni. Nem elég ma már csak az, hogy a sportoló teljesen elszánt, profi körülményeket kell teremteni, és azt látom, hogy a gyorskorcsolyázók körül ez megvan.

Volt bennünk keserűség Liu Shaolin Sándor kizárása miatt 1000 méteren. A magyar csapat óvott, később pedig a magyar szövetség és a MOB is beadványt intézett az ügyében. Miért érezték ezt rendkívül fontosnak?

Nehéz szituáció volt. Éppen Kósa Lajossal, a korcsolyázószövetség elnökével beszéltem, ő mondta, hogy kevés olyan nemzeti olimpiai bizottsági elnök van, amely úgy nyit, hogy felszólító levelet küld a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének. Ebbe a kellemetlen helyzetbe kerültünk, mást nem lehetett csinálni, ki kellett állni a versenyzőnkért, hiszen az aranyérmét elvették. Természetesen azon lehet vitatkozni, hogy jogos volt-e a döntés, de az az első napokban a bíráskodást nem feltétlenül éreztük igazságosnak. Bár előfordult, hogy a Liu fivéreket továbbjuttatták, akkor még mosolyogtunk, de a koreaiakat teljesen kiszórták. Próbáltunk véd- és dacszövetséget kötni velük, teljesen el voltak keseredve. Érdekes módon utána mintha változott volna a helyzet. Ilyenkor nyilvánvaló, hogy az eredményt nem fogják megváltoztatni. Tudjuk azt, hogy az aranyérmet nem fogják visszaadni, de fel lehet hívni a figyelmet arra, hogy itt valami nem stimmel, és attól kezdve már máshogy hozzák meg az ítéleteket, akár tudat alatt. Azt az eszközt, ami a mi kezünkben volt, meg kellett ragadni és ki kellett állni a magyar csapatért. Az más kérdés, hogy abban a futamban szerintem mindenkit ki lehetett volna zárni, nagyon necces volt az egész, rengeteg kontaktus volt, és ezt érezte is szerintem a versenyző is, miután befutottak. De ami utána történt, hogy mindenki a következő versenyszámmal foglalkozott, példaértékű volt.

Összességében milyenek voltak a körülmények Pekingben? Mekkora volt a szigor?

Elképesztő volt a Covid-szigor.

Észszerűtlen?

Azt nem mondanám. Csak szkafanderes emberekkel találkoztam, mindenki be volt öltözve, és gyakorlatilag mindenhova csak kísértek, a szabad mozgás nulla volt, a hotelból sem lehetett kilépni, csak kísérővel és külön kocsival. Buborékban volt mindenki. Hivatalos nézők nem voltak. Én a városban sem láttam nagyon embereket, amerre közlekedtünk, le volt zárva a Madárfészek környéke. El tudtam látogatni mindenhova, a sípályákra, az alpesi faluba, elképesztő épületeket és mindenféle versenyhelyszíneket építettek. Hó nem volt, csak műhó, nyilván emiatt kicsit mesterségesnek tűnt a környezet, de azt nem lehet elvitatni, hogy Peking rendezett nyári és téli olimpiát és az első város, amelyik ilyet tud felmutatni. Nagyon szép volt a megnyitó ünnepség is és az egész körítés, lehetett látni, hogy ez elképesztőnek fontos Pekingnek és Kínának, ennek megfelelően nagyon magas színvonalú versenyek voltak. De nem mondom azt, hogy kényelmes is volt.

Milyen tárgyalási alkalmai voltak MOB-elnökként?

Jó dolog volt így nyitni, mondtam a NOB-tagoknak is, hogy visszatértem az olimpiai családba, ugyanis amióta abbahagytam, 1996 óta nem jártam olimpián. De más így visszatérni. Ismerem az olimpiai falu hangulatát. Téli olimpián nem voltam még, de nem is az én személyem volt itt a fontos, hanem az, hogy a magyar sportdiplomáciával jeleztük azt, hogy új elnök van. Egyébként tudták, rengeteg gratulációt kaptam, régi ismerősök is vannak. A NOB-tagokkal, illetve azokkal az emberekkel, akik intézik a nemzeti olimpiai bizottságok ügyeit, egy szállodában voltunk, az irodák is ott voltak, úgyhogy mindenkit meg tudtam látogatni és bemutatkozni, beszélgetni arról, hogy állnak a Magyar Olimpiai Bizottság ügyei. Biztosítottuk mindenkit arról, hogy minden megy a maga útján.

Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a téli olimpia biztos, hogy soha nem lehet fontosabb, mint egy nyári. De meddig lehet, meddig érdemes emelni itthon a téli sportágak népszerűségét és akár, mondjuk, a téli olimpiák felvezetését és az érdeklődést az esemény iránt?

Szerintem a téli olimpiákban nagyon sok lehetőség van, hiszen a kvótaszámot ott még lehet növelni. Kilencvenegynéhány ország vett részt a téli olimpián, óriási lehetőség van benne, nem feltétlenül kellenek magas hegyek. Az biztos, hogy alpesi síelésben nagyon nehezen fogunk odaérni, hiszen kvótát szerezni ilyen országokkal szemben rendkívül nehéz, de azt gondolom, hogy a jeges sportágakban jók tudunk lenni, ez látszik. Akár curlingben is, hiszen ezek olyan sportágak, amelyek a lakosság számára is űzhetők, szórakoztatók, nem feltétlenül mindig az olimpiai eredményességben kell mérni ezeknek a sportágaknak a jelentőségét, hanem abban is, hogy minél többen tudják űzni kedvtelésből is.

Sokszor beszélgetünk az olimpiák kapcsán érmekről, pontszerző helyekről, egyéb statisztikákról, de ezeknek mekkora a valós értéke az ön véleménye szerint? A Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól van-e valamiféle visszajelzés, akár adott esetben plusz díjazás?

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság támogatja a nemzeti olimpiai bizottságokat, egyrészt fix támogatással, másrészt van egy olimpiai szolidaritási program, amin keresztül programokat valósíthatunk meg, hiszen a 206 ország nem mindegyikben támogatja az állam a sportot. Nagyon sok nemzeti olimpiai bizottság számára ez az egyetlen támogatási forma, ami létezik, lehet pályázni pénzre, felkészülésre, edzőtáborra, és az olimpiai szolidaritás program rendkívül jól működik. Az 1980-as moszkvai olimpiáig nem létezett a NOB-nak ilyen programja, ez a következő, az 1984-es Los Angeles-i olimpia után kezdődött, 28 millió dollárt osztottak szét a nemzeti olimpiai bizottságok között. Ez mostanra felment 600 millió dollárra, és elképesztő növekedés van ebben. Ez is jelzi azt, hogy az olimpiai mozgalom nagyon-nagyon fölfelé ível.

A Magyar Olimpiai Bizottságnak milyen nemzetközi tervei vannak a következő évekre, figyelembe véve azt is, hogy Schmitt Pál a kora miatt már csak tiszteletbeli tag lehet a következő esztendőtől a NOB-ban?

Olyan NOB-tagunk, mint Schmitt Pál, nem lesz, hiszen ő 1983 óta a Nemzetközi Olimpiai Bizottsági tagja, a második legrégebben tisztségben lévő olimpiai bizottsági tag. Idén 80 éves lesz, az olimpia után fogják elbúcsúztatni. Ezentúl már „csak” tiszteletbeli tag lesz, de minden olimpiára meghívják. Megtapasztaltam, hogy mekkora elismerésnek örvend, hiszen nem lehet vele úgy leülni bárhova, hogy ne jöjjenek oda a nemzetközi tagok, ne veregessék hátba vagy meséljenek el egy régi sztorit róla. Kiválása után állandó tagunk nem lesz a nemzetközi olimpiai mozgalomban. A sportolói bizottság tagjaként Gyurta Dániel 2024-ig tagja a NOB-nak, tehát ilyen formában lesz magyar képviselője hazánknak a szervezetben.

Több feladat hárulhat rá? Vagy a sportolói bizottság tagjaként azért elsősorban az eddigi feladataira fókuszál továbbra is?

Aktívan kell képviselnie a magyar ügyeket a sportolói bizottság tagjaként. Rajta fog múlni, hogyan tudja megtenni. Minden NOB-kongresszuson és találkozón ott van, szerintem ez nagyon jó dolog.

Milyen átalakulások várhatók a Magyar Olimpiai Bizottságban a következő időszakban?

A jövőben meg kell határozni a feladatokat az állami sportvezetéssel, hogy milyen feladatokat tud vállalni a Magyar Olimpiai Bizottság. El tudom képzelni, hogy sokkal komolyabb dolgokat is létre tudunk hozni azon kívül, hogy szervezzük az olimpiai kiutazást és minden ezzel kapcsolatos dolgot. Persze, ezt se becsüljük le, nem egyszerű egy olimpiai csapatirodát működtetni.

Sokan ironikusan mondják ezt az utazási iroda hasonlatot, amit ön nem kedvel.

Igen, nagyon-nagyon nem szeretem. A nemzeti olimpiai bizottságoknak ennél sokkal több feladatuk van, csak nézzük meg, most az orosz küldöttség nem tud Oroszország színeiben indulni, hanem az Orosz Olimpiai Bizottság csapataként versenyez. Magyarország sem tud elindulni a Magyar Olimpiai Bizottság nélkül egyetlen versenyen sem, és nemcsak olimpiákról beszélünk, ne felejtsük el, márciusban Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál lesz Finnországban, utána rengeteg olyan verseny van, amin részt kell venni és az olimpiai bizottság szervezi. Lesznek európai versenyek, hiszen az Európai Olimpiai Bizottság is nagyon aktív, találkoztam is a görög elnökével. Éppen Besztercebányán lesznek a nyári játékok júliusban. Meglátjuk azt, hogy milyen feladatot kap a Magyar Olimpiai Bizottság, hiszen azt látni kell, hogy azért a szakmát még mindig az olimpiai bizottság, a közgyűlése és az elnöksége képviseli igazán.

Mikor dőlhet ez el? A választások után?

Nyilván a parlamenti választások sokat fognak jelenteni, utána lehet majd leülni és megbeszélni ezeket a dolgokat. Addig az olimpiai bizottságnak kell csinálnia a saját dolgát, új alapszabályról kell döntenünk legkésőbb májusban, addig meg kell határozni azt, hogy milyen elvek mentén fogjuk visszaállítani a sport parlamentjét, mert én azt nagyon fontosnak tartom.

Mekkora tagságot képzel el?

Szerintem ez a 115 fős tagság teljesen megfelel, nem a számmal volt a probléma, hanem hogy kiket és hogyan delegálunk a közgyűlés tagjai közé. Ezeket kell meghatározni a májusi közgyűlésig.

Milyen olyan fontos pontok vannak, amelyeket mindenképpen szeretne megvalósítani akár már idén?

Nem szeretnék ultimátumokat adni. Mikor megválasztottak, kimentem Pekingbe, most hazajöttem, elég sok megbeszélésen vettem részt, és ezzel párhuzamosan a Hungaroring ügyeit is intézem. A Magyar Olimpiai Bizottság teszi a saját dolgát. Mindenféleképpen szeretném azt, hogy elérjük, amit kitűztünk célul, hogy Párizsban legalább 200 kvótánk legyen. Ezért már most dolgozni kell, ne felejtsük el, tényleg itt van a következő nyári olimpia a nyakunkon, jövőre már kvalifikációs versenyek vannak.

Két és fél év maradt.

Nagyon kevés. Nagyon érdekes ez az olimpiai ciklus, hogy Tokió után csak három év volt és már itt tartunk, úgyhogy föl kell készülni ezekre a feladatokra, a szövetségekkel együtt.

A 200 + 200 programot határozta meg, ennek egyik része az, hogy legalább 200-as legyen a magyar sportolói küldöttség a párizsi olimpián. Ehhez az is kellene, hogy több csapat jusson ki?

Természetesen, a csapatsportágak nagyon fontosak, nemcsak a kvótaszám, hanem a nemzeti érzésünk, akár a közösségi érzés miatt is. De lássuk be, hogy a ma a Magyar Olimpiai Bizottságnak nagyon kevés hatása van, mondjuk, a kézilabda-klubéletre vagy a válogatott szereplésére, hiszen nagyon erős szövetségek vannak különböző támogatásokból, akár taoból, akár állami támogatásokból, ezekre nincs ráhatása a Magyar Olimpiai Bizottságnak.

Ugyanakkor néhány sportágan már nem nagyon növelhető a kvóta szám, honnan jöhet az a plusz, hogy elérjük a 200-at?

Egyértelmű, hogy a csapatsportágakban tudjuk növelni. Illetve egy olyan felzárkóztató program is van a fejünkben, hogy összefogjuk az úgynevezett kis sportágakat, mert az utóbbi időben mindig az eredményes sportágak kapták a legnagyobb támogatást, mondhatni természetesen, hiszen az eredményeket ők hozzák. Egyes sportágak meg nagyon mostoha körülmények között voltak. Végigjártam a szövetségek vezetőit a kampányidőszakban, beszéltem mindenkivel, nagyon érdekes tapasztalatokat szerez az ember, nagy a szakadék az eredményes és a gyengébb sportágak között. Hogyan is várhatnánk el, mondjuk, a gyeplabda-válogatottól, hogy jusson ki az olimpiára, mikor nincs Magyarországon gyeplabdapálya?

A 200+200 második eleme is érdekes, hogy a magyar sportnak 2030-ig el kellene érnie a 200. aranyérmet, most 184-nél jár Liu Shaoang sikere után. Ez valós célkitűzés?

Addig van még két nyári és egy téli olimpia. Én nem tartom elképzelhetetlennek. Emlékszem, amikor abbahagytam, mindig fogtuk a fejünket, hogy úristen, ki fog nyerni olimpiát, de valahogy a magyar sport mindig kitermeli a saját maga hőseit, fantasztikus azóta is, hogy hány aranyérmet nyertünk. De milyen nehéz volt! Emlékszünk a pekingi nyögvenyelős három aranyéremre, amikor az utolsó napokig vártunk, és akkor a kajak-kenu és a vízilabda kihúzta az olimpiai csapatot a slamasztikából.

2004-ben, és aztán 2012-ben is sokkal jobban szerepelt a magyar csapat, mint 2008-ban Pekingben.

A pekingi olimpia nagyon emlékezetes maradt, a sport körüli hangulat letargikus, lemondó volt. A magyar sportolók 2008-ban vagy előtte, nagyon mostoha körülmények közt készültek, és ez az egész olimpiai csapat hangulatára rányomta a bélyegét, de azóta jöttünk fölfelé és voltak nagyon jó lehetőségeink. Ettől függetlenül ilyenkor mindig elgondolkodik az ember, például a saját sportágunkkal, a kajak-kenuval kapcsolatban is, hogy két számot elvettek, ez mekkora érvágás nekünk, mert most Tokióban kijött a lépés, hiszen két egyéni olimpiai bajnoki címet szereztünk és a női négyes megint tudott nyerni. Ettől függetlenül nagyon nehéznek látom az olimpiai csapat szereplését például kajakban. De azt látom, hogy a többi sportágban azért vannak ifjú tehetségek, jönnek föl, és én nagyon bízom abban, hogy Párizsban túl tudjuk szárnyalni majd a tokiói eredményeket.

MOB-elnökként mekkora szerepet tud vállalni a következő időszakban a Hungaroringgel kapcsolatos feladatai mellett?

Amióta abbahagytam az aktív versenyzést, most vagyok a legközelebb ahhoz, amit leginkább szeretek, meg a MOB-elnöki egy társadalmi funkció, a munkája után végezheti az ember. A Hungaroring Sport Zrt. vezetése a munkám, a MOB elnöki pozíciója pedig egy szolgálat, egy megtisztelő feladat, amivel a tagság megbízott. Amekkorák az én ambícióim, biztos, hogy sok időt fog igénybe venni, főleg azért, mert szerintem ott kell lennem minden olimpián, minden EYOF-on, minden konferencián, amin Magyarországnak részt kell vennie.

Mekkora kör kérte önt, hogy induljon a pozícióért akkor, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az előző elnök, Kulcsár Krisztián helyzete nem tartható és aztán el is vesztette a bizalmi szavazást?

Olyan emberek kerestek, először csak viccesen, de aztán komolyan, akiknek a véleményére számítok, gyakorlatilag a közgyűlés tagjai, mert elég szűk közgyűlés maradt, ötvenegynéhány fő. Régen is kapacitáltak már egyszer-kétszer, de akkor valahogy nem gondoltam komolyan, ez most egy hirtelen szituáció volt, fel kellett azt mérni, hogy az olimpiai mozgalom milyen helyzetbe került. Úgy éreztem, természetes lépés a részemről, hogy megméretem magam.

Nagyon kevés idő volt a megválasztása és a Pekingbe utazás között. Volt megfelelő idő átvenni Kulcsár Krisztiántól a fontosabb feladatokat? Gördülékenyen ment az átadás-átvétel?

A gazdasági és jogi átvilágítási rész természetesen nem ilyen rövid, ez meglesz majd a közeljövőben, nekem is tiszta képet kell kapni arról, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság milyen helyzetben van. De voltak hosszú beszélgetéseink Krisztiánnal, nagyon sok értékes információt kaptam tőle, hiszen ő már négy éve benne van ebben a világban. Nagyon korrekt átadás volt.

Látja-e vagy tudja-e, hogy mekkora stábra, milyen szakemberekre számít a következő időszakban?

Természetesen látom azt, hogy az a szám, ahányan most a Magyar Olimpiai Bizottságban dolgoznak, elegendő a feladatok ellátására. Nyilván lesznek majd nekem is ötleteim, vannak már most is, hogy kikkel szeretnék a jövőben dolgozni, de azt gondolom, hogy az ottani szakemberek jók, számítok a munkájukra.

Lehet-e szükség felülvizsgálatra vagy újratervezésre, ha a MOB brandjére, a Magyarockra gondolunk?

Ezt is meg kell ismernem. Ez egy nagyon érzékeny téma, de azt látni kell, hogy minden olimpiai csapat próbál saját brandet építeni, a leghíresebb a Team GB, a briteknek a kezdeményezése. Szerintem nagyon fontos az, hogy egy olimpiai csapatnak vagy szurkolói csapatnak legyen egy olyan brandje, amit felépít, eköré szervezi a dolgait. Az év végén lejárt az az Adidas-szerződés, ami nagyon régóta tradicionálisan a magyar olimpiai csapatot jellemezte. A márka az angolokon, a németeken és az etiópokon kívül nem nagyon tartott meg senkit ilyen szempontból, de azért nekünk hozzátartozik az olimpiai szerepléshez és én is ebben nőttem fel, úgyhogy ezeket a tárgyalásokat le kell folytatni, mert fontosnak tartom, hogy egy olimpián a csapat egységesen és jól nézzen ki.

Amikor megválasztották, azt mondta, hogy elsősorban a feladatokat látja minden egyes ilyen alkalommal, de azért az elmúlt évtizedekben ön sikert sikerre halmozott sportolóként, majd pedig a különféle választásokon. Kell-e valamiféle plusz ahhoz, hogy ezt jól kezelje vagy feldolgozza vezetőként?

Küzdelmes időszak, amikor egy élsportoló abbahagyja az élsportot, óriási probléma, hogy gyakorlatilag kiüresedik az élete, legalábbis úgy érzi, mert ha belegondolunk, hogy egy élsportolót tízéves korától arra nevelnek, hogy ő lesz a világ a legjobbja, olyan érzések munkálkodnak benne, amiket nem lehet összehasonlítani a civil életben semmivel sem. Te a világ tetején állsz, megvalósítottad az álmaidat, de akkor még csak huszon- vagy harmincvalahány éves vagy. Amikor abbahagyja valaki az élsportot, nem tudja elképzelni azt, hogy mi okozhat még akkora örömet neki a civil életben, ami hasonlítható egy olimpiai vagy egy világbajnoki címhez. Ezért sajnos nagyon sok élsportolónk nem találja meg a helyét. Egyrészt sokan azt hiszik, sajnos hibásan, ha nyert egy olimpiát vagy egy világbajnokságot, akkor meg van oldva az élete. Dehogyis, akkor kezdődik a második élete, és újra alázatosan el kell kezdenie tanulni, vagy dolgozni, amivel talán maradandót alkot az élsportolói pályafutása után. Amikor abbahagytam a sportolást, a megélhetés volt a célom, hiszen abban az időben, az 1990-es években nem lehetett felhalmozni semmi olyasmit, akkor még nem is volt olimpiai járadék, amiből meg lehetett élni. Talán ez volt a szerencsém, el kellett kezdenem dolgozni, és azóta is így maradtam. Amikor nem választottak meg szövetségi kapitánynak 1996 után, nagyon rosszul éltem meg és mérges voltam magamra is, Angyal Zolira is, a régi edzőmre, mindenkire, de egyben az volt a nagy szerencsém, mert ki kellett lépnem az élet más területére, és ott kellett helytállnom. Elképesztően rossz érzés volt, megmondom őszintén, olimpiai bajnokként beleállni a melóba, de ezt tartom szerencsémnek, a mai napig is ezt érzem, így csinálom a dolgaimat és már nem is fogom máshogy.

Maradt hiányérzete amiatt, hogy szövetség kapitány valószínűleg most már sosem lesz?

Igen, de nagyon örülök, hogy nem ragadtam bele a sportba, a kajak-kenuba, bár Hüttner Csabának elmondom a legjobb tanácsaimat, mert meggyőződésem, hogy én értek hozzá még mindig a legjobban, de örülök neki, mert sokkal nagyobb rálátásom lett az idők során a sport egyéb területeire, sőt, nemcsak a sportra, főleg azért, mert én nem sportban dolgoztam. Mindenki mondja, hogy a Hungaroring vezetése egy sportos dolog, de nem, ez egy gazdasági társaság, kőkemény üzleti vállalkozás.

A Hungaroringen vannak feladatok. Az elmúlt években többször volt arról szó, hogyan modernizálhatják a helyszínt, és kisebb átalakítások voltak, de az igazán nagy munka még most vár a létesítményre. Mikor dőlhet el, hogy mi lehet ennek a pontos menetrendje? Megkezdődik-e a munka augusztus elején a Hungaroringen?

Augusztus elején biztos nem. A legfontosabb az, hogy a közművek, amelyek az 1980-as évek állapotait tükrözik, megújuljanak. Ezzel kapcsolatban napokon belül döntés várható, hiszen a közműtervezés nagyon fontos, anélkül nem lehet elkezdeni a nagy átalakítást. Az nagyon drága dolog, nem tudom, hogy mikor és mennyi pénz lesz rá, de a futamok biztonságos megrendezése miatt a közművek állapotát rendbe kell hozni. Az áramellátástól kezdve az összes alépítményt rendbe kell hozni, illetve a bejáratot és a műveleti, operatív központot fel kell építeni, szerintem az az első és a legfontosabb feladat, aztán pedig a paddock, az épület és a szemben lévő lelátó, az összekötő alagutak, az új sajtóközpont, a rendezvényközpont következhet, ezeknek a kiviteli tervei már megvannak. Ha kapunk rá zöld lámpát és forrást is, akkor meg lehet valósítani, de ez körülbelül 16 hónapot vesz igénybe.

Akkor két lépésben érdemes? Mert, gondolom, hogy semmiképpen nem akarnak futamot kihagyni.

Futamot semmiképpen nem akarunk. Az elképzelhető, hogy egy évben el lehet csúsztatni a futamot. Mi azt szerettük volna, ha 2023-ban májusban lenne a futam, és akkor 2024.ben augusztus végéig meg lehet csinálni. De mi nem vagyunk építtetők, mi csak a szakmai tapasztalatokat adjuk át, de mindehhez kellenek olyan döntések a kormányzat részéről, hogy rendelkezésre áll az összeg.

Az idei versenynaptár már végleges, július végén rendezik ebben az évben a Magyar Nagydíjat. Hol tartanak az előkészületek és a jegyeladásokkal időarányosan hogy állnak?

A jegyeladásokkal a fellegekben járunk, nem is hiszünk a szemünknek, hogy mi történik. Majdnem ott tartunk már most, mint a 2019-es csúcsnál. Négy pótlelátót terveztünk építeni, ezek újabb négy-hatezer ülőhelyet jelentenek. Nem tudom, hogy ez minek köszönhető, valószínűleg a Verstappen‒Hamilton-csatának meg az új autóknak, amik jönnek, de nagyon jól néz ki az idény. Az osztrákokkal is beszéltünk, ők is nagyon jól állnak, gyakorlatilag nincs jegyük már, úgyhogy aki még jegyet akar venni a 2022-es futamra, annak igyekeznie kell.

Mennyire térhetnek világszerte magukhoz a versenyhelyszínek az után, hogy volt egy borzasztóan nehéz 2020-as év, számos helyszínen nem is lehetett futamot rendezni és még tavaly is voltak olyan helyszínek, ahol gyakorlatilag vissza kellett mondani a rendezést vagy pedig nézők nélkül rendeztek?

A promótereknek nehéz éveik voltak, ez biztos. Mi szerencsésen megúsztuk, mert jó tárgyalási pozíciót vettünk föl, és minden évben tudtunk futamot rendezni. A promóternek az a fontos, hogy jöjjön a néző, mert jegyeladásból él mindenki, nem állami támogatásból, és azt látom, hogy ez a 2022-es idény nagyon nagy érdeklődésre tart számot.

Ez azt is jelentheti, hogy akár rekord is lehet?

Már most ki merem jelenteni, hogy rekordbevétel lesz.

Milyen együttműködés van az egyes helyszínek között? Milyen gyakori a kommunikáció a jogtulajdonossal, illetve a nemzetközi szövetség vezetésével?

Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, kapjuk a különböző instrukciókat, hogy mik az igények az adott futamra. Teljesen rutinszerű ez a dolog, Jönnek már tesztelni is egyes csapatok. Az Ausztriával való együttműködés napi szintű, látjuk azt, hogy ők mit csinálnak, néha irigykedünk is, hogy ők hogyan állnak infrastruktúrában, de ha bárkinek van valami kérdése vagy igénye tapasztalatcserére, megvan az együttműködés. A franciák is jöttek múltkor hozzánk, hogy hogyan adunk el ennyi jegyet. Ez egy összetartó csapat, mindenkinek egy a célja, hogy jó legyen a világbajnokság, érdekes legyen egy Forma–1-es futam és minél több nézőt tudjunk kicsalogatni.

Milyen egyéb rendezvényeket terveznek még 2022-re?

Terveztünk egy super racing fesztivált, ami a kamion- és a WTCR-verseny összevonása. Kicsit bizonytalanok vagyunk, hogy sikerül-e. Lesz idén egy nagy Ferrari-rendezvény. Lesznek nemcsak autós, hanem családi napok is, úgyhogy szerintem idén nagyon színes, telt házas futamokat fogunk rendezni. A pályánk kihasználtsága jól néz ki idénre.

Nyitókép: Peter Szalmas/mob.hu
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018