INFORÁDIÓ
2022. január 24. hétfő
Timót

RENDKÍVÜLI HÍRADÁS: Meghalt Csollány Szilveszter

jakab ferenc

koronavírus

virológus

omikron variáns

dr. Jakab Ferenc virológus

Jakab Ferenc: aggodalomra okot ad az omikron mutáns, pánikra nem

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor
Újabb cikkünk a témában:

Nem az a kérdés, hogy hatékonyak lesznek-e az oltások az új variáns ellen, hanem az, hogy mennyire – mondta Jakab Ferenc, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a gyerekek oltásáról, a pécsi laboratóriumban folyó vakcina- és gyógyszerfejlesztésekről, és arról is, hogy miért zárható ki, hogy a Covid-19 mesterséges vírus.

Jakab Ferenc az Arénában
 

Aggodalomra okot adó variánsnak nevezte az Egészségügyi Világszervezet a koronavírusnak az omikronra elkeresztelt verzióját. Mi az aggasztó benne?

Aggodalomra okot adó, félelemre és pánikra azonban nem. Az aggasztó az benne, hogy ez a vírusvariáns ötven különböző pontmutációt tartalmaz jelen pillanatban a teljes genetikai állományában, amik közül 32 az úgynevezett tüskefehérjét érinti, ami a legfontosabb antigénje a vírusnak, ezzel tud hozzákötődni a sejtfelszín receptorainkhoz, tehát ezzel képes tulajdonképpen fertőzni ez a vírus. Ez a 32 mutáció egy helyen lokalizálva elég soknak tűnik. Akkora aggodalmat azért hála isten talán úgy néz ki, hogy nem okoz, mint az első híradásokból látszott.

Mikor lehet azt megállapítani, hogy mekkora aggodalomra kell hogy okot adjon? És egyáltalán van-e a változásoknak egy olyan kritikus szintje, ami fölött már azt mondjuk, hogy ez már sok, ez aggodalom?

Pár héten belül ki fog derülni az, hogy okoz-e, és ha igen, milyen mértékű klinikai tünetet. Ez nagyon fontos kérdés. Hallottuk a híradásokból, hogy enyhébb tünetekkel vészelhetjük át az omikron-variáns fertőzését. Ezt nem lehet most még megállapítani. Nézzük meg majd ténylegesen a számokat, a nagyobb mintaszámot, és akkor lehet kijelenteni azt, hogy ez egy enyhébb vagy súlyosabb tüneteket okoz, mint az eddigi variánsok. Ez az egyik, ami nagyon fontos. A másik, hogy a jelenleg alkalmazott oltóanyagok generálta immunválaszt ki tudja-e a vírus kerülni. Az adekvát és jó válasz erre is az, hogy nem tudjuk. Jelen pillanatban számos laboratórium vizsgálja azt, hogy a most alkalmazott oltásnak megfelelő lesz-e erre a variánsra-e, de ez is legalább két-három hetes folyamat, Nagyon nagy sok a nyitott kérdés. Kérdezte azt a határszámot, hogy mi az, ami aggodalomra ad okot. Nem olyan régen a Nature-ban publikáltak egy cikket, ahol azt mondták, húsz olyan mutációt írtak le a tüskefehérjében, ami problémát okozhat. Az omikron variánsban 32 van, és ha nem is teljes mértékben fedi le ezt a húszat, de jelentős átfedés van a megjósolt és a ténylegesen bekövetkezett mutációk között. Ezért gondolta a WHO és a különböző világszervezetek, hogy aggodalomra ad okot. De még egyszer mondom, nagyon sok információt még nem tudunk.

Az omikronon látott változások más típusúak, mint amit a béta meg a delta esetén láttak?

Részben tartalmazzák ugyanazokat is, részben pedig nyilván újakat. Sokkal nagyobb számú mutációt gyűjtött be ez a vírusvariáns, de ez nem jelenti azt, hogy ez gyökeresen megváltoztatja a szerkezetét. Ez a tüskefehérje nagyon nagy fehérje, rengeteg olyan régióval, amit az immunrendszer felismer, illetve ami ellen az immunrendszer termel antitestet és ami ellen a szervezet védekezik. Néhány mutáció miatt ezeknek egy része megváltozik szerkezetileg, ez nem azt jelenti, hogy a teljes S-fehérje megváltozott, sőt, ez azt jelenti, hogy azok a régiók, amelyek érintetlenek maradtak, ott még mindig az immunrendszer hatékonyan tud védekezni és az oltási hatékonyság jó lesz. Várjuk meg a vizsgálatoknak az eredményét, és akkor biztosat tudunk mondani.

Arra van-e már tudás, hogy egy vírus miért változik meg így? Mi előnye van az omikronnak abból, hogy omikron lett?

Rengeteg. A koronavírus egy RNS-vírus alapvetően, tehát amikor a koronavírus az emberi szervezetben replikálódik, sokszorozódik a sejtjeinkben, akkor az ő genetikai állománya is megsokszorozódik. Ennek a folyamatnak a során rengeteg hiba képződik. DNS esetében, az a másik fontos örökítőanyag, ezek a hibák javítódnak. Ott van egy mechanizmus, amivel kijavítja a szervezetünk, és nem történik baj. Az RNS-vírusoknál nincs javító mechanizmus. Ha ott történik a genetikai állományban egy eltérés, egy mutáció, az kifejeződik a vírusnak a szerkezetében is, a fehérjeállományában és a felszíni fehérjében is meg fog jelenni, és ha ez a változás kedvező a vírus számára, akkor megtartja. Ha nem kedvező, akkor ki fog halni. Alapvetően a vírusnak az az előnyös, ha ő nem okoz olyan nagyon súlyos tüneteket, viszont könnyen és gyorsan tud terjedni, hiszen akkor sok embert képes megfertőzni. Az emberek, akik esetleg tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel vészelik át a betegséget, könnyebben tovább tudják adni a környezetüknek, tehát a vírus folyamatosan fennmarad és körforgásban van. Nyilván a koronavírus esetében ilyenről még nem beszélhetünk.

Az omikron ebből a szempontból milyen lehet?

Nem tudjuk. Azt tudjuk már, hogy a terjedési sebessége még a deltáénál is egy kicsivel nagyobb.

Mi adja egy vírus terjedés sebességét? Mi gyorsítja és mi lassítja?

Például a receptorkötő képessége, a fogékonysága, hogy milyen erősen tud kötődni. Nem mindegy, hogy mondjuk, a szervezetünkbe bekerül száz vírusrészecske, abból tíz vagy kilencven képes kötődni egy sejthez. Nem mindegy, hogy milyen mennyiség tud ürülni, nem mindegy, hogy hogyan, még akár a környezeti tényezők is befolyásolhatják. Vannak vírusok, amelyek ellenállóbbak például különböző külső környezeti körülményekre. Számtalan dolog befolyásolhatja egy vírus terjedési képességét.

Az például látszik egy víruson a laboratóriumban, hogy a külső környezet hatásaira hogyan fog reagálni? Az elején még ilyenekben bíztunk, hogy majd a nyári napsugárzás megállítja.

Valahol meg is állította azért, ha nyáron megnézzük, akkor nagyon alacsony volt a fertőzési szám. Egy cseppfertőzéssel terjedő vírusnak alapvetően a nyári száraz, UV-ban gazdag meleg nem kedvez, hiszen az apró nyálcseppecskékben utazó vírusok pillanatok alatt ki tudnak száradni. A felső légúti infekciók mindegyikének ez az őszi ködös, nyirkos, hűvösebb idő kedvez. Nem mellesleg az emberi viselkedés is nagyon befolyásolja. Nyáron preferáljuk a szabadtéri programokat, a teraszra kiülést, egy kellemes időben nem szállunk fel a buszra, hanem elsétálunk a város egyik pontjáról a másikra, nyilván télen ez nem így van. Ezek mind olyan dolgok, amelyek nagyon segítik egy cseppfertőzéssel terjedő vírusnak az előretörését és járványokozását.

Arról van-e már biztos tapasztalat, hogy az omikron pontosan hogyan keletkezett?

Nem tudjuk, feltételezések vannak. Feltételezhetően egy valamilyen immunhiánnyal vagy immunbetegségben szenvedő betegben fejlődhetett ki ez a folytonos és többszörös mutáció. Ez is még vizsgálat tárgyát fogjak képezni a jövőben.

Lehet-e valahogyan modellezni egy új vírus összes mutációjának együttes hatását? Ha nagyon sok van benne, hogy abból a végén mi fog kisülni?

Lehet, de ezek tényleg jóslatok, a természet teljesen mást fog valószínűleg hozni. Vannak is ilyen tanulmányok természetesen, ezek aztán vagy bejönnek, vagy nem.

Mikor tudjuk meg, hogy mitől védenek meg az oltások?

Két-három belül ki fog derülni, hogy például az omikron esetében hatékonyak-e az oltóanyagok.

De nem mindegy, hogy mi ellen hatékonyak, a megbetegedés ellen, vagy a halálozás ellen.

Mind a kettőt kell vizsgálni, és mind a kettő ellen biztos hogy hatékonyak lesznek, én azt gondolom. Nem az a kérdés, hogy hatékonyak lesznek, hanem hogy mennyire. Ha az alapvírusra nézve, mondjuk, 96 százalékos egy oltónyag hatékonysága, omikron esetében tételezzük fel, leesik 60 százalékra, jelentős esés, dmondhatjuk, hogy ez a 60 százalék a 96-hoz képest jóval alacsonyabb, de a nullához képest pont 60 százalékkal nagyobb az esélyünk arra, hogy nem leszünk súlyos betegek. Százszázalékos oltóanyag nincs, nem volt és soha nem is lesz. El lehet kapni a betegséget, csak nem mindegy, hogy oltottként otthon egy hét alatt enyhe lázzal, két köhintéssel, egy kis rosszulléttel átvészelem, vagy intenzív osztályon, ne adj isten, lélegeztetőgépen vagyok, és esetleg bele is halok a fertőzésbe. Ez nagyon nagy különbség. És az is nagy különbség, hogy oltottként tovább tudom-e adni és mennyit tudok továbbadni ebből a vírusból. Az is látszik, hogy az oltottak is tovább tudják adni, csak biztos, hogy nem olyan mennyiségben tudnak vírust üríteni a környezetükben, mint az oltatlanok. Ezért mondjuk azt, hogy hiába vagyunk oltottak, tartsuk be a járványügyi előírásokat. Az oltás önmagában nagyon fontos, első védelmi vonal, fel kell venni, de ettől függetlenül a járványügyi intézkedésekkel párhuzamosan kell haladni. Ha betartom a járványügyi intézkedéseket, oltott vagyok és alapból is kevesebb vírust ürítek és azt is megfogom maszkkal, akkor gyakorlatilag biztos, hogy védem a környezetemet. Az oltás alapvetően azért nagyon fontos, mert saját magamat megvédem attól, hogy ne kerüljek súlyos állapotba és ne kerüljek kórházba, ne kerüljek intenzív osztályra, és ne terheljem az egészségügyi rendszert. Nagyon másik nagyon fontos dolog, oltottként pontosan ugyanezt csinálom az oltatlanokkal, hogy próbálom őket nem fertőzni, védeni. Azzal, hogy oltottként maszkot viselek, az esélye, hogy átadom, gyakorlatilag nulla. És ez azért jó, mert az oltatlan nem lesz beteg, nem kerül intenzív osztályra, nem terheli az egészségügyi rendszert. Mind a kettőnek ugyanaz a végeredménye. Az egészségügyi rendszerünket tartsuk szabadon, a kapacitásokat ne terheljük a végletekig le. Az intenzív osztályon és a lélegeztetőn lévő betegeknek a zöme oltatlan, legyen az fiatal, idős, középkorú, férfi, nő, teljesen mindegy. Erre szokták mondani az oltásellenesek, hogy ott vannak az oltottak a Covid-osztályokon. Igen, ott vannak. Lehet, hogy bekerülnek, lehet, hogy szükségük van minimális terápiára, lehet, hogy szükségük van egy minimális oxigénellátásra, mert van valami alapbetegségük, mert idősebbek vagy mert az oltási hatékonyság már hat hónap után kicsit csökken és valóban elkapták, csak ők 99 százalékban hazatérnek és nem az intenzív osztályra kerülnek, és ez nagyon nem mindegy.

Az oltás abban akadályozza meg a vírust, hogy robbanásszerűen szaporodjon az ember szervezetében?

Hogy egyáltalán meg tudja fertőzni. Tehát alapvetően abban is megakadályozza, hogy a fertőzést véghez vigye, hiszen a vérben keringő, a nyálkahártya felszínén lévő antitestek idejekorán elkapják a vírust, megakadályozzák magát a fertőzést is, vagy ha nincsenek kellő számban, akkor megtörténhet a fertőzés, de minél kisebb dózist kapunk belőle, annál enyhébbek a tüneteink.

Miért van, ha kisebb dózist kapunk egy vírusból, akkor kevésbé fogunk megbetegedni?

Minél nagyobb dózist kapunk, nyilván annál több sejtet fertőz meg egy időben, az immunrendszer annál nehezebben birkózik meg vele, annál lassabban éled, annál lassabban veszi föl a harcot a vírussal szemben, és ezer más faktora van. A koronavírus esetében azt látjuk, hogy a dózisfüggés nagyon fontos.

Mindig szokott vita lenni, hogy a maszk védőképessége milyen. Van erről világos egyértelmű adat?

Van, sőt, komoly nemzetközi szaklapokban megjelent tanulmányok vannak. Alapvetően három dolgot kell megkülönböztetni. A nagyobb méretű nyálcseppecskék néhány tíz-húsz centire előttem az asztalon landolnak. Van a közepes méret, ami eljut, mondjuk, önig, és vannak az egészen kis apró aerosol jellegű kis cseppecskék, amelyek akár hosszú ideig is keringhetnek a levegőben anélkül, hogy bárhova leszállnának, de be tudjuk lélegezni. A maszkok az első két kategóriát megfogják, a harmadikat nem biztos, viszont az olyan kis mennyiségben jut ki, hogy elképzelhető, nem is okoznak betegséget. Tehát ez itt a kulcsszó megint a maszkhasználat esetében is. Persze, van az orvosi maszk, a sima műtősmaszk, meg van ez az FFP2-es szűrőképességű maszk, nyilván nagy különbség van. Az orvosi maszkok általában attól védenek, hogy ne áramoljanak ki nagy mennyiségben ezek a nyálcseppecskék, ne jussanak környezetbe. A nagyobb szűrőképességű maszkok pedig attól is védenek, hogy nemcsak ki, hanem lehetőleg ne is áramoljon be semmi a maszkon keresztül.

Az elején ilyen elméletek is voltak, hogy bizonyos esetekben a nyálkahártya is el tudja csípni a koronavírust és a tüdőt nem fertőzi meg mélyebben. Tényleg van ilyen jelenség?

Nem mindenkinél alakul ki a tüdőgyulladás, természetes, hogy van olyan fázis, ahol egy nagyon enyhe, felső légúti infekciónál megáll, tehát nem kell hogy elérje a tüdőt és nem kell hogy tüdőgyulladást eredményezzen.

Magyarországon is most már elérhető közelségbe kerül az 5-11 éves gyerekek oltása. Szükséges?

Nagyon megosztja a társadalmat. A szakmát nem. Ha szakmai szemmel kell válaszolnom, akkor azt mondom, hogy igen, szükséges és nagyon fontos. Ha szülőként és magánemberként kell válaszolnom, akkor is azt mondom, hogy igen, szükséges és nagyon fontos, mert azt látjuk most, hogy a gyermekek esetében ugyanúgy kialakul a fertőzés, a gyermekek valamilyen szinten a járványnak a motorját is képezhetik, hiszen ők a legnagyobb oltatlan közösség jelen pillanatban. Azt is látjuk, hogy valamiért a delta-variáns kicsit súlyosabb tüneteket is okoz a gyermekeknél, és ne felejtsük el azt, hogy egy tünetmentes vagy enyhe tünetekkel betegséget hordozó gyermek nagyon könnyen haza tudja a szülőknek, nagyszülőknek vinni a fertőzést, tehát ez is egy nagyon fontos tény. És ha ők oltatlanok, akkor bizony komoly családi problémát okozhatnak.

Arra van-e már magyarázat, hogy a korábbi variánsok miért nem okoztak súlyos tüneteket a gyerekeknél?

Számos magyarázat van, de ez még nagyon sokáig kérdés lesz. Talán az egyik fontos dolog, hogy a gyermekek nagyon gyakran találkoznak a közönséges nátha típusú koronavírusokkal, amelyek gyerekközösségekben, fiatalok között is nagyon könnyen terjednek.

Ősszel minden gyereknek folyik az orra?

Tulajdonképpen ez a lényeg. Ezért talán valamilyen szintű keresztreakció vagy védelem kialakul, és ez lehet az egyik oka. Erre több nemzetközi tanulmány is utal, de emellett még számos fiziológiai, élettani oka lehet a receptorsűrűségtől elkezdve a receptorkötő képességig bármi, és például a delta-variánsnál talán ezért is jobban érinti a gyermekeket, mert ott látjuk azt, hogy sokkal erősebben, intenzívebben tud kötődni a sejtfelszín-receptorokhoz a vírus, és ennek mentén sokkal intenzívebb, masszívabb fertőzést tud kialakítani. Elképzelhető, hogy ez is az egyik oka például, hogy a gyermekeket is súlyosabban érinti.

Van-e arra valami virológiai, könnyen megjegyezhető ökölszabály, hogy milyen első oltásra vagy oltásokra milyen emlékeztetőt kell felvenni?

Öntsünk tiszta vizet a pohárba. A Nemzeti Népegészségügyi Központnak van egy útmutatása, hogy mire mit, mikor, hogyan kell oltani. Amíg újabb szabályzatot nem hoznak, addig ezt kell követni. Aztán hogy a kutatások és a tudomány milyen új információkat fog hozni és hogy azt hogyan építik majd be az új szabályozásba, az egy más kérdés.

El kell olvasni és kész?

Az egész járvány ideje alatt azt szoktuk mondani, figyeljük a szakembereket, kövessük a járványügyi utasításokat, ez sem különbözik ettől.

Hol tartanak a gyógyszerfejlesztésben? Mert már korábban is beszéltek arról, hogy egy hatóanyagot orrspray formájába csomagolva fejlesztenek?

Mi számos projektben vagyunk bent, ami részben gyógyszerfejlesztés, részben terápiásszer-fejlesztés, részben vakcinafejlesztés. Három előrehaladott projektünk van. Az egyik egy nagy konzorciális pályázatból származik, a Kacskovics Imre professzor úr által vezetett ELTE, Richter, Immunogens és PTE konzorcium. Ez egy fehérje alapú biologikum terápiás szernek a fejlesztése, már az állatkísérletes szakasz második felében van. Ugyancsak állatkísérletes szakaszban van egy orrspray, amit egy mohácsi székhelyű céggel nyertünk. Egy olyan orrsprayt tervezünk fejleszteni, amelyik a nyálkahártyára kerülve tulajdonképpen megköti a vírust és megakadályozza azt, hogy a vírus a sejtjeinkhez kötődjön, a sejtfelszín-receptorainkhoz kötődjön és bejusson a szervezetbe.

Mint egy szivacs, ami a vírust törli föl?

Inkább mint egy csipesz, ami pont a vírusnak a felszíni fehérjéjét csípi el. Hozzákötődik a vírusnak a tüskefehérjéjéhez, és nem engedi azt a sejtfelszín-receptorokhoz kötni. Tulajdonképpen megfogja, neutralizálja, semlegesíti a vírust, ez a lényege.

Ezt úgy kell elképzelni majd, ha egyszer termék lesz belőle, hogy állandóan csöpögő orral fogok járni, mert naponta két tubust elhasználok?

Nyilván nem, ez is jelen pillanatban az állatkísérleti vizsgálati szakaszban lévő vizsgálat vagy kísérlet, hogy milyen dózisban, milyen időintervallumban, mennyit kell adni ahhoz és meddig marad fent a nyálkahártyán. A harmadik fejlesztés, amivel szintén állatkísérletes szakaszt szeretnénk indítani, egy vakcinafejlesztési projekt. Egy osztrák, egyébként magyar származású kolléganő hozott létre Bécsben egy céget. velük fejlesztünk egy komplexebb vakcinát. Mind a három lábon próbálunk megállni, mert az oltás mellett a gyógyszerfejlesztéseknek mindig párhuzamosan kell haladniuk. Vannak, akik nem olthatók, akiben valamiért nem fogan meg a vakcina, rájuk is gondolni kell, és ha ők elkapják a betegséget, akkor nincs más út, mint a terápiás, gyógyszeres kezelés. Azt vallom, hogy olyan gyógyszerfejlesztési projekteké lesz a jövő, amelyek a vírus replikációs ciklusában valamilyen enzimatikus gátlásba szól bele és megállítja ezt a folyamatot a sejten belül. Ez az egyik út szerintem a vírusfertőzés legyőzésére.

Vakcinafejlesztésbe minek belevágni? Az már van. Több nagy cég is gyárt vakcinát.

Az lehet, csak egyfelől számtalan vakcinafejlesztési technika, technológia van. Látjuk azt is, hogy egy világjárvány idején azért sorbanállás van a vakcinákért. Ha egy nemzet önellátó tud lenni és legalább annyi vakcinát tud termelni, amennyi a saját lakosságának elegendő és szükséges, mindenféleképpen nagy előnnyel indul egy járványügyi helyzetben. Tehát meg kell teremteni az önellátást ebben a tekintetben is. Semmilyen vakcinafejlesztési projekt nem felesleges, mert egyfelől lehet, hogy más technológiát alkalmaz és nem tudjuk, melyik a hatékonyabb vagy a jobb, másfelől pedig én önellátásra törekednék minden esetben.

De ahhoz, hogy tudjanak valami ellen vakcinát gyártani, ahhoz fel kell fedezni előbb azt a kórokozót, amire ideér, megvan a vakcina. Tehát kint vannak a terepen? Látják, hogy miből lesz a cserebogár?

Az egyik kollégám, akivel tulajdonképpen a legrégebb óta dolgozunk együtt a laboratóriumban, Kemenesi Gábor például most fog kiutazni a világnak olyan részére, ahova szerintem nem sokan szeretnének menni egyhónapos expedícióra, pont azért, hogy felderítse és felmérje azon kórokozókat, amelyek potenciálisan lehetnek egy ilyen átugrás, egy ilyen világjárvány okozói. A mi laboratóriumunk nagyon sokat dolgozik ilyen jellegű vírusokkal, amelyek potenciálisan járványt okozhatnak majd valamikor a jövőben. Az Egészségügyi Világszervezetnek van egy listája, amely olyan vírusokat, kórokozókat tartalmaz, amelyekre azt mondja a WHO, hogy ezekre kell odafigyelni, mert a jövőben nagyobb pandémiás potenciállal rendelkeznek. A mi feladatunk részben az, hogy ezekre ténylegesen erőforrást biztosítsunk, kutatási időt szánjunk, energiát, hogy valóban egy kicsit előrébb tudjunk menni, és ne mi fussunk a vírus után, hanem a vírus fusson utánunk és mi mindig előrébb járjunk egy kicsit a vírusnál.

Ezt hogy kell a gyakorlatban elképzelni?

Ezt úgy kell elképzelni, hogy találunk egy, mondjuk, denevérek által terjesztett ismeretlen vírust, akkor genetikai szinten megállapítjuk annak az újdonságát vagy mibenlétét, és utána megpróbáljuk izolálni. A virológiai kutatásokban az egyik legfontosabb momentum az, amikor egy vírust, vírustörzset szöveteken, sejteken tudunk izolálni. Tehát azt jelenti, hogy laboratóriumi körülmények között úgynevezett in vitro kémcsőkísérletben képesek vagyunk a sejtekben sokszorozódásra, replikálódásra bírni. Ha ez egy majomvesesejten történik meg, akkor tudjuk azt, hogy benne van a potenciál, hogy fertőzi. Ha ez humán sejteken történik meg, akkor sajnos azt kell mondjuk, hogy benne van a potenciál, hogy az adott vírus akár emberi fertőzést okozzon. Természetesen nagy különbséget kell tenni laboratórium és az élő rendszer között, de semmiféleképpen nem jó jel az, ha egy új kórokozó, egy új vírus képes emberi sejteket legalább laboratóriumi szinten megfertőzni. Ezekre kell odafigyelni, el kell kezdeni tanulmányozni. Ez nagyon hosszú folyamat attól, hogy kimegyünk a terepre, begyűjtjük a mintát, kimutatjuk a vírust és egészen addig, hogy hogyan lesz belőle vakcina vagy vakcinafejlesztési kezdemény, de nagyon szépen végig lehet követni.

Olyasmivel, hogy rágcsálók, rovarok, kullancs, szúnyog, foglalkoznak?

Az összessel, amit sorolt. A laboratóriumunk az úgynevezett világzoonózisokkal foglalkozik, tehát az állatokról emberekre terjedő fertőző betegségekkel, és nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten. Nagyon sok kollaborációban dolgozunk, és nagyon sok mintát kapunk külföldről vagy mi, magunk gyűjtünk mindent külföldről.

Az a kérdés, hogy egy, mondjuk, rovarban utazó vírus képes-e az embert megfertőzni, vagy ez már egy eldöntött dolog, hogy képes?

Nagyon sok olyan rovarban kimutatható vírus van, ami semmilyen problémát nem okoz emberben, de nyilván a rovarok, kullancsok, szúnyogok vektorszervezetként szerepelnek itt, tehát képesek továbbadni a betegséget egyik emberről a másikra, ezeket vizsgáljuk mi, hogy melyek lehetnek ezek a betegségek. Ez az egyik lába a kutatásnak, a másik az, amikor már megvan a tényleges kórokozó és azzal komoly alap- vagy alkalmazott kutatásokat végzünk.

Van-e belső információjuk arról, hogy az eredeti, a vuhani hogyan szabadult el? Mert elméletek, összeesküvés-elméletek mind a mai napig vannak erről. A WHO ugyan megvizsgálta, a kínaiak minden adatot rendelkezésre bocsátottak, azt néztek meg, amit csak akartak, de az a nézet szilárdan tartja magát mind a mai napig, hogy ez valami mesterséges.

Ezt kizártnak tartom. Kapásból három olyan vírus van, ami aggodalomra ad okot. Ezek a filovírusok, illetve az Ebola, Marburg és társai, a paramixo-vírusok és a koronavírusok. Ez a három olyan nagy víruscsalád, amely denevérek által terjesztett kórokozó és aggodalomra ad okot. 3700 jelen pillanatban körülbelül azon szekvenciáknak az ismerete, amely denevérek által leírt koronavírusokat tartalmaz. Ez egy nagyon nagy szám. Tehát azt, hogy ezt a vírust mesterségesen készítették el, én száz százalékban kizártnak tartom. Ez sajnos egy ugyanolyan folyamat része, amit már többször átélt az emberiség. Ez egyszerűen egy zoonózis. Bekövetkezett egy olyan mutáció, amelynek mentén képes volt emberre és utána emberről emberre terjedni. 2018-ban amerikai és kínai kutatók végeztek egy tanulmányt, mely szerint egy bizonyos kínai tartományban, ahol az emberek nagyon gyakran kerültek közvetlen kontaktusba denevérekkel, az emberektől vért vettek és megnézték, hogy van-e a szervezetükben ellenanyag SARS-koronavírusszerű vírusokkal szemben, és megdöbbentően azt tapasztalták, hogy igen, nagyon sok esetben találtak ilyen ellenanyagot, tehát az illető életében legalább egyszer már valamilyen denevér által terjesztett SARS-szerű koronavírussal kapcsolatba került. Tehát ez nem új keletű. Az nem történt meg egészen 2019 decemberéig, hogy ez a vírus emberről emberre tudjon terjedni és átlépje a faji határokon túl az ember-ember terjedésnek a határát. Amikor ez megtörtént, akkor elindult a világjárvány. Tehát ez egy természetes vírus. Az egy nagy kérdés, hogy ez a denevérről direktben került-e valahogy az emberre, vagy valamilyen közti állattal. Nagyon sok tudományos tény és közlemény szól arról, hogy valamilyen köztigazda, például a tobzoska által jutott valahogy az emberre. Nyilván ezt hosszas tanulmányok fogják még övezni, hogy ez pontosan hogyan is történt meg, de egy biztos, nem kiszabadult és nem mesterségesen létrehozott vírus. Ezt maga a természet hozta létre.

Most abból, amit a denevérekkel kapcsolatban elmondott, az következik, hogy ne menjek denevérjárta barlangba, mert lehet, hogy fölverem a denevérpisi porát, azt beszívom az orromba és elkapok valami koronavírust?

Nem, azért az nem ilyen egyértelmű. A denevéreket nem szabad bántani, ez egy alap dolog. A denevér az egyik legfontosabb láncszeme az ökoszisztémánknak. Ha denevérek nem lennének, nagyon nagy bajban lennénk.

Megennének bennünket a szúnyogok.

Nem véletlenül védett az összes európai denevér, de azért tegyünk más a denevér Európában, és más Afrikában, ahol levadásszák, kiviszik a piacra, konyhakészre készítik, és ott ily módon a denevérrel való kontaktus mindennapi. Az európai ember számára azért a denevér–ember-kontaktus, az nem olyan, mint egy ázsiai, afrikai ember számára. Ennek mentén nyilván nem is vagyunk ilyen veszélynek kitéve, másfelől pedig jóval kevesebb azért azon vírusok száma, ami az európai denevérek körében előfordul, bár ezt meg nem tudjuk, ez egy fő tanulmányunk nekünk is, amit végzünk.

Háziállatokkal foglalkoznak?

Nem nagyon.

Elméletileg sem képzelhető el az, hogy az én macskám kóborol, és akkor lesz otthon egy zoonózis a konyhámban?

Elméletileg bármi előfordulhat, ezeket nem vizsgáljuk. Nyilván a macska befogja az egeret és nagyon boldogan leteszi a lábtörlőre ajándéknak, de itt azért a veszély jóval kisebb.

Következik nagy valószínűséggel az influenzaszezon is. A tavalyi elmaradt. Ilyenkor hogyan állítják elő oltóanyagot, ha nem tudják, hogy milyen vírus fertőzött?

Nagyon jó kérdés. Az influenzaszezon elmaradását meg fogjuk sínyleni. Egyfelől azért, mert valóban nem tudjuk, hogyan cirkulál és milyen az aktuális törzs, másfelől meg ne felejtsük el, hogy az emberi szervezet most jó ideig nem találkozott az influenzavírussal. Az influenzaszezonok böjtjének elmaradásának biztos, hogy meglesz a böjtje.

Kijövünk az influenza elleni gyakorlatból, és amikor jön, akkor súlyosabban fog rajtunk végigmenni?

Nem tudjuk, hogy az immunrendszerünk hogy reagál rá, milyen törzs jön, mennyire csökken a védettségünk az influenzával szemben, mennyi a populációs szintű védettségünk az influenzával szemben. Ezért mondjuk, hogy az influenza elleni oltás fontos, mert csak jóval kisebb eséllyel fertőződünk meg. Nagyon jól látszik, hogy működik a maszkviselés, hiszen két legyet ütünk egy csapásra, merthogy influenza sincs, ami a terjedési mechanizmusában teljesen ugyanolyan, mint a koronavírus.

Nyitókép: Gűth Ervin
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018