Azt mondta a miniszterelnök, nagy derültséget keltve, hogy az ellenzékkel az is a baj, hogy még azt a versenyt sem tudja megnyerni, amit saját maga szervezett. Jó ötlet volt előválasztást szervezni most, hogy olyan miniszterelnök-jelöltjük van, amelyik egyik pártnak sem tagja?

Szerintem az előválasztás nemcsak a miniszterelnök-jelöltről szólt, 106 egyéni jelöltet is választottunk. Utóbbiak jelentős része a pártok jelöltje volt vagy a pártokhoz is köthető. Nagyon nagy politikai teljesítmény, hogy az ellenzék egyszerre tudta levezényelni, hogy legyenek pártjelöltek és a pártok részt vegyenek majd a következő Országgyűlésben, de az ellenzékkel szembeni kritikát, illetve az ellenzék megújításának üzenetét is ki tudták a választópolgárok fejezni.

Tulajdonképpen benne volt a tervben, hogy egy pártokon kívüli miniszterelnök-jelölt lesz a befutó végül?

Értelemszerűen az LMP tervében, az enyémben is az volt, hogy Karácsony Gergely nyer. Nagyon sokszor érzem azt, ami régen, azt hiszem, egy jugoszláv mondás volt a partizánokról, hogy kevesen voltunk, de sokan maradtunk, tehát sokan most már visszafelé úgy mesélik a történetet, hogy már akkor is Márki-Zay Pétert támogatták, amikor nem tudom, mi volt. Én őszintén elmondom, hogy mi az utolsó pillanatig Karácsony Gergelyt támogattuk, de nagyon nagy politikai teljesítménye Márki-Zay Péternek, hogy mindenféle párttámogatás nélkül tulajdonképpen önállóan, civilekkel együtt megnyerte ezt a versenyt.

A Lehet Más a Politikának milyen lett végül a teljesítménye? Lehetett látni a jelöltjeit?

Négy olyan maradt állva, aki LMP-s, és egy olyan, aki LMP-hez köthető frakcióbefogadót kapott. Alapvetően három szempontból tudjuk értékelni. Az első szempontból, hogy az egyéni választókerületi győzelmekkel megalapoztuk-e a frakcióalapítás lehetőségét a következő Országgyűlésben. Ebből a szempontból nézve hoztuk a minimumot, tehát sikeres volt. Az LMP egy olyan párt, amit sokan szeretnek nagyon kicsinek láttatni, valamikor az is. Ha megnézzük az összes leadott választókerületi szavazatot és leosztjuk pártarányosan, akkor az LMP egyértelműen öt százalék fölött kapott az összes leadott egyéni jelölti szavazatból, tehát megmutattuk azt, hogy önállóan ez a párt létezik. Érden meg Szolnokon két jelöltünk, Tetlák Örs és Tóth Áron, akik csak LMP-sek voltak, semmilyen más logó nem volt a nevük mellett, másodikok lettek, megverték az MSZP‒Párbeszéd‒Momentum közös jelöltjét. Igenis megmutattuk, hogy vannak jó jelöltjeink, és ennek a zöld üzenetnek, amit mi képviselünk, igenis van az ellenzéken belül létjogosultsága és vannak szavazói.

Látják-e már azokat a számokat, amik a sátras meg az online szavazást mutatják? A második fordulóban azt jól meg lehetett figyelni, hogy az online nagyon megszaladt és ez Márki-Zay Péternek nagyon sokat segített.

Lehetett látni az első fordulóban is. Alapvetően a fiatalabbak inkább szavaztak online, mint az idősebbek, ez a gondolat azért nem annyira nagyon meglepő dolog.

Ezt lehet valahogy vetíteni egy olyan választásra, ahol csak offline szavazás van?

Rendkívül nagy kihívás az ellenzék számára elvinni azokat a fiatal szavazókat, akiknek így nem a saját szobájukban a számítógéppel kell ezt lerendezni, hanem föl kell kelni, el kell menni az urnához, és beikszelni a voksukat.

Van már önnek valami elképzelése, hogyan lehet a mostani online szavazókat bevinni fél év múlva a szavazóhelyiségbe?

Szerintem azt kell az embereknek tudomásul venni, hogy nem lesz tökéletes ellenzék, ami, ha kormányra kerül, tökéletesen fog működni. Nincsenek utópiák, senki sem csinál semmit mindig jól, rengeteget fogunk hibázni a kampány közben, ha nyerünk, a kampány után is, a kormányzásban, mindenki mindig sokat hibázik.

Zajlik-e most valamilyen egyeztetés a hat párt és a miniszterelnök-jelölt között?

Mindenféle zajlik.

Hogy kell ezt elképzelni? Miről kell egyáltalán ilyenkor egyeztetni?

Mindenről, a kampány menetéről, a kampány struktúrájáról, magáról a listáról is folyik egyeztetés. Ám ezeknek a részleteiről semmit nem fogok a médiában elmondani.

Világos, ezt értem. Az LMP-nek kell előbb egy belső listát állítania ahhoz, hogy a közös országos listára jelölteket sorakoztasson föl?

Természetesen. Az LMP-n belül, a saját eljárásrend szerint, a kongresszus fogja eldönteni, hogy ki, melyik helyre megy.

Hogy kell a listát összeállítani? Milyen elvek szerint lehet összeállítani egy olyan listát, ami előtt volt egy előválasztás, ami világosan megmutatta, hogy kik lesznek az egyéni képviselőjelöltek, meg ki a miniszterelnök-jelölt?

Erről nem szeretnék sokat beszélni, mert majd el fogjuk mi mondani a tárgyalóasztalnál, de egy mondatot igen: mindenkire szükség van ahhoz, hogy le lehessen váltani a kormányt.

A mindenki alatt az összes pártot érti, aki ebben az együttműködésben benne van?

Így van.

Olyanfajta egyeztetések nem folynak, hogy esetleg még lehetne valamilyen módon tágítani a kört?

Én nem látom, hogy van bármilyen olyan párt, ami még részt venne ebben.

Egyetértésükkel lépett vissza a második forduló előtt miniszterelnök-jelöltjük, Karácsony Gergely?

Nem.

Derült égből villámcsapás?

Számomra az volt.

A pártban más számára lehetett valami információ erről?

Én nem találkoztam még olyan LMP-ssel, aki számára ez nem volt derült égből villámcsapás. Én azt gondolom, hogy nem volt rossz Karácsony Gergely első fordulós eredménye, főleg úgy, hogy talán az ő lejáratására költötte a legtöbb pénzt a Fidesz. Nekem volt Szombathelyen olyan élményem, hogy egy idős úriember kinyitotta az ajtaját, mondta, hogy rám szavaz, szimpatikus vagyok, Karácsony Gergelyre nem fog szavazni, mert látta az interneten, hogy nagy a Blaha Lujza téren a dugó. Mire megkérdeztem tőle, hogy mikor járt a fővárosban legutóbb? Mondta, hogy 2007 körül. Elmagyaráztam neki, hogy amúgy a Blaha Lujza téren, amióta én Budapesten élek, általában nagy szokott lenni a dugó, tehát ez a nagyvárosi élet része, ráadásul minden felújítás a Tarlós-féle mobilitási terv része volt. Őt sikerült meggyőzni, de Karácsony Gergelynek kellett abból a szempontból a legnehezebb feladattal megküzdeni, hogy ellene és akkor még nem Márki-Zay Péter és nem Dobrev Klára és nem Fekete-Győr András ellen költöttek el 700 millió forintot.

Voltak a visszalépésnek érdekes előzményei. Felvetődött a tandemben indulás gondolata Márki-Zay Péterrel, felvetődött a miniszterelnök-csere gondolata a ciklus második felére. Ezekről értesítette önöket Karácsony Gergely?

Erre nem szeretnék válaszolni, mert ez Karácsony Gergely kampányának a belső működéséről szól.

Jó, de az önök jelöltje volt.

Így van, én azt gondolom, hogy a második fordulóban három jelölt volt. Szerintem mind a három jelölt olyan volt, aki mögé az ellenzék fel tudott volna sorakozni és aki nagy eséllyel indult volna azért, hogy legyőzze Orbán Viktort.

Bírja Karácsony Gergely az LMP bizalmát?

Milyen értelemben?

Ha derült égből villámcsapásként jön a visszalépés, mert erről nem tájékoztatja az őt jelölő pártot, akkor ez fölveti a kérdést.

Természetesen együttműködünk vele a fővárosban, ő a főpolgármester. Azt mondta, az az ambíciója, hogy ezt jól csinálja, minden segítséget meg fogunk adni, és nagyon jó kapcsolat van vele, mint főpolgármesterrel.

A második fordulóban a Márki-Zay Péter vagy Dobrev Klára kérdés az LMP támogatóit megosztotta, vagy ezt inkább kívülről figyelték, miután Karácsony Gergely visszalépett?

A párt jelentős része azzal egyetértett, hogy volt egy jelöltünk, aki viszont nagyon drasztikus módon visszalépett. Szerintem nem elegáns polgári dolog az, ha beállunk egy másik jelölt mögé 24 vagy 48 órával később.

A második fordulóban nem támogattak hivatalosan senkit. Végleg elveszett a zöld miniszterelnök-jelölt lehetősége?

A miniszterelnök-jelölt Márki-Zay Péter. Márki-Zay Péter önbevallása vagy öndefiníciója szerint egy jobboldali-konzervatív ember, ami egy teljesen legitim dolog, nagyon sok zöld párt volt koalícióban jobboldali konzervatív vezetéssel. Dobrev Klára egy szociáldemokrata politikus, szociáldemokratákkal is nagyon sok zöld párt volt már koalícióban, de nem egy zöld politikus.

Tehát támogatják Márki-Zay Pétert, miután ő a hat párt közös miniszterelnök-jelöltje?

Természetesen.

De korábban az LMP-nek testületi állásfoglalása volt az, hogy zöld miniszterelnök-jelöltet kell támogatni, nem?

Nem, nem.

Félreértek valamit?

Azt mondtuk, hogy szeretnénk, ha egy zöld miniszterelnök-jelölt nyerné az előválasztást. Értelemszerűen akárki nyeri az előválasztást, azt támogatjuk, ettől még mi szeretnénk sok mindent.

Tehát ugyanúgy ott vannak Márki-Zay Péter mögött, mint Karácsony Gergely mögött lennének, mert ő a hat ellenzéki párt közös miniszterelnök-jelöltje?

Így van.

Érzik-e azt az ellenzékváltást, amiről Márki-Zay Péter beszélt a második fordulós győzelme után?

Szerintem kormányt kell alapvetően váltani, az is egy nagyon nagy feladat. Karácsony Gergely mindig 2010-hez képest fogalmazott, szerintem más típusú törésvonalak vannak. Ezek a törésvonalak kevésbé tudtak most kijönni az előválasztáson, és remélem, hogy lesz lehetőség egyéb törésvonalakat is megfogalmazni. Szerintem az például egy nagyon súlyos törésvonal most az ellenzéken és az országon belül, hogy mi a véleményünk arról, hogy az a gazdasági rendszer, amiben most az Európai Unió és a világ működik, az fenntartható-e vagy nem, hogyan alakul a klímaváltozás elleni küzdelem, mondjuk, államilag támogatjuk-e az elektromos autókat? Erről van egy nagyon komoly törésvonal, hogy ki az, aki rendszerkritikus és ki az, aki azt gondolja, hogy a jelenlegi rendszer, az jó.

Nem szívják mellre, hogy Márki-Zay Péter a győzelmi estén azt mondta, hogy ő az ellenzéket is leváltotta ezzel? Lehet úgy érteni, hogy ő nem a hat ellenzéki párt tagja, és ezzel leváltotta őket is. Sőt, őket váltotta le, mert azt a kifejezést használta, és nem úgy tűnik, mintha a levegőbe beszélt volna.

Márki-Zay Péter abból a szempontból igazságot mondott, hogy voltak a pártjelöltek, ő volt az egyedüli pártonkívüli jelölt és nyert, ebből a szempontból egy tényállítást írt le. Értelemszerűen ő sem úgy gondolja, hogy most a hat pártra nincs szükség, hiszen ott állt a hat párt vezetőivel a színpadon október 23-án, tehát ezt ő is arra a konkrét helyzetre értette, ami a miniszterelnök-jelölti versenyt jelenti.

Azt hogy érti, hogy Gyurcsány Ferenc a saját pártjának szóló, második forduló utáni beszédében azt mondta, hogy először parlamenti többség, utána miniszterelnök-jelölt? Ez a sorrend. Nagyon világosan mondta.

Szerintem a Demokratikus Koalíció szavazói meg a Demokratikus Koalíció közössége megmutatta most az előválasztáson, hogy az ellenzéknek egy nagyon fontos része, értelemszerűen rájuk szükség van a kormányváltáshoz, és szükség van utána a kormányzásban is. Talán én jövök a Demokratikus Koalícióhoz képest az egyik legmesszebbről az ellenzékbe, rengeteg, tényleg alapvetően kritikai gondolatom van velük kapcsolatban például, ahogy az Európai Unióról beszélnek, az számomra nagyon testidegen. De nem lehet eltagadni, hogy fontos részei az ellenzéknek.

Tehát nem tanácsolja, hogy úgy gondoljam tovább ezt a mondatot, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a végén Márki-Zay Péter lesz a miniszterelnök?

Nem tanácsolom.

Vagyis ön biztos abban, hogy ha megnyeri az ellenzéki összefogás a választást, a végén, amikor szavazásra kerül sor, minden ellenzéki politikus Márki-Zay Péterre fog nyomni?

A Demokratikus Koalícióval kapcsolatban egy pozitívumot biztosan el tudok mondani, rendkívül fegyelmezett párt. Megígérte minden párt, hogy az lesz a miniszterelnök-jelölt, aki megnyeri az előválasztást, és biztos vagyok benne, hogy a Demokratikus Koalíció fegyelmezetten tartani fogja a szavát.

Milyen lesz az együttműködés az MSZP-vel és a Párbeszéddel a továbbiakban? Két lehetőség van, vagy megnyerik a választást, vagy nem nyerik meg a választást?

Az MSZP és a Párbeszéd egyaránt fontos szövetségesünk. A Magyar Szocialista Pártban nagyon sok nagyon jó ember van, akiről én nagyon pozitív dolgokat gondolok, de a Magyar Szocialista Párt hiába beszél a baloldali zöld gondolatról, most ugye van az energiaárválság, meg nőtt a benzinár. Ha egy párt azt mondja, hogy a benzinárat úgy kell kezelni, hogy a jövedéki adóját csökkenteni kell, az nagyon sok minden, de nem zöld. De amúgy a Jobbik is ezt mondja, tehát ez nemcsak az MSZP-re igaz.

Hogyan lesz ebből zöld erőtér? A Lehet Más a Politika lehet a magja egy zöld erőtérnek a későbbiekben?

Ha megnézzük a régiót, mi vagyunk az egyik legrégebbi zöld párt és ebben a hatpárti szövetségben meg fogjuk mutatni, hogy ez még egy ideig így fog maradni.

Akarnak a választók zöld politikát Magyarországon?

Igen, szerintem igen, ez az egyik válasz, a másik az, hogy…

De milyet?

Ezen sokat gondolkodom. Nyugat-Európában a zöld pártok úgy működnek, hogy van egy nagyon végiggondolt, mozgalmi rendszerkritikus gondolat, és erre rárakódott egy ilyen minden kisebbség legnagyobb barátja, a migrációban egy szélsőliberális álláspontot képviselő, véleményem szerint jóemberkedés-csomag, ami semmilyen módon nem reflektál arra, ahogyan, például, Magyarországon az emberek gondolkodnak. Ezért nekünk nem lehet a nyugat-európai zöld politikát lemásolni, mert az egy politikai zsákutca. Magyarországon a zöld politika gyökere alapvetően sok szempontból nemzeti, hiszen például a Bős-Nagymaros Dunaszaurusz ügy volt az első egyik nagy zöld ügy, ami egyben egy antikommunista nemzeti ügy volt, ezért azt gondolom, hogy ebben eltérő dolgokat kell mondani. Nekünk a globális centrummal, a pénzpiaci centrumokkal, az Európai Unió központjával szemben konstruktív, de kritikus álláspontot kell fölvennünk, nem pedig azt, amit a magyar liberális pártok és liberálisok csinálnak, ami abból áll, hogy ami Nyugat-Európában történik, az jó, és azt kell Magyarországon lemásolni. Van Magyarországon 1990 óta egy olyan diskurzus a politikai elitben, ami arról szól, hogy annak alapján legitimálják a saját hatalmukat, hogy ők tulajdonolják azt a receptet, amivel föl lehet zárkózni a Nyugathoz. Szerintünk ilyen recept nincs, nem jelenti a hatalom legitimitását. Ebben szerintem eltérőnek kell lenni a liberális pártoktól és a nyugati zöldektől is.

Az emberek mit várnak egy zöld politikától? Mert ha most kinézünk az ablakon, mindenki azt várja, hogy a benzin olcsóbb legyen.

Ha azt mondja egy választópolgár, jogosan, hogy a béréből a saját utazására egyre többet kell elköltenie, mert drágul a benzin, akkor a politika felelőssége nemcsak az, hogy elmondja, hogy akkor csökkentsük a benzinárat vagy legyen hatósági benzinár, hanem az is, hogy megfogalmazza: jogos a felvetés, de nem lehet ezt addig megoldani, amíg a fosszilis energiák börtönéből nem szabadulunk ki. Néha bonyolult válaszokat adni bonyolult kérdésekre, mert azok igazak.

Van-e már valamilyen elképzelésük arról, hogyan fogják kezelni a „ki hányadik a közös listán” kérdést? Márki-Zay Péter szerint Gyurcsány Ferencnek egyáltalán nem is szabadna látszania, de ő az ellenzéki együttműködés egyik legerősebb pártjának az első embere.

Nekem ezekről nagyon sokrétű, néha változó, de alapvetően létező álláspontjaim vannak, amiket szeretném, ha a szövetséges pártokkal és a miniszterelnök-jelölttel tudnánk megosztani, nem pedig a médiával.

De a médiát hallgatják az emberek. Ilyen mélységű problémákhoz az embereknek már nincsen közük?

Szerintem ez egy álszent kérdésfelvetés, szerintem a listák összeállítása alapvetően a pártok és a szereplők belügye, ugyanis a listáknak a lényegük az, hogy egy politikai szövetségrendszer részben leképezzék a morális értékválasztásait és a stabilitását is. Tudom, hogy ez nem egy népszerű álláspont, de nem véletlenül alakult ki ez a vegyes választási rendszer.

Mi az, amiben már most látszik, hogy összetartó álláspontok vannak azonkívül, hogy van egy miniszterelnök-jelöltjük. Programjuk van?

Például az, hogy a program megelőzi a listát. Ez egy közösen elfogadott terv. Például az, hogy nem beszélünk arról, hogy ki milyen miniszterelnök-helyettes meg miniszter meg államtitkár lesz, tehát nem osztozunk pozíciókon egymás között, hanem arra koncentrálunk, hogy nyerjünk.

Arról, hogy fölállítanak-e árnyékkormányt vagy nem, lehet beszélni? Azért kérdezem, mert Dobrev Klára is beszélt erről a televíziós vita első fordulóján.

Erről van egy beszélgetés. Értelemszerűen a miniszterelnök-jelöltnek ebben nagyon nagy szava van, és ezt majd ő eldönti nagyjából.

Hogy kell ezt elképzelni, ilyenkor a miniszterelnöknek van kormánya vagy a pártoknak van miniszterelnök-jelöltje, akit ha megválasztanak, majd lesz kormánya, és akkor megint a miniszterelnöknek van kormánya, mert a mi rendszerünkben a miniszterelnöknek van kormánya,

A parlamentnek van miniszterelnöke és a miniszterelnöknek van kormánya.

Mekkora szava van most Márki-Zay Péternek ebben?

Értelemszerűen nagy szava van, mert megválasztotta a nép arra, hogy az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjeként nagy szava legyen.

Ilyenkor ő már elvileg összeállíthat, ha máshol nem, a fejében egy kormánylistát, hogy kivel akar dolgozni? Ő szakértői kormányról beszél, tehát nem politikusokról. Hogy kell elképzelni egy szakértői kormányt?

Az egy nagyon-nagyon pozitív dolog, ha az az ember, aki a szociálpolitikával vagy a mezőgazdasággal foglalkozik, mondjuk, ért hozzá, meg tudja, hogy a szociálpolitikában milyen ellátórendszerek vannak, milyen arányban, milyen norma alapján. De attól még, mert valaki ért valamihez, meg egy másik ember is ért ahhoz, attól még a két ember között rengeteg olyan vita lehet, ami értékvita. Hiába ért valaki valamihez, ha értékben nagyon messze van attól, amit mi képviselünk, akkor akármilyen jó szakértő lehet. Szerintem ez egy fontos szempont. De erről majd akkor fogunk beszélni, ha megszületett a győzelem.

Az értékvitákat mikor kell lefolytatni és ezekhez van-e a választópolgároknak valami köze vagy csak majd olvassuk el a programot?

Mindenki aláírt egy értéknyilatkozatot, Márki-Zay Péter is, és mindenki, aki egyéni jelöltként indult.

Milyen vitákat kell még lefolytatni?

A kampányban nem szabad vitákat folytatni, de a kormányzás alatt értelemszerűen lesznek viták. Lényegében ez az, amit vissza akarunk hozni Magyarországra. Hiába lesz Márki-Zay Péter a miniszterelnök, és ezt amúgy ő elmondta többször, nem lesz egy másik Orbán Viktor, aki egy személyben mindent eldönt, lesznek koalíciós viták. De hogy ezzel mi a baj? Hány ország működik elég jól úgy, hogy rettentő koalíciós viták vannak? Márki-Zay Péter személyesen rendkívül elkötelezett az euró bevezetése mellett. A hat pártból mi vagyunk az egyetlenek, akik ehhez képest mást gondolunk, de értelemszerűen neki nagyobb ebből a szempontból a felhatalmazása. Ha az euró kérdésében egy koalíciós egyeztetésen elmondjuk, hogy nekünk ez és ez a problémánk van az eurócsatlakozással, akkor nem hiszem, hogy Márki-Zay Péter ezen a) meg fog lepődni, b) meg fog sértődni.

Jó, de egy koalíciós egyeztetés legvégső pontja az, amikor valamelyik koalíciós párt nem szavazza meg azt a javaslatot. Az euró bevezetése olyan kérdésnek tűnik, hogy vagy igen, vagy nem, tehát félig nem lehet.

Nem, szerintem amúgy nem ilyennek tűnik, mert például én nagyon sok olyan közgazdásszal, aki neoliberális európárti is beszéltem, olyannal is, aki neoliberális és nem európárti, és azért a „milyen árfolyamon”, azért az egy elég, hogy mondjam, alapvetően mindent meghatározó részletkérdés.

Milyen gazdasági teljesítmény mellett.

Volt például a pozitív szlovén példa, ahol ez egy alapvetően jól működő dolog volt és volt a szlovák példa ‒ én ehhez nem annyira értek, elmondás alapján mondom ‒, ami egy rosszul működő dolog volt, vagyis ezt is lehet jól meg rosszul csinálni. Mi inkább a nem felé hajlunk, de ettől még ebben nagyon jól meg fogjuk tudni győzni egymást.

A Lehet Más a Politika úgy került be a parlamentbe, hogy lehet más a politika, ez is volt a neve, tehát az addigi politikai tevékenységekkel ellentétes elképzelésekkel. Most mi marad az LMP-ből, ha az MSZP-vel meg a DK-val is együtt dolgozik? Mi marad az LMP lényegéből?

Én 18-19 évesen kerültem az LMP-hez 2010-ben. Azóta eltelt sok idő, és én is értem és én úgy érzem, hogy a párt is sokat ért, sok mindenben. Szerintem az az ifjonti hév, hogy mi mindenkinél mindent jobban tudunk és mi vagyunk a tiszták és mindenki más morálisan rossz…

Tiszták koalíciója. Beszélnek erről ma is politikusok.

Én nem szeretem, ha az ellenzéken belül tisztákra meg tisztátalanokra osztjuk egymást, bár én akkor a tisztátalanokhoz tartozom, és ebben amúgy komfortosan érzem magam. Szerintem az LMP nagyon nagy érték a magyar politikában, sokat változott meg ért, de azért az alapvető kérdésekben azt mondjuk, amit 2010-ben is elmondhattunk volna. Ez az alapvető gondolat nem változott. Mi nem azt csináltuk, mint sok más párt, hogy volt kormánypárt, aztán jobboldali, aztán szélsőjobboldali, aztán kereszténydemokrata, tehát ez a párt ugyanaz. Amit mond tartalmilag, az nem változott.

Nem voltak még kormányon ezalatt az idő alatt egyszer sem. Más rendszerkritikusnak lenni ellenzékből, mint kormányról rendszerkritikusnak lenni. Azt elképzelték már, hogy milyen kormányból rendszerkritikusnak lenni?

A német zöldeknek volt egy nagy belső vitájuk, ez volt a realo vs. fundi, tehát a reálpolitikusok meg a fundamentalisták közül értelemszerűen azzal, hogy a német zöldek részt vett a szövetségi kormányban, a reálpolitikusok nyertek. Ha végiggondolja a legtöbb nagy politikai áramlatot, a szociáldemokrácia, konzervativizmus, a liberalizmus, ezek több száz éve létező politikai áramlatok. A zöld politika, amikor mozgalomból politika lett, az egy hetvenes évekbeli dolog, Magyarországon a nyolcvanas évek vége. Ehhez képest nagyon nagy dolog, hogy egyáltalán ez ott van az asztalnál.

Mit nyerhet a Lehet Más a Politika azzal, hogy bekerül egy nagyon színes összetételű koalíciós kormányba? Van egy olyan felvetés és nem tűnik irreálisnak, hogy akár maradhatott is volna ellenzékben, és mondjuk a Kutyapárttal együtt megőrizhette volna a rendszerkritikus jellegét, abban is van potenciál.

Mindig van az emberek 5-10 százaléka, akik egy harmadikra szavaznak, és ez nagyon sokszor bölcs gondolat, de szerintem vannak olyanok is, akik azt gondolják, hogy a kormányváltás önmagában fontosabb.

Egy kormányváltástól, ön szerint, mint várnak ma az emberek?

Szerintem ebben nagyon vigyázni kell a mai ellenzéki politikusoknak. Felelőtlen ígéreteket nem kell tenni. A Momentum Mozgalom, most nem akarom őket nagyon kritizálni, mert ők is fontos szövetségeseink, elmondta a miniszterelnök-jelölti kampány során, hogy három nappal a választások után börtönben lesz Mészáros Lőrinc, meg nem szállnak föl a magánrepülők, meg mindent visszaszereznek. Értem, hogy az ellenzéki választópolgárok jogos dühét képviselni gondolják, de szerintem ez olyan elvárásokat támaszt, amiket nem fog tudni senki teljesíteni. Három nappal a választásokat követően a belügyminisztert még Pintér Sándornak fogják hívni kormányalakításig, és kétlem, hogy ő bárkit tömlöcbe vet, aki a Fideszhez közeli, vagy letiltja, hogy a magángépek fölszálljanak. Amúgy az aranyrögöket kocsival is el lehet vinni Bécsig.

Mennyire szabad ön szerint fűteni vagy mennyire kell hűteni a választói elvárásokat, a kedélyeket? Más mondatok is elhangzottak itt, az alaptörvény feles törvénnyel való semmissé tétele és még hasonlók.

Nekem szimpatikus Márki-Zay Péterben, hogy azt mondja, a fideszes szavazóknak komfortosan kell majd éreznük magukat a következő időszakban, ha kormányváltás van, és ez szerintem fontos, hogy nem akarunk mi polgárháborút kirobbantani.

Mitől érzi magát a Fidesz-szavazó komfortosabbnak abban az esetben, ha önök, az ellenzéki együttműködés nyeri a választást, amikor a két tábor szemmel láthatóan nem nagyon ért szót egymással?

Szerintem sok mindenben szót ért, csak sokszor ezeket eltagadjuk. Vannak olyan viták, amiben a két táborból teljesen random módon jönnének támogatók meg ellenzők. Mondok egy példát, a közmédiát. Volt, biztos emlékszik rá, Fábry Sándor 2009-ben a Napkeltében elmondta, hogy amit maguk csinálnak, az sok minden, de nem közmédia. Az egy nagyon szép monológ volt, biztos emlékszik rá. Most ezt ugyanúgy el lehet mondani a köztévéről, sőt, még sokkal rosszabb, mint amúgy a rendkívül elfogult Napkelte volt. Szerintem, ha csinálunk egy olyan közmédiát, ahol ezt a monológot nem lehet elmondani, az a fideszes szavazóknak is jó, meg a nem fideszes szavazóknak is.

Mit fognak csinálni, ha nem nyernek? Mit fog csinálni az LMP ön szerint?

Ha nem nyerünk, le kell vonni annak a tanulságát, hogy miért nem nyertünk, kezdetnek, ez a legfontosabb. Utána építkezni kell abban, hogy azok a szavazók, akik azt gondolják, hogy a klímaváltozás a legfontosabb fenyegetettség, és azt gondolják, hogy a gazdasági rendszert át kell alakítani és azt is gondolják, hogy szerepe van a magyar politikában a mérsékelt, higgadt beszédnek, találjanak maguknak otthont.

De addigra már túl lesznek egy feltehetően nagyon kemény, időnként gusztustalan választási kampányon, benne egy ellenzéki együttműködésben, ebben az esetben, ha nem nyernek, akkor az ellenzéki padsorokban. Onnan könnyű felállni és önálló politikát elkezdeni megint?

Mi az önálló politika? Az, hogy van véleményünk a dologról, az önálló politika, az, hogy minden választáson önállóan indulunk, az is önálló politika. Szuverén módon létezik az LMP, de nem látom azt, hogy más párt is szeretné azt, amit az alapító nyilatkozatban ez a párt megfogalmazott, hogy azt a ’90 óta felülről hergelt polgárháborút, szellemi polgárháborút, amit vívunk, meg kell haladni.

Továbbra is kitart azok a témák mellett, mint például a szociális háló megerősítése? Ez ellenzéki pozícióból sziszifuszi munkának tűnik.

Igen, bár értünk el sikereket. Szerintem ebben az ügyben sok sikert ért el az ellenzék, ennek ellenére most volt egy 20 százalékos béremelés a szociális szektorban, ami amúgy kevés, nagyrészt a garantált bérminimumból jön, ezeregyszáz baja van, a miniszterelnök a szájára vette a szociális szektort, ezt személyes sikernek érzem. Olyan dolgokat mondtam én, amik kigazdálkodhatók. Az otthonápolási díj emelése 45 milliárd forint körülbelül azoknak, akik demenseket ápolnak otthon, tehát ez költségvetési szinten nem nagy összeg.

De miért van az, hogy erre a kormány nem jön rá? Vagy rájön, csak nem tartja fontosnak?

Az egyik részére rájött, de nem ért velem egyet, a másik része meg ezt egyszerűen nem tartja fontosnak. Nem értünk egyet a kormánnyal az idősgondozásban. A kormánynak az a gondolata, számomra teljesen érthetetlen okból, hogy az idősgondozás családi feladat. Ez a valóságtól elrugaszkodott dolog. Eleve ezek az emberek, akikről beszélünk, 50-60-70 éveket ledolgoztak, befizették a tb-t pontosan azért, hogy az állam őket utána, amikor már nem tudnak dolgozni, hozzásegítse, hogy az időskort méltósággal meg tudják élni. Ez az egyik. Tehát jár. A másik, hogy nem olyan a családi struktúra, mint amilyet Novák Katalin elképzel, az emberek nem ott élnek, mint a szüleik, rengeteg esetben. Ez egy nagyon gyakori helyzet, valaki, például, Mosonmagyaróvárról származik, de már Debrecenbe házasodott. Hogy tudná Debrecenből az édesanyját naponta Mosonmagyaróváron ápolni? És itt a harmadik: két fizetés kell, hogy fölneveljék a gyerekeket, meg hogy megéljenek. Nem tud kiesni a munkaerőpiacról a demens édesanyját vagy anyósát gondozni. Értelemszerűen mindenki próbálja a saját szüleinek a lehető legszebb és jobb életet biztosítani, de nem fogja tudni, mert ez egy állami feladat.

Hol lehet egyensúlyt csinálni ebben a jelenségben? Arra is van példa, hogy betolják az emberek a szüleiket az állami ellátásba, pedig megtehetnék, hogy nem tolják. Elfekvők, szociális gondozók, gyors halál.

Én nagyon sok ilyen szociális intézetben voltam, biztos vannak, akik gonosz módon betolják, de a nagy többségnél ez egy nagyon fájdalmas döntés. Amúgy a demencia egy bizonyos szintje után ez nem döntés kérdése, mert ebben van tévhit. Tehát egy középsúlyos demencia után elengedhetetlen a 24 órás felügyelet, márpedig nem tud mindenki 24 órás felügyeletet fizetni, ha nem tud otthon maradni. Muszáj olyan helyre mennie a betegnek, ahol 24 órás szakértői felügyelet van. Nem gondolom, hogy önmagában attól valaki rossz gyerek lenne, hogy az anyját, apját vagy nagyapját intézményben helyezi el. Főleg, ha jár hozzá, látogatja, akkor az teljesen rendben lévő dolog.