INFORÁDIÓ
2021. július 31. szombat
Oszkár

káel csaba

müpa

újranyitás

Az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Káel Csaba Nádasdy Kálmán-díjas rendező, érdemes művész, a Müpa vezérigazgatója a Művészetek Palotájában (Müpa) 2020. szeptember 30-án.

Káel Csaba: az emberek már iszonyatosan vágynak rá, hogy együtt legyenek

Mi egy reneszánsz generáció vagyunk, amely ahhoz próbálja segíteni az országot, hogy minél jobb élete legyen, minél tartalmasabb, és építjük tovább, hogy minél gazdagabban tudjuk továbbadni a következő nemzedéknek – mondta Káel Csaba, a Müpa újabb öt évre kinevezett vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Az újranyitás utáni tervek és változások mellett a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztosként beszélt az első Magyar Mozgókép Fesztiválról is.

Káel Csaba az Arénában
 

Rövidesen megnyílnak a Müpa terei a nagyközönség számára. Fokozatos lesz a nyitás?

Természetesen fokozatos, hiszen nagyon nagy apparátust kell újraindítani. Nagyon sok olyan praktikus dolog van, amit figyelembe kell venni. Például ilyen a Wagner-napok összeszervezése, ez többhetes folyamat a próbákkal, mindennel együtt, ezért is döntöttünk úgy, hogy idén ez még online megy.

Lesznek azért biztonsági intézkedések, bizonyos korlátozások, vagy most már szabadon lehet a nézőtereken helyet foglalni?

Természetesen lesznek, hiszen figyelembe kell vennünk a mindenkori szabályait a pandémiás helyzetnek, úgyhogy már a mostani beléptetés is oltási igazolvánnyal, személyi igazolvánnyal és maszkkal történik.

Egyfelől nyilván a nézők nagyon vágynak már az élő, közvetlen kulturális élményekre, másfelől viszont azzal is számolni kell, hogy ott lehet még a félelem az emberekben. Nagyon érdekes helyzet van most, amivel minden kulturális intézmény vezetőjének szembesülnie kell.

Így van, ezt mi mind bekalkuláltuk, hiszen az előző időszakban is elsődleges feladat volt, hogy óvjuk a közönségünk, a fellépőink és a munkatársaink egészségét. Ezért például tavaly rendhagyó formákat is kitaláltunk, hogy amikor már koncertet lehetett tartani, de nem ülhetett be a közönség, akkor autós moziszerűen a Müpa fesztiválszínházában ment a koncert, és kint az autóból nézhették azok a családtagok együtt, akik nem féltek a vírustól. Az ősz és a tavasz során is több élő közvetítés volt az online térben, és az is nagyon fontos, hogy a művészeket bevételhez tudtuk juttatni, sőt, kiírtunk egy zeneműpályázatot, aminek elképesztően nagy sikere volt, több mint 140 alkotás érkezett be, 53-at tudtunk díjazni belőle 14 kategóriában, ez minden idők legnagyobb ilyen típusú zeneműpályázata volt.

Ezek majd a Müpában kerülnek bemutatásra?

Így van. Próbáltuk a rosszban a jót megtalálni. Most az újranyitás is azért ilyen fokozatos, mert továbbra is elsődleges szempont az egészség. Ugyanakkor kint voltam a foci-Eb magyar nyitómérkőzésén, és az emberek iszonyatosan vágytak rá, hogy együtt legyenek, és nemcsak a koncert- vagy sportélményre vágynak, hanem arra is, hogy együtt legyenek. A Müpa elmúlt 16 éve pontosan erről szól, hogy egy közösségi tér, egy találkozási pontja Budapestnek, Magyarországnak, ahol a hasonló érdeklődésű emberek együtt lehetnek. Ezért szoktuk mi már szinte viccesen mondani, hogy nem közönségünk, hanem közösségünk van.

Nyilván készült egyfajta mérleg erről az egy vagy másfél esztendőről. Mik lehetnek azok a tanulságok, amelyek levonhatók mindebből?

A legfőbb tanulság, hogy mindig kell lenni A, B, C verziónak, tehát nincs olyan, hogy valamiért nem jön össze egy tervezett dolog. Az biztos, hogy a művészetnek találkoznia kell a befogadó közeggel, a közönséggel, és mi állandó újratervezésben voltunk. A másik tanulság pedig az, hogy a streamelés nem tudja ugyan helyettesíteni a valódi koncert- vagy előadásélményt, de abban talán segít, hogyha valaki nem tud elérni a koncertre, annak lehetősége van megnézni.

Kitágítja a teret, mert Celldömölktől Milánóig bárhol meg lehet nézni a streamelt előadást.

Így van, és ennek még marketingszerepe is van, fölhívja a figyelmet a Müpára. A Bartók-tavaszunk most így zajlott, nem tudtak idejönni a fellépő nagy zenekarok és a saját helyükről streameltük, nagyon nagy élmény volt, hogy így egy európai fesztiválunk lett. A milánói Scala zenekara a milánói Scalából jelentkezett be, a Royal Festival, a királyi fesztiválzenekar Londonból, a Royal Albert Hallból adott koncertet. Most összegezzük azokat a tapasztalatokat, amelyeket a streamelés felhalmozott. Korábban is terveztük, hogy ezt a műfajt komolyabban fogjuk venni, és szeretnénk fizetőssé tenni. Megvannak a technológiák rá, hogy nem túlságosan magas áron, de mégiscsak valamilyen bevételt generáljanak.

Ha pusztán számszakilag próbálunk mérleget készíteni, azért komoly veszteségei voltak a Müpának ebben a másfél évben?

Ez nagyon érdekes kérdés, mert egyrészt az európai partnereink közül nagyon nagy hangversenytermek, művészeti központok a tönkremenetel szélén voltak, ugyanis nincs ilyen mértékű állami támogatásuk. Nagyon jól jött az állami segítség, mert mi nem kerültünk ilyen vészhelyzetbe. Bizonyos spórolást is be tudtunk dobni, mert nem kellett az utazási költségét és a szállást kifizetni a zenekaroknak.

A kulturális turizmus szinte megszűnt ebben az időszakban. Kölcsönhatásában egymást erősítve indulhat ez újra?

Nem véletlen, hogy a Bartók-tavasznak kihasználtuk az online felületeit, és körberaktuk olyan csalogató reklámokkal a programjainkat, amiben Budapestről, Magyarországról mutattunk képsorokat, azt üzentük, hogy nagyon várunk benneteket, ha elmúlik ez a helyzet, személyesen Budapesten, Magyarországon. A kulturális turizmus nagyon fontos dolog, mert nagyon nagy bevételt generál. A kulturális turizmus szerelmesei nagyon jól fogyasztanak, aránylag jobb módú réteg, biztos, hogy jobb szállodába megy, biztos, hogy a legjobb magyar borokat fogja fogyasztani. Ezt most elemi erővel újraindítjuk, és nagyon remélem, hogy az ősz folyamán már fokozatosan fogjuk érezni, hogy elindul a nemzetközi turisztikai forgalom. Nagyon fontos még, hogy a belföldi turisztikai forgalom is elinduljon, hiszen bármelyik Budapesttől távolabb eső vidéki városból élmény lehet eljönni egy-egy kulturális programra a fővárosba.

Az őszre tervezett Liszt Nemzetközi Kulturális Fesztivál már erősítheti ezt a kulturális turizmust?

Így van. Ez a két új brand csalogató, és az, hogy Bartók és Liszt nevét eddig nem használtuk ilyen formátumú, nagy prémiumfesztivál márkaneveként, hiba volt. Ahhoz, hogy ez egy benchmarkká válhasson, ezen dolgozni kell. És ahhoz az élményhez eljuttatni az ideérkezőket, hogy megérkezett Liszt és Bartók városába.

Bartók és Liszt mellett van itt még egy név: Haydn, aki csaknem három évtizeden keresztül élt, alkotott Fertődön, és a tervek szerint ugye itt a fertődi kastélyban létesülne majd a Haydneum, a régizene központ, kulturális turisztikai központ lenne ez is, de egyúttal zenetörténeti központ is. Ennek a részleteiről már azért úgy lehet többet tudni?

Ez egy nagyon komoly projekt, a vége 2032, Haydn születésének 300. évfordulója. Ez egy térségi kulturális turisztikai fejlesztési projekt, van egy elképesztő örökség, ami nagyon sok pozitív példával mutatja meg azt, hogy mire képes ez a táj, mire képesek az itt élő emberek. Gondoljunk bele, hogy ez az együttműködés, ami Esterházy Fényes Miklós és Haydn között 29 évig tartott, felhelyezte ezt az egyébként mocsaras, lápos térséget Európa kulturális térképére. Épült opera, mindennaposak voltak a különböző koncertek, de Versailles után Európa második legnagyobb barokk kertjéről is beszélünk. A célunk az, hogy ennek a kornak az üzenetét idehozzuk a mai korba, és nem csupán egy kastélyt kell felújítani, mert rengeteg olyan rejtett kincs van még itt a környezetében a kastélynak, amit fel kell tárni, és aztán úgy csábítjuk oda a turistákat, hogy kedvet kapjanak, ne csak egy-egy múzeumi látogatásra, hanem jöjjenek oda és lépjenek be a XVIII. századba, és érezzék ennek a természetközelségét, érezzék azt, hogy itt a földművelés, a kertészet és a zene együtt járt, hogy ez nem egy különleges esemény volt, hanem a mindennapoknak a része.

Említette a dátumot, hogy 2032, de lesznek már korábban is programok, olyan rendezvények, amiért érdemes Fertődre látogatni?

Természetesen, hiszen fokozatosan fog felépülni ez az egész rendszer. Kulturális programokat most is lehet ott tartani, de turisztikai háttér nem nagyon van. Az a célunk, hogy itt Európának ez ismét egy fontos találkozási pontja legyen.

16 éves a Müpa, mi lehet a kulturális missziója egy ilyen méretű, ilyen sokféle műfajnak otthont adó intézménynek most, 2021-ben?

A Müpa nagyon fontos projekt volt elejétől fogva, mert azt szerettük volna bebizonyítani, hogy a nagykörúton kívül is lehet kulturális intézményt elhelyezni. Ez az elmúlt 16 év bebizonyította, hogy nemcsak hogy lehet, hanem ennek óriási haszna van. Nemcsak gazdasági, hanem szellemi haszna, és tulajdonképpen identitásbeli. Ez az intézmény a kezdetektől fogva azt mutatja be, hogy milyen gazdag a magyar kultúra, milyen gazdag a Kárpát-medence kultúrája, mennyi kapcsolódási pontja van az európai kultúrával, és elhelyez minket egy koordinátarendszerben. Ez a koordinátarendszer születés után a családdal kezdődik, aztán onnantól kezd elveszni, mert korábban a lakóhelyi közösségek is adtak egy koordinátarendszert, a vallás is adott egy koordinátarendszert, ez nem mindenkit érint meg úgy, ahogy koordinátarendszerhez méltó kellene hogy legyen, és maradt a kultúra, ami szintén körbeveszi ezt az egészet. Nagyon fontos, hogy érezzük, honnan jövünk, és a kultúra tényleg a lenyomata az őseink életének, életérzésének, és ha ezt elkezdjük kutatni, minél inkább kiszedjük azokat az értékeket, amelyekről azt gondoljuk, hogy ma is fontosak számunkra, annál gazdagabbá válunk. Itt jön a következő folyamat, hogy ezt hogy transzformáljuk a XXI. századi életünkbe, mit teszünk hozzá, milyen munícióval látjuk el, mit tudatunk magunkról: ez a kortárs művészet legfontosabb feladata. Ezeket a funkciókat továbbra is a Müpának képviselnie kell.

A napokban jelentették be, hogy újabb cikluson át, újabb öt évig ön vezeti majd a Müpát. Van ilyenkor valamilyen újragondolás vagy újratervezés?

Újratervezés mindig van, hiszen amellett, hogy a Müpa a minőségi kultúrát képviseli, egy innovatív intézmény is. A legelején, mivel minta nélküli volt itt a térségben az előadóművészeti központ, körbenéztünk a világban, és a jó példákat átvéve próbáltuk a saját struktúránkat kialakítani, és eljutottunk már arra a pontra, hogy most már minket kezdenek másolni. Trendsetterré, vagyis trendkészítővé vált a Müpa, és egy nagyon népszerű intézmény lett a művészek körében, nem véletlenül az lett a szlogenünk, hogy „Szeretek itt lenni”, mert nagyon sok művész elmondja, hogy hogy szeret itt lenni.

Saját magának megfogalmazott a következő öt évre nézve valamilyen célkitűzést?

Frissül két és fél évenként a stratégiai tervünk. Mindig kiegészítjük és lépünk előre. Amikor az ember bead egy pályázatot, akkor ezeket a stratégiai elképzeléseket veti papírra. Jó nyomvonalon vagyunk, ezt mutatják a nézőszámaink, mégis gondolkodni kell, hogy még több emberhez hogyan tudunk eljutni. A Müpa az elejétől fogva már ezzel a kérdéssel foglalkozott, hiszen az ifjúsági és gyerekprogramok a közel ezerötszáz programunknak a harminc százalékát teszik ki, ami nagyon jelentős. Ettől a mi átlagéletkorunk az európai partnereinkhez képest jóval alacsonyabb, de itt nem szabad megállni. A két új fesztiválunkkal pedig szeretnénk terjeszkedni, a vidéket is bekapcsolnánk, a Bartók-tavasz és a Liszt-ünnep országossá válna. Ez is egy nagyon fontos küldetés, jó felhívni a figyelmet, hogy nemcsak Budapestből áll ez az ország.

Nézzünk akkor az újranyitás programját. Június 24. az indulás a MÜPA-tól megszokott sokszínűség jegyében, de az igazi évad majd ősszel indul.

Lesz egy rövid újranyitási időszak, például eljön a Elīna Garanča, a kiváló lett énekesnő, mezoénekes ad egy áriaestet. Újraindulnak az újcirkusz-programok is, a Recirquel különböző produkciói, és zárásképpen Wynton Marsalis fog érkezni, hogy a jazz oltárán is áldozzunk. Ez a hivatalos szezonzárás, augusztus 15-én már Zubin Mehtát láthatjuk vendégül. Rudolf Buchbinder kiváló zongoristával érkezik és a Maggio Musicale firenzei zenekarával tart bemutatót. A hivatalos következő évad augusztusban kezdődik, egy újrafogalmazott fesztiválunkkal. Megújult formában folytatódik a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar közös programsorozata, az Európai Hidak, melynek középpontjába ez alkalommal nem egy ország, hanem egy város kerül: a képzeletbeli híd Budapestet és Berlint köti össze. Budapesten, ahogy lemegy a fesztivál, átköltözünk Berlinbe, és ott mutatkozunk be. Aztán lesz a Liszt-ünnep és a többi kisebb fesztiválunk.

Cziffra György-emlékév is van, ahhoz is kapcsolódnak programok?

A legnagyobb bemutatója itt lesz a Müpában a Cziffra-évnek. Cziff Rapszódia címmel Eötvös Péter írt egy zongoraversenyt, Balázs János fogja eljátszani. Különlegessége, hogy a cimbalom is jelentős szerepet kap. Ennek a világpremierje itt lesz Budapesten, majd két nap múlva Párizsban a Francia Rádiózenekar lesz a vendégünk, és az ő koncerttermükben mutatjuk be. Aztán ugye a tavaszi kis fesztiváljaink, a régizene-fesztivál, a JazzTime, ahol a fiatal jazzgenerációkat mutatjuk be, a jazztavasz, a Wagner-napok és a popfesztiválunkkal, a Hey, June-nal zárunk.

Idén 120 éves a magyar film, áprilisban ünnepeltük a Magyar Film Napját, és június 23. és 26. között rendezik meg az első Magyar Mozgókép Fesztivált a veszprém-balatoni régióban. Valamilyen formában az egykor volt filmszemlék vagy a veszprémi tévétalálkozók folytatása mindez?

2020. január 1-jén alakult meg a Nemzeti Filmintézet azzal a céllal, hogy a mozgóképszakmának a csúcsszervezete legyen, tehát nemcsak a mozifilmek gyártásával, gyártási támogatásával foglalkozik ez az új intézet, hanem a mozgóképipar szinte minden ágával. Ehhez a működéshez minden évben kell tartani olyan rendezvényt, amit korábban filmszemlének hívtak. Összefogtunk Veszprémmel és a balatoni régióval, és azt mondtuk, hogy itt rendeznénk meg.

Több helyszín lesz?

Ez gyakorlatilag egy háromszög: Veszprém, Balatonalmádi és Balatonfüred. Veszprémben a hagyományokat folytatva főleg a televíziós műfajok fognak versenyezni. Almádiban a dokumentum- és animációs filmek, Füreden pedig a játékfilmek, és itt lesz a filmdíj átadása is vörös szőnyeggel, megadva a módját, ahogy egy ilyen fesztiválnak lennie kell. Lesz egy kiállításunk is, júliusban nyílik Nagylátszószög címmel a Ludwig Múzeumban, ahol pedig a 120 éves magyar filmgyártást fogjuk bemutatni. Ez egy alapja annak az elképzelésünknek, hogy szeretnénk létrehozni a magyar mozgókép múzeumát.

Nagyon sok film bemutatója elcsúszott, óhatatlanul lesz a következő hónapokban egy filmdömping, és elhalasztott hollywoodi szuperprodukciók kell majd állniuk a versenyt a hazai filmeknek. Lehet valahogy védeni a magyar filmeket, hogy eljussanak a nézőkhöz?

Két dologgal tudunk segíteni, azzal, hogy elindítottuk a streamszolgáltatást, felkínáljuk a forgalmazók számára, másrészt pedig elindítunk szeptembertől a Filmio segítségével egy filmklubrendszert, amit első körben az egyetemeken kezdünk el. A közösségi moziélményt segíteni kell, és ezt segíti, ha beszélgetnek a filmről előtte és utána is, esetleg az alkotók lemennek, sokkal személyesebbé válik ez a történet. Szeretnénk létrehozni majd egy magyar filmpalotát közvetlenül a Magyar Mozgókép Háza mellett.

A napokban ön is egy kerek számú születésnapot ünnepelhetett, és ez egy olyan kerek évszám, amikor az ember hajlamos valamiféle összegzést készíteni. Készített ilyesfajta összegzést?

Természetesen, ez az évforduló adta a lehetőségét, és az összegzés tulajdonképpen nagyon egyszerű, mert most ahhoz a félidőhöz érkeztem, hogy az életemnek az első felét a szocializmusban töltöttem és a második felét pedig már ebben az új rendszerben, és nagyon szerencsésnek tartom magam, mert egy olyan generációhoz tartozom, amely dolgozott és küzdött azért, hogy a rendszerváltás meglegyen, és utána az a lehetőség is adódott ennek a generációnak, hogy Magyarország újjászületéséért dolgozzon. Én ezt magamban úgy neveztem el épp a napokban, hogy mi egy reneszánsz generáció vagyunk, amely ahhoz próbálja segíteni az országot, hogy minél jobb élete legyen, minél tartalmasabb, és ehhez dolgozzuk fel ezt a fantasztikus örökséget, amiről idáig is beszéltünk, és építjük tovább, hogy minél gazdagabban tudjuk továbbadni a következő nemzedéknek. Mivel három gyerekem van, ez számomra egy természetes irány. Szüleimtől is ugyanezt a szemléletet kaptam, a nagyszüleimtől is.

Nyitókép: MTI/Cseke Csilla
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018