INFORÁDIÓ
2021. április 15. csütörtök
Anasztázia, Tas

koronavírus

rusvai miklós

immunitás

Rusvai Miklós: a genetikai immunitás dönt arról, ki mennyire lesz beteg

Rusvai Miklós: a genetikai immunitás dönt arról, ki mennyire lesz beteg

Az időseket megvédtük, de a vírus pedig új terepet keres magának, ezért van az, hogy a megbetegedettek és a halottak korátlaga egyre lejjebb tolódik – mondta Rusvai Miklós az InfoRádió Aréna című műsorában. A víruskutató szerint 2–2,5 millió immunis ember lehet most Magyarországon, de a koronavírus megállításához globális átoltottság kell majd. Emellett beszélt a mutációk veszélyéről, a gyerekek oltásáról és az állatok jelentette járványveszélyről is.

Rusvai Miklós az Arénában
 

A lakosság több mint 10 százaléka kapta meg eddig a vakcinát. Hány oltott ember kell ahhoz, hogy az már éreztesse a hatását, ne nőjön olyan dinamikusan az új megbetegedettek száma?

Én inkább úgy mondom, hogy hány immunis személy kell, hiszen ne felejtsük el, hogy az oltottak mellett vannak még a fertőzésen átesett személyek is, akik ugyanúgy immunisnak tekinthetők. Ha legalább ötmillió ember eléri az immunis státuszt, attól kezdve a járvány már érezhetően csökkenni fog. Jelenleg valamivel több mint egymillió ember van oltva, de ők még nem mind immunisak, illetve ha azt vesszük, hogy közelíti már az ötszázezret a bizonyítottan fertőzöttek száma és ennél jóval magasabb a fertőzésen vélhetőleg átesettek száma, akkor számolhatunk azzal, hogy 2–2,5 millió ember a következő két hétben immunisnak tekinthető a koronavírus-betegségre.

És ez már éreztetheti a hatását?

A statisztikai adatok minden bizonnyal rosszabbodni fognak még a következő két hétben. A szennyvízadatok még azt mutatják, hogy a fertőzés terjed, ezt mindenképpen figyelembe kell venni, a másik, hogy a meghozott szigorúbb korlátozó intézkedésnek legalább két hét kell, mire éreztetik a hatásukat. Az oltásnak az intenzív szakasza nagyjából tíz nappal ezelőtt kezdődött, tehát az immunis személyek száma is nagyjából két hét múlva kezd majd növekedni, hiszen az immunrendszernek idő kell, mire reagál majd a beadott oltásra. Március vége felé fog tetőzni a járvány, a harmadik hullám, akkor talán majd lesz egy oldalazó mozgás, az úgynevezett platófázis, és remélhetőleg április elején kezd majd csökkenni a lélegeztetőgépen lévők száma, a kórházban ápoltak száma és mindenekelőtt a halottak száma is.

A lakosság hány százaléka kaphatta el úgy a betegséget, hogy tünetmentesen átvészelte, de immunitást szerzett?

Nemzetközi becslések nagyjából tízszeresére teszik azoknak a számát, akik a bizonyítottan fertőzöttek mellett tünetmentesen átestek. Ha én ezt készpénznek venném, akkor gyakorlatilag már nem lenne szabad, hogy ez a fertőzés terjedjen, hiszen 5 millió embernek már át kellett volna esni a fertőzésen és védettnek kéne lenni, ez biztos, hogy nem így van. Továbbá a fertőzésen bizonyítottan átesettek között is nagyjából 20-25 százalék közé tehető azoknak a száma, akik mérhető immunválasszal rendelkeznek. A jelentkező plazmadonorok között 20-25 százalék az, aki alkalmas is, mert megfelelő ellenanyagszinttel rendelkezik.

Mitől függ az, hogy valaki mennyi ellenanyagot termel, illetve mennyi ellenanyag van a szervezetében? Egyértelműen attól, hogy milyen súlyos volt a betegség nála?

Sajnos nincs összefüggés az átvészelt betegség súlyossága és az immunválasz erőssége között – most én elsősorban az ellenanyagos immunválaszról beszélek, hiszen ezt tudjuk mérni. Akár kórházi ápolásra szoruló személyek is alacsony immunitással rendelkeznek ellenanyagszinten, illetve aki enyhe tünetekkel esett át a fertőzésen vagy akár tünetmentesen, az ő esetében is mérhető jó immunválaszt tudunk esetleg kimutatni.

Mitől függ, hogy kinek mennyire erős az immunrendszere?

Sajnos egyedi különbségek vannak, és nagyon gyakran nem a szerzett immunitásról van szó, hanem a genetikai alapon meglevő immunitásról, ami minden ember esetében más. Bizonyos kórokozókra bizonyos emberek kevésbé fogékonyak, mások pedig inkább. Ez a velünk született immunitás nagyon sok esetben véd bennünket olyan kórokozók ellen is, amelyekkel először találkozik a szervezetünk az életünkben.

És ez mérhető?

Sajnos nem, és ráadásul ez nem is minden kórokozóra érvényes. A kórokozók tőlünk, emberektől nagyon távol vannak filogenetikai, tehát törzsfejlődési értelemben, de a mi szervezetünk genetikailag hordoz olyan kódokat, amelyek ezeket a nagyon távoli molekuláris mintázatokat a vírusokban, a baktériumokban, a gombákban felismeri és kapásból tudja, hogy ezek idegenek, és azonnal reagál, nem várja meg, míg a szerzett immunitás megvéd, aminek a működésbe lépése alsó hangon három nap, az pedig, hogy mérhető immunválasz legyen, minimum egy hét. Tehát abban a hét napban, amíg a szerzett immunitás kialakul, ez a genetikai vagy velünk született immunitás véd meg bennünket attól, hogy a kórokozók megöljenek bennünket.

Ez a két dolog az, ami miatt akár ugyanolyan egészségi állapotú embereknél különbség mutatkozik, hogy valaki csak köhög, elveszti a szaglását, de nem kerül kórházba, a másik pedig ugyanolyan adottságokkal akár még lélegeztetőgépre is kerül?

Igen, pontosan, ez a velünk született immunitásnak köszönhető, persze a működését befolyásolja a kondíció is, a vitaminellátás, az edzettség, a tápanyagellátás, a mikroelemek. A velünk született immunitásnak is szüksége van bizonyos mértékig azokra az adalékanyagokra, amelyeknek a segítségével működni tud.

A gyerekek között mekkora lehet a betegségen már átesettek aránya?

Nagyon eltérő. Kevés még a statisztikai adat ahhoz, hogy egyértelmű választ lehessen adni, de ebben az esetben is tíz és ötven százalék között variálnak egy-egy közösségen belül azok a számok. Sok vizsgálat azt hozza ki, hogy a gyerekeknek akár elsődleges szerepük is lehet a járvány terjesztésében és fenntartásában, más kutatások pedig azt hozzák ki, hogy alárendelt vagy akár nagyon csekély szerepük van ebben.

A gyerekek miért nem betegednek meg olyan arányban, mint a felnőttek?

Mert ők egészségesebbek. Az ember a fiziológiai, tehát az élettani teljesítőképességének a csúcsán nagyjából 20 és 30 éves kora között van. A gyerekek pedig még fejlődnek is ráadásul. Azt már tudjuk, hogy ez a koronavírus az úgynevezett ACE2 receptorokhoz kötődik, amihez kapcsolódva a vírus a tüskefehérjéjével kapcsolatot tud létesíteni a sejttel, utána megfertőzi a sejtet, abban elszaporodik, és az egész betegség ennek a következménye. A gyerekek sejtjein ezek az ACE2 receptorok még kisebb számban vannak jelen, ez magyarázhatja azt, hogy talán kevésbé fogékonyak erre a fertőzésre. A másik pedig az, hogy a vírusnak az elsődleges támadáspontja az erek belső felületén és a szívben lévő sejtek, ezért van az, hogy elsősorban a keringési problémával küzdő emberek azok, akik áldozatul esnek a fertőzésnek. A gyerekekben sokkal rövidebb az érpályának a teljes hossza, tehát kevesebb ellenálláson kell a szívnek átpumpálnia a vért, ezért a keringési problémák a gyerekekben sokkal kevésbé alakulnak ki, a szív munkája kisebb.

Miért változnak a korosztályi megbetegedési számok az első, második, harmadik hullámban?

Dolgoztunk közben, az orvosok oltottak, az idősotthonok lakói, a 70 év fölötti korosztály tagjai részesültek legelőször védelemben, akik legnagyobb százalékban haltak meg az első és a második hullám idején. Őket megvédtük, a vírus pedig új terepet keres magának, ezért van az, hogy a megbetegedettek és a halottak korátlaga egyre lejjebb tolódik.

A gyerekek oltásának tesztelése hol tart?

Elkezdődött. A kiértékelhető statisztikai adatok még nem állnak kellő mennyiségben rendelkezésre, de több vakcinával is folyik már kiskorúak oltása. A klinikai kiértékelés még legalább egy hónapot igénybe fog venni, mire érdemi eredményekre jutnak.

Miért bonyolultabb vagy miért más a gyerekek számára is beadható vakcina kifejlesztése?

Semmivel sem nehezebb, mint a felnőtteké. Egyszerűen arról van szó, hogy a vakcinatesztelés elsődlegesen egészséges alanyokat kíván. Ezért 18 és 65 év közötti egészséges embereken tesztelnek mindent, mert ők a legellenállóbbak, kommunikációban, tudatosságban legmegbízhatóbbak. Ebből a szempontból ők azok, akik ideális tesztalanyok, hogy így mondjam. Ha itt beválik, nincsen súlyos mellékhatása, megfelelő a védőkészsége, akkor terjesztik ki először az idősebbekre, és utána haladnak lefelé a legérzékenyebb, legveszélyeztetettebb és legféltettebb gyerekcsoportokra.

Vannak arra kutatási adatok, hogy a reprodukciós képességre, illetve az állapotos nőkre milyen hatással van a betegség?

Jelen tudásunk szerint ez a vírus nem megy át a magzatba, tehát magzatkárosító hatása nincsen, ennek ellenére a terhes nők szervezetére nagyon súlyos hatással lehet. Az időszakosan megnövekedett túlsúly, a két szervezetnek az egyidejű vérellátása, sok minden közrejátszik ebben, de mindenesetre a magzat pedig fokozottan érzékeny az anya testhőmérsékletére. Tehát nem is annyira a vírusfertőzés, ami ilyen esetekben problémát okozhat, hanem a magas láz. A kismamák, ha 39-40 fok közötti lázat kénytelenek elviselni, annak már adott esetben súlyos magzatkárosító vagy akár abortív hatása is lehet.

Miért nem kapnak ők még oltást?

Azért, mert őrajtuk sem történt meg a tesztelés. Rajtuk, ha úgy tetszik, a negyedik klinikai fázisban, tehát ebben a most zajló oltási kampányban történik a vakcinák tesztelése. Izraelben például válogatás nélkül oltottak kismamákat is, akár 8. hónapban lévő kismamákat is. Abban a fázisban már bebizonyosodott, hogy a terhes nők is olthatók például a Pfizerrel, és azóta nálunk is aggálymentesen használják ezeket a vakcinákat. Ugyanígy a kínaiaknál is, akik gyermeket terveznek vagy a közeljövőben terhesek lesznek, aggálymentesen oltottak abban az 50 milliós létszámban, ahol a vakcinát kipróbálták.

Hányfajta variánst ismerünk, illetve tartunk számon jelenleg? Mi a különbség köztük?

Összességében már eddig több mint 15 ezer mutánsa van a koronavírusnak. Ezek közül csak néhány tett szert hírnévre, azok, amelyek megváltoztatták a koronavírusnak valamelyik számunkra lényeges tulajdonságát. Ilyen az angliai mutáns vagy a dél-afrikai mutáns vagy a brazíliai mutáns, illetve ezeknek mindegyiknek van alváltozata is, és ennek alapján már emlegetünk cseh mutánst meg norvég mutánst, meg New York-i mutánst és így tovább, de ezek tulajdonképpen ebbe a három nagy csoportba tartoznak.

Mi a fő különbség ezen három variáció között?

A tüskefehérjének, ami körülbelül 1800 építőelemből áll, egy, két vagy még néhány építőeleme megváltozott, ami befolyásolja a sejthez való kapcsolódás készségét. Ha ez valamilyen módon megváltozik, akkor az befolyásolja a vírus fertőzőképességét. Az angliai változat esetében olyan mutáció történt, aminek révén ez a hozzákapcsolódás sokkal gyorsabban, egyszerűbben történik és erősebb is. Ennek következtében a vírus könnyebben tud hozzákapcsolódni a fogadósejtekhez, de a belső fehérjéi közül is változott olyan értelemben az egyik, hogy nagyobb mennyiségben tud a vírus elszaporodni a sejtben és ezáltal a megfertőzött szervezetben is.

Miért lehet különbség ember és ember között a terjesztési képességben? Van, aki úgynevezett szuperterjesztő és van, aki alig valakinek adja tovább a vírust. Miért?

Ez ugyanúgy genetikai adottság, sajnos előre megjósolhatatlan, hogy ki lesz a szuperterjesztő és ki lesz az, aki zsákutca a vírus szempontjából.

A mutációk megjelenésére milyen külső tényezők lehetnek hatással?

Megkülönböztetünk úgynevezett spontán mutációkat és indukált mutációkat. Értelemszerűen spontán mutáció az, ami magától következik be, az indukált mutáció pedig, amely valamilyen külső hatásra, ez lehet például ultraibolya-sugárzás vagy bármilyen más olyan külső tényező, amely a vírus genetikai anyagát megváltoztatja. Jelen tudásunk szerint a koronavírus-mutánsok eddig szinte kizárólag spontán mutáció hatására jöttek létre: ahogy a vírus szaporodik a szervezetünkben, az az enzim, ami a genetikai anyag másolását végzi, hibázik. A vírusnak a genetikai információja közel 30 ezer elemből áll, ebben időnként hibát vét, ezt nevezzük mutációnak, és ez nagyon gyakori a koronavírusok esetében.

A mutációkban is, ha jól tudom, van számunkra kedvező és kedvezőtlen irány is.

Így van. A kedvező irány az lenne, ha a vírusnak a megbetegítő-képessége például csökkenne vagy teljesen megszűnne, de ezt a szívességet eddig még nem tette meg, hanem inkább rosszabb irányban változik. Ez megint csak két okra vezethető vissza. Minden járvány esetén megfigyeljük az úgynevezett felpasszálódás jelenségét, ez azt jelenti, hogy egy adott víruspopulációból kiválogatódnak azok, amelyek a legfertőzőképesebbek, amelyek a legtúlélőképesebbek. A vírus szempontjából az evolúció azt jelenti, hogy ő minél több fogékony egyedet meg tudjon fertőzni. Tehát ő akkor sikeres, ha a legnagyobb fertőzőképességű utódokat hozza létre a vírus magában.

Miért alakulnak ki hullámok? Miért ilyen hullámzó jellegű a vírusterjedés azon túl, hogy vannak védelmi intézkedések, hogy változnak az évszakok meg az emberek viselkedése is?

Ezentúl semmi. Változnak az évszakok, változik az emberek viselkedése, elkezdünk immunizálni, zárlati intézkedéseket foganatosítunk, megjelenik egy új mutáns adott esetben, ezek az eddigi egy év során tapasztalt jelenségek, amelyek a hullámok kialakulását befolyásolják, és más okot ne is keressünk.

Amikor több mint hatezer fertőzöttet regisztrálnak 24 óra alatt, lehet azt becsülni, hogy hány ember kaphatja el a betegséget és esik át rajta akár tünet nélkül?

Ez az a korábban emlegetett tízes szorzó, amit a koronavírussal foglalkozó legtöbb intézet, legtöbb kutató elfogad. Egyelőre nincs jobb becslésünk. Én azt mondanám, hogy inkább 5 és 10 közé tesszük, legyen közelebb a 10-hez, de tartok attól, hogy ez egy kicsit túl optimisztikus becslés.

Ha valaki elkapta egy évvel ezelőtt a koronavírust, akkor akár egy mutáció okozhat-e nála problémákat? Akár ugyanolyan vagy súlyosabb betegséget?

Számos beszámoló született arról, hogy a fertőzésen már átesett személyek újrafertőződnek. Ez már nem újdonság, a virológusokat ez kezdetben sem lepte meg, hiszen a fertőzés nem azonos a betegséggel. Olyan beszámolót nagyon keveset láttam, hogy aki már egyszer átesett a betegségen, az újra beteg is lett.

A variánsok veszélyt jelenthetnek azokra, akik már egy évvel ezelőtt betegedtek meg vagy akár fertőződtek meg?

A jelenlegi variánsok nem, mert nem tudják áttörni sem az eredeti vuhani variáns által kialakított immunitást és nem tudják áttörni a vakcinás védelmet sem jelen tudásunk szerint.

A fejlett nyugati országokban gőzerővel zajlik az oltás, de Afrikában és Délkelet-Ázsiában egyelőre jóval kevesebben kapják meg a vakcinát. Sikeres lehet így a védekezés?

Nagyon kérdéses. A mutáció fő forrása a vírusszaporodás, minél több fogékony ember van, annál jobban tud szaporodni a vírus és annál több lehetősége van új mutánsok kialakítására. Tehát minél tovább vannak fogékony emberek világszerte, a vírus új és új fertőzési ciklusokat tud megindítani, és ezek között bármikor lehet olyan, amelyik át tudja törni az eddig kialakított immunitást. A legjobb védekezés az, ha nem adunk esélyt arra, hogy új és új mutánsok kialakuljanak, vagyis minél gyorsabban, minél rövidebb idő alatt minél több embert oltani, hogy a vírus szaporodási lehetőségét gátoljuk.

Vagyis akkor érhetünk el sikert, ha a Föld lakosságának jelentős részét beoltják?

Így van, pontosan, világméretekben kell nekünk ezt a járványt elfojtani, ha nem akarjuk, hogy újra jöjjön majd egy zimbabwei, mongóliai mutáns, mert amíg az emberek jelentős része immunizálatlan, addig bizony a vírusnak lehetősége van, hogy új mutáns alakítson ki, az ő evolúciója ezt kívánja.

Mennyi idő után érezheti magát többé-kevésbé biztonságban az, aki megkapta az oltást?

Erre nagyjából jó ismereteink vannak, ez egy bejáratott immunitási séma. Először úgynevezett IgM típusú ellenanyagok képződnek, nagyjából öt nappal a fertőzés vagy oltás után. Ezután képződnek az IgG típusú hatékonyabb ellenanyagok, ezek mérhető szintje körülbelül 7-14 nappal a fertőzés vagy oltás után alakul ki. A csúcsát pedig ez a hatékony IgG ellenanyag-termelés körülbelül a harmadik héten, a 21. napon éri el. Az IgM termelés megszűnik a 28. napon és az IgG termelés fennmarad, és hetekig vagy akár hónapokig is perzisztálhat. Ezt a különböző tesztekkel ki lehet mutatni.

Azt már tudjuk vagy sejtjük, hogy a védőoltás meddig véd?

Tudjuk a minimum időt, az első tesztoltások óta körülbelül 8-10 hónap telt el, azok, akiket akkor oltottak, jórészt még most is védettek. A felső értékét még nem tudjuk. Ha júniusban kérdezi ugyanezt, lehet, hogy már azt tudom mondani, hogy egy évig védenek.

A San Diegó-i állatkertben majmokat oltottak be koronavírus elleni vakcinával. A kórokozók ezek szerint terjedhet emberről állatra és akár utána állatról emberre is?

Igen. A koronavírusban fertőzött emberek környezetében élő kutyákból, macskákból számos esetben kimutatták a vírust, és a macskák egymásnak is átadhatják, ugyanígy az állatkertekben élő főemlősök, de a nagymacskák is fogékonyak a vírusfertőzésre. Ami a híradásokban is szerepelt, Dániában a nyércfarmokon kapták meg a nyércek a gondozóktól a koronavírus-fertőzést, bennük mutálódott is a vírus, és a nyércmutánssal visszafertőzték az embereket is. Ez volt az első olyan jelzés, hogy az állatokról az ember visszafertőződhet az új típusú koronavírussal. Emiatt van az, hogy több millió nyércet öltek meg Dániában, Görögországban, Lengyelországban, Portugáliában, mert ennek a fertőzésnek a lehetősége felmerült.

A macskák, kutyák meg is betegednek az embertől elkapott koronavírustól?

Jelen tudásunk szerint nem. Két esetben írtak le betegséget kutyák esetében, de mind a kettő úgy betegedett meg, hogy súlyosan immunhiányos volt, tehát az egyik állat úgynevezett limfoid daganatban, tehát az immunrendszert megtámadó daganatban szenvedett, a másik pedig 14 éves volt, ami emberi életkorban nagyjából 100-110 év közé tehető, tehát már egyikük sem volt immunológiailag teljes értékű, és vélhetőleg ezért betegedtek meg.

Nyitókép: pixabay
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018