Hol tartunk most a világjárvány elleni küzdelemben? Nyerésre, vesztésre állunk, vagy patthelyzet van?

Most nyerésre állunk éppen. Van remény arra, hogy a pandémiát lezárjuk. Nagyon fontos az, hogy az egyenlőség elvén alapuló vakcinaelosztás megvalósuljon. Ez egyik oldalról egy morális kötelesség, de másik oldalról stratégiai kérdés is, mert rendkívül fontos, hogy megtörjük a vírus továbbterjedésének útvonalát, hiszen minél tovább terjed, annál inkább tud mutálódni, és ezt kell megakadályoznunk. Ehhez viszont az kell, hogy a világ valamennyi országát oltsuk, és erre megvannak a tervek.

Az, hogy éppen nyerésre állunk, a számokban mit jelent?

Ha a számokat megnézzük a WHO hat régiójában, akkor mindenütt csökken az esetek száma. Ezt a tendenciát kell folytatni. Ahol a legkevésbé csökken, az az európai régió.

Miért csökken itt a legkisebb ütemben a fertőzésszám? Valamit nem jól csinálunk?

Több tényezőt kell összerakni, az egyik a vakcinációs program, ami nagyon szépen elindult, a másik a közegészségügyi, járványügyi intézkedések. Ezt sok ország bevezette, de nem mindenhol tartják be megfelelőképpen, és itt én nemcsak a kormányok felelősségéről beszélek, hanem az egyénekéről is.

Miért nem veszik komolyan több helyen sokan azt, hogy egyáltalán létezik ez a vírus?

Sok olyan ember van, aki szkeptikus a vírussal szemben, a másik oka pedig az, hogy sokan belefáradtak ezekbe az intézkedésekbe. És van egy harmadik oka is, hogy nem minden országban bíznak azokban az intézkedésekben, amelyeket bevezettek a hatóságok. És ez a három összefügg.

A mutációk bezavarhatnak a védekezésbe? Képes az oltóanyagipar megelőzni a lehetséges mutációkat?

A mutációk sajnos bezavarhatnak a védekezésbe, ezért meg kell mindenképpen akadályoznunk a vírus terjedésének útvonalát. Minden vírus mutál, de elindult egy folyamat, amit nagyon fontos megállítanunk. Ezt kétféleképpen tudjuk megállítani: az egyik a globális vakcinációs program végrehajtása, a másik a járványügyi, közegészségügyi intézkedések folyamatosan betartása, hogy ne lazítsunk ezeken az intézkedéseken.

Hogy lehet azt elérni, hogy a világ összes országában végbemenjen a vakcináció, amikor eltérő adottságú országokról van szó?

Ennek kidolgoztuk a globális rendszerét, úgy hívják, hogy Covax kezdeményezés. Az a célunk, hogy 2121 végére a lakosság 20 százalékát oltsuk be, a magas rizikójú csoportokat, az egészségügyi dolgozókat, a krónikus betegeket, az időseket a világ minden országában. Ez a folyamat most fog elindulni februárban, az első körben 18 országot választottuk ki. Ez egy teszt lesz, megnézzük, hogy működik a legszegényebb országokban is, meg a közepes jövedelmű országokban. A teszt a Pfizer vakcinájával, a legnehezebb kezelhető vakcinával indítjuk el. Ezt követi az AstraZeneca. Az első félév végére az a tervünk, hogy a lakosság három és fél százalékát beoltjuk. Tárgyalunk az AstraZenecával, a Novavaxszal, a Pfizerrel, a Johnson & Johnsonnal, a Sanofival, de ugyanígy a kínaiakkal, oroszokkal, indiaiakkal is, mindenkivel, a WHO számára nincs különbség abban a tekintetben, hogy a vakcina honnan származik, csak az a lényeg, hogy biztonságos és hatékony legyen.

Hogyan tudja a WHO ellenőrizni, hogy valamennyi vakcina, aminek a használatáról tárgyal, az hatékony és biztonságos?

A WHO-nak megvan a saját programja, ez a prekvalifikációs vagy a vészhelyzetekre kidolgozott sürgősségi jóváhagyási program. A vakcinagyártó cég beadja a WHO-nak a szükséges dokumentációját, mi azokat meghatározott kritériumok szerint átvizsgáljuk, tanulmányozzuk, elmegyünk a helyszínre, megnézzük a gyógyszergyártás folyamatát, és ennek alapján alakítjuk ki a véleményünket. Ez nagyon szoros összefüggésben van azzal a jóváhagyási mechanizmussal, amit az Európai Gyógyszerügynökség vagy más országos gyógyszerügynökségek is csinálnak. A nemzetközi szervezetek azokból a vakcinákból vásárolnak, amelyek a WHO prekvalifikációján keresztülmentek.

Akkor elvben az nem fordulhat elő, hogy egy fejlett ország engedélyeztetési eljárása más eredményre jusson, mint a WHO vizsgálati eljárása?

Így van, nagyon összehangoltak működnek a gyógyszerengedélyező hatóságok ilyen tekintetben. Nem fordulhat elő, hogy különböző eredményre jussanak ezek a hatóságok.

Honnan lehet megtudni, hogy mi a helyzet az AstraZeneca vakcinájának dél-afrikai mutációval szembeni hatásosságáról, mert itt első olvasásra nehezen értelmezhető információk jönnek?

Hétfőn jön ki a WHO engedélye az AstraZeneca vakcinával kapcsolatban. Mi ezt a koronavírus általánosan elterjedt változatával kapcsolatban néztük át, a mutált vírussal kapcsolatosan még nem, ez majd egy következő lépésben kerül terítékre.

Hogy tudják feloldani azt az időnyomást, hogy ha van egy vakcina, akkor még mindig jobb azzal oltani, mint semmivel nem oltani?

A WHO-nak az a véleménye, hogy hatékony és biztonságos vakcinával oltsunk. Ezért bevezettük a sürgősségi jóváhagyási eljárást is, itt egyetlen hátráltató tényező van, hogy el kell mennünk a helyszínre megnézni a vakcinákat meg a vakcinagyártókat, és sok helyen van a karanténkövetelmény. Nekünk az az érdekünk, hogy minél előbb meglegyenek ezek a jóváhagyások, mert ez az országoknak is megkönnyíti a jóváhagyási eljárását. És a WHO számára nincs különbség, hogy honnan származik, a lényeg, hogy biztonságos és hatékony legyen.

Mi az, ami egy gyorsított eljárásból hiányzik a békeidőbeli normál eljáráshoz képest?

Biztos, hogy sokat fogunk tanulni ebből a Covid-időszakból. Régebben egy vakcina kidolgozására négy-öt-hat évre volt szükség, és most ezt a gyógyszergyártók hihetetlen sebességgel, néhány hét, hónap leforgása alatt megcsinálták, ehhez a teljes tudományos világ összefogására volt szükség. Ugyanez vonatkozik a jóváhagyásra is. Gyorsított eljárás azt jelenti, hogy éjjel-nappal dolgoznak az emberek, de nem szedünk ki olyan folyamatokat a rendszerből, amelyik alááshatja az evidencián alapuló jóváhagyási folyamatot. Több emberre és azoknak az állandó, megszakítatlan, folyamatos, éjjel-nappal tartó munkájára van szükség.

Mi az oka annak, hogy gyakran a nemzeti kormányok más korcsoportnak ajánlják azt a vakcinát, aminek a WHO ajánlása nem feltétlenül erre szól?

A gyártó ajánlásai nagyon fontosak, mert végigment a klinikai kipróbálási szakaszokon. Ezektől nem érdemes eltérni se a korcsoportokat tekintve, se azt tekintve, hogy hány dózis vakcinát adjunk be az embereknek.

Azzal a WHO-nak nincs baja, ha, mondjuk, egy ötdózisú ampullából egy ügyes személyzet ki tud szedni hatot is?

Mi azt javasoljuk, amit a gyógyszergyártók előírnak. Tudom, hogy sokan ügyeskednek ilyennel, de maradjunk annál, amit előírnak a gyógyszergyártók, mert így lesz hatékony a vakcina.

Van-e elegendő eszköz a vakcinációhoz?

A Pfizer vakcinához egy speciális injekciós tű is kell, ennek a gyártása egy kicsit problémás volt, de a Pfizer a tűvel együtt adja a vakcinákat. De sok olyan eszköz hiányzott az egészségügyi ellátórendszerekből, amelyeket a jövőben pótolni kell, ha túl vagyunk ezen a járványon, értékelnünk kell mindenhol, hogy mi az, ami hiányzott, mi az, amit be kell tenni a rendszerbe.

Az éghajlat meghatározhatja, hogy az adott területen milyen vakcinával oltsanak?

A mínusz 70-80 fokon tartandó vakcinákat nyilván nem érdemes a legszegényebb országokba vinni. A 18 országot, ahol most elindítjuk a vakcinációs programot, úgy választottuk ki, hogy a feltételrendszer és a hűtőkapacitás is meglegyen. Az AstraZeneca-vakcinánál már nem kellenek ilyen feltételek. De nagyon fontos, hogy az országok fel legyenek készülve a vakcinák fogadására. Felmértük, hogy milyen feltételek szükségesek a vakcinációs programhoz, megnéztük, hogy milyen feltételek állnak rendelkezésre, mi az, ami hiányzik. Erre egy nemzeti programot dolgoztunk ki, és most a kollégáinkkal azon dolgozunk, hogy a hiányosságokat megpróbáljuk betömni, különösen a szakembergárda tekintetében.

Hogyan tudják azt biztosítani, hogy egy vakcinaszállítmány odaér, ahová annak oda kell érnie?

Az elmúlt évben már sok tapasztalatot szereztünk, amikor védőruhákat, gyógyszereket, teszteket szállítottunk ki. Nem hagyjuk magukra ezeket a szállítmányokat, helytől helyig szállítjuk, és átadjuk a megfelelő hatóságoknak az országokban.

Hogyan tudják biztosítani az egyenlőség elvén alapuló vakcinaelosztást, amikor a világ ahhoz szokott hozzá, hogy nem egyenlők sem az emberek, sem az országok?

Ez minden egyes pandémiánál így volt, ez az első olyan alkalom, ahol azt mondtuk, hogy ez nem ismétlődhet meg. Ebben az esetben nemcsak morális katasztrófa, hanem stratégiai kérdés is, mert ahhoz, hogy az egészséget javítani tudjuk, a gazdaságot újra tudjuk indítani, fontos, hogy a mutálódó vírust megakadályozzuk a továbbterjedésben, és ehhez kell ez, hogy globálisan oltsuk az embereket. Kialakítottuk, hogy mi legyen az országokba való vakcinaszállítás sorrendje, milyen kritériumok alapján határozzuk meg azt, hogy melyik ország kapja elsőként, másodikként, harmadikként, és hogy az országokon belül melyek a rizikócsoportok.

Az összes részes államban azonos elvek szerint történik a vakcináció?

Ez egy nagyon nehéz kérdés most itt az elején, mert nincs elég vakcina. De ez pár héten, hónapon belül meg fog oldódni, amikor újabb vakcinák is bekerülnek a közforgalomba. Nagyon fontos lépés, hogy a vakcinagyártást minél magasabb szintre vigyük. A Covid is megmutatta, a gyártási kapacitások nem elég kifejlettek és erőteljesek, ezen dolgoznunk kell.

Ameddig nem elég kifejlettek a gyártási kapacitások, addig értelemszerűen maradnia kell a vakcinanacionalizmusnak, nem? Hogy mindenki annyit szerez, amennyit csak bír.

A vakcinanacionalizmus egy önpusztító dolog, és nem segíti elő azt, hogy globálisan mindenkihez eljuttassuk a vakcinát. Ez azért önpusztító, mert ha vakcinanacionalizmusban gondolkodunk, akkor nem fogjuk tudni megállítani a vírus terjedését, és akkor még évekig velünk lesz. A Covax 190 ország részvételével valósul meg, egy nagy nemzetközi összefogás, aminek az első körben a financiális feltételeit megteremtettük, de 2021 végig kell hozzá még 27 milliárd dollár. Nem szabad aláásni azokat a szerződéseket, amelyeket a Covax kezdeményezés a vakcinagyártókkal megkötött. Ha kétoldalú szerződéseket dolgoznak ki az országok a gyógyszergyártókkal, ezt úgy kell megvalósítani, hogy a világ vakcinaellátására irányuló szerződések ne kerüljenek semmilyen szempontból veszélybe.

De ezt meg lehet így szervezni, amikor a gyártókapacitás nyilvánvalóan véges, az igény a vakcina iránt meg jelen pillanatban végtelen?

Mi rendszeres kapcsolatban állunk a gyógyszergyártókkal, tudják, hogy rajta tartjuk a szemünket ezen. Ez mindenkinek az érdeke, nemcsak a WHO-é, nemcsak az egyes országoké, mert ha a vírus tovább mutálódik, visszakerülhetünk arra az első lépcsőfokra, ahonnan elindultunk, hogy a jelenlegi vakcinák nem lesznek hatékonyak a mutált vírussal szemben. Ezt kell mindenképpen elkerülnünk. Vannak olyan vakcinák, egyébként, amelyeket nagyon gyorsan és könnyen tudnak módosítani úgy, hogy a mutált vírussal szemben is hatékonyak legyenek.

A terápiának a másik oldala a gyógyszer, amikor az ember már beteg. A WHO ezzel a résszel foglalkozik?

A dexametazon egy hatékony terápia. Egy-kettő van kidolgozás alatt, de valóban, erre nem fordult kellő figyelem. A kutatásfejlesztésben ezen többet kell dolgozni. Nagyobb figyelem fordult a tesztek irányába, de a gyógyszeres terápiára nem. És amire nem volt elég figyelem, az az oxigénnel való ellátás. Most az a második irány, hogy minél több oxigént tudjunk eljuttatni az országokba. De ehhez az is kell, hogy legyen szakértőgárda, tehát nem elégséges egy oxigénpalackot elküldeni és mondani, hogy tessék, itt van és használd. Ehhez kiképzett szakszemélyzet is kell.

A járványügyi intézkedéseknek, amikor elindul a vakcináció, van még jelentősége, kell folytatni?

Óriási jelentősége van, és nagyon fontos, hogy folytassuk, egész addig, amíg a lakosság immunizációs programja a nyájimmunitást nem éri el.

A nyájimmunitás a népesség hány százaléka?

65 és 85 százalék között van. Ezen dolgozni kell mindenütt. Ha a világ lakosságának 20 százalékát beoltjuk év végéig, még akkor sem lesz meg a nyájimmunitás, még 2022-ben nagyon sokat kell dolgoznunk a vakcináció terjesztésén.

Annak van értelme, hogy országokra vagy régiókra, például Európára képzeljük el a nyájimmunitást?

Ha az utazások újraindulnak, termékek jönnek-mennek szerte a világban, akkor az kell, hogy minden országnak meglegyen a nyájimmunitása ahhoz, hogy a vírust megfelelően kordában tudjuk tartani. Egy országban vagy egy országcsoportban elérni a nyájimmunitást nem elégséges.

Mikorra lehet Föld szintű nyájimmunitást kialakítani, ha a jelenlegi tervek szerint megy a vakcináció?

A kapacitásokat tovább kell növelnünk, ha ezt sikerül megvalósítani, akkor remélhetőleg 2022 végéig tudjuk a nyájimmunitást olyan szintre vinni, hogy azt mondhatjuk, győztünk.

Addig marad minden a régiben? Maszkban járunk, karantént tartunk, home office-ban dolgozunk?

Addig fokozatosan lehet nyitni azokban az országokban, ahol már felfejlesztették az immunizációs programokat és a nyájimmunitást magasabb szintre, de nem szabad semmilyen körülmények között megszabadulni a közegészségügyi járványügyi intézkedésektől. A fizikai távolságtartás mindenképpen fontos, a maszkok használata és a kézmosás, kézfertőtlenítés. Ezeket sajnos egészen addig, amíg nem tudunk pontot tenni a pandémia végére, meg kell tartanunk. De fokozatosan ki lehet nyitni és újra lehet indítani a gazdaságot.

Maszkviselés ügyében a WHO-nak van ajánlása?

Minél hatékonyabb a maszkunk, annál jobb, és mindenképpen az az ajánlásunk, hogy viseljük a maszkot, kivéve, amikor egyedül vagyunk egy légtérben. Minden körülmények között viseljük a maszkot és megfelelő távolságra üljünk egymástól.

Kollégái Kínában megpróbálják, felderíteni, hogy honnan indulhatott el a vírus. Találtak-e valami egyértelmű bizonyítékot arra, hogy hol indult a járvány, miért indult?

Most jöttek el a kollégáim Kínából, ott voltak négy hétig. Ez egy nemzetközi csapat volt, 17 kínai, 17 nemzetközi szakértő és a WHO munkatársai. Tíz országból verbuváltuk a csapatot. Végleges következtetéseik még nincsenek. Négy hipotézist vizsgáltak meg, és ebből egyet elvetettek, kettő valószínű és egy a legvalószínűbb. A kínaiak nagyon kooperatívak voltak, mindenhez engedték őket hozzáférni, emberekkel találkozhattak, teljes dokumentációt átnézhették, a virológiai laboratóriumban mindent megnézhettek, de ezt a kutatást folytatni kell, nincs még végeredmény. Egy biztos, hogy állatról emberre terjedt át ez a vírus. Hogy ez közvetlenül terjedt-e át állatról emberre vagy egy közvetítő állaton keresztül, még nem lehet tudni. Valószínűleg egy közvetítő állaton keresztül, és azt is vizsgálták, hogy lehetséges-e az, hogy az élelmiszerláncon keresztül került be. Amit nagyjából elvetettek, hogy a virológiai laboratóriumból szabadult volna el ez a vírus. Ott is mindent átnéztek, amit lehetséges volt, de erre nem találtak semmiféle bizonyítékot. Legkorábban májusban, a WHO közgyűlésen tudnak valami konkluzívabbat mondani.

A WHO közgyűlése ilyenkor egy konszenzusos javaslatot fogad el, vagy már a szakértői jelentés is egy konszenzusos javaslat? Politikai vagy tudományos jellegű lesz?

Evidencián alapuló, nem politikai. A WHO mindig evidencián alapuló következtetéseket és javaslatokat fogalmaz meg, és viszi a politikai testületek elé. Amit a WHO előterjeszt, abban nincs politika.

Említette, hogy a kínaiak nagyon együttműködőek voltak ezalatt a négy hét alatt. Nyers adatokból tudtak dolgozni, vagy a kínaiak adták oda azokat az adatbázisokat, amiből következtetéseket lehetett levonni?

Minden adathoz hozzáférhettek saját kezűleg. Amit ők meg akartak nézni, azt rendelkezésükre bocsátották. Különböző intézményekben jártak, elmentek arra a piacra, ahonnan állítólag elindult a járvány, ott az összes dokumentációhoz hozzáférhettek, bárkivel tudtak beszélni a piacon vagy az intézményekben, akivel akartak, semmi korlátot nem tettek az útjukba.

Összeállt-e már az a forgatókönyv, hogy ez a vírus miért tudott ilyen pusztítást csinálni 2020-ben a fejlett világban is?

Igen, összeállt az a kép. A világ nem volt fölkészülve erre a pandémiára. Van a WHO-nak a nemzetközi egészségügyi szabályzata, amit tíz évvel ezelőtt fogadtunk el, ami világosan előírja azt, hogy milyen kapacitás, milyen interszektorális együttműködés, milyen feltételrendszer szükséges ahhoz, hogy egy ilyen fertőző betegséget vagy pandémiát jól lehessen kezelni. Ez jogilag kötelező az országokra nézve, de azok a kapacitások, amelyeket ki kellett volna építeni az országoknak, sok országban nem álltak rendelkezésre. sőt, ezt a nemzetközi egészségügyi szabályzatot nem is vezették át sok országban a nemzeti jogrendbe. A Lancetnek volt egy nagyon érdekes közleménye a múlt év végén, hogy az országok egyharmadában a kapacitásoknak több mint a fele hiányzik. Különösen vonatkozik ez a fejlett országokra, ahol úgy tekintettük, hogy a fertőző betegségek már a múlté, ezzel már nem kell olyan mértékben foglalkozni, új prioritások jöttek. Ez az egyik ilyen tanulság, amit ebből le kell vonnunk. A másik az, hogy az egészségi állapottal is nagyon összefügg az, hogy a lakosság hogyan reagált a Covidra. Egy angliai tanulmány szerint ahol az elhízás aránya magas, ott a Covid-halálozás kétszerese szemben azokkal az országokkal, ahol alacsony. Tehát a krónikus nem fertőző betegségek és a Covid-megbetegedés és halálozás között nagyon szoros az összefüggés. Ugyanígy szoros az összefüggés a szociális és gazdasági tényezők és a Covid között is. Annak, hogy milyen szociális helyzetben él valaki, hatása van arra, hogy milyen mértékben reagál a szervezet a vírusra, mennyire tudja elkapni, mennyire fejlesztette ki a szervezete az immunitást a vírussal szemben és hogyan tud megbirkózni vele.

Mi lesz a jövő forgatókönyve? Mostantól mindig hadrendben tartunk egy teljes járványügyi készültséget, kerül, amibe kerül, vagy néhány év alatt elfelejtjük, és visszamegyünk a normál állapotba, és megint meztelenül állunk egy újabb járvány előtt?

Remélem, hogy nem ez lesz, bár nagyon félünk tőle mi is, mert általában ez szokott történni. De ez a járvány megmutatta, hogy nem szabad ezt csinálnunk, a pandémiákra fel kell készülnünk. A finanszírozásban is paradigmaváltásra van szükségünk. Különösen gondolok itt a prevencióra és az egészségmegőrzés kérdésére, ami soha nem volt elég fejlett egyik országban sem. Ha megnézi az egészségügyi ellátórendszereknek a költségvetését, a pénzek 97 százaléka a betegségek ellenőrzésére és gyógykezelésére irányul, és minimális összeg, 1-3 százalék az, amit a megelőzésre fordítanak.

Mostantól kezdve mindig vírusok állatról emberre ugrására kell készülnünk, vagy önök már látnak valami újabb Armageddon-szerű verziót is?

Az állatról emberre való ugrás, a zoonotikus betegségek emberre való átugrása egy nagyon reális veszély, a korábbi pandémiák is innen adódtak, de meg kell nézni azt is, hogy az élelmiszerláncból hogyan ugorhat át vírus az emberi szervezetbe és a környezetből. Egységben kell kezelnünk a humán egészségügyet, az állategészségügyet, a környezetvédelmet és általában a földgolyó egészségét. Ez nem egy új dolog. Az elmúlt tíz évben is már foglalkoztunk vele, de sokkal inkább előtérbe kell ezt helyeznünk, ennek a koncepcióján dolgozunk most.

Egyesült Államok visszatért hivatalosan is már a WHO-ba?

Az Egyesült Államok az első nap, amikor az új adminisztráció hivatalba lépett, visszatért a WHO-ba, ez volt az első öt intézkedésnek az egyike, amit Biden elnök úr aláírt. Ez nagyon fontos, jelzésértékű. Aznap felhívott bennünket az alelnök asszony telefonon, és elismeréséről biztosította a WHO-t a Covid ellen vezetett harcban, ami azért nagyon fontos, mert az Egyesült Államok egy nagyon fontos játékos a globális egészségügyben. Ez a visszatérés nagyon sokat jelentett a WHO-nak is, de a többi országnak is.