INFORÁDIÓ 
2020. szeptember 25. péntek
Eufrozina, Kende

magyarics tamás

usa

joe biden

donald trump

elnökválasztási kampány

A rendőri erőszak ellen tiltakozókat figyeli páncélozott járművéből egy rendőr Kenoshában 2020. augusztus 26-án. A wisconsini városban augusztus 23-án rendőrök többször hátba lőtték Jacob Blake afroamerikai férfit, azóta minden este utcára vonulnak a tiltakozók.

Magyarics Tamás az amerikai álom lerombolásáról, a fegyeres erőszakról és Joe Biden nehézségeiről, avagy az USA, választások előtt

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Az amerikaiak többségének már elege van az utcai erőszakból – mondta Magyarics Tamás külpolitikai szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára beszélt arról is, miért gyökeresen más az amerikai államszervezet az európaihoz képest, miben közös mai szélsőbalos Antifa-mozgalom a 68-as maoistákkal, miért vannak fegyverek és miért nincsenek rendőrök az utcai megmozdulásokon, és hogy a demokrata párt erőteljes balra tolódása miért tetézi a bakik sorozatát produkáló Joe Biden elnökjelölt gondjait.

Magyarics Tamás az Arénában
 

Európai szemmel nézve számos, az Egyesült Államokban zajló esemény nehezen értelmezhető. Ilyen például a rendőrség működésének a felfüggesztése, a birtokát automata fegyverrel védő ügyvédpár látványa vagy a nemzeti gárda vonulása. Mit kell megérteni Amerika működéséből ahhoz, hogy ezek a jelenségek érthetővé váljanak?

Az egyik jelenség nyilván a fegyverek nagyon látható jelenléte az utcán. A második alkotmánykiegészítés jogot ad az embereknek arra, hogy lőfegyvert birtokoljanak, de ezt számos törvényben, legfelsőbb bírósági határozatban módosították, szűkítették. Félautomata, automata fegyvereket, katonai vagy nagyöbű vadászpuskákat nem lehet birtokolni. Ha valaki fegyvert kíván vásárolni, akkor úgynevezett háttér-információt kérnek róla egy központtól, amely másodpercek alatt megállapítja, hogy az illetőnek van-e priusza. Ezek a szabályok, de kiskapuk vannak. Az egyik az, hogy a háttérellenőrzést nem hajtják végre, ha például magánszemélyek egymás között fegyvereket adnak-vesznek, illetve az úgynevezett fegyvershow-kon sem tudják ezeket az ellenőrzéseket végrehajtani. Másodszor létezik a feketepiac, ahol nagyjából mindent lehet vásárolni. Harmadszor át lehet alakítani fegyvereket. Annak idején, mikor Las Vegasban volt az a szörnyű gyilkosságsorozat, akkor egy átalakított fegyverrel hajtották végre, mert pár dollárért nagyobb tárat tudtak betenni.

Ez a fegyverviselés alapvető kerete. Az természetesen már megkérdőjelezhető, sőt, alkotmányellenes, ha valaki fegyverrel vonul tüntetni. Általában arra szoktak hivatkozni a tüntetők védelmében, hogy az első alkotmánykiegészítésben foglalt jogaikkal élnek, de ez az alkotmánykiegészítés csak azt mondja ki, hogy a békés tüntetésre való jogot nem lehet elvitatni az emberektől. Az nem békés, amit legutóbb is lehetett hallani egy olyan úgynevezett Antifa, vagy vörös parancsnokról, aki lángszóróval és baseballütővel vonult úgymond békésen tüntetni. A fegyverek jelenléte a tüntetéseken a legalitás határát súrolja. Már azért is elég súlyos büntetést lehetne kiszabni, ha a törvény emberére ráfogják a fegyvert, több évet is lehet kapni érte.

Miből fakad a fegyverviseléshez való jog?

A fegyverviselés kultusza Amerikában sok mindenre visszavezethető. Mindenki előtt ismert, hogy háromnegyed részben fegyverrel hódították meg az Egyesült Államok területét, a vadnyugaton az erőszaknak kultusza volt, úgy lehetett túlélni. Másodszor a függetlenségi háborúnak, vagy ahogy Amerikában nevezik, a forradalmi háborúnak az egyik tanulsága az volt, hogy azért tudták legyőzni a brit csapatokat, mert a milíciák, tehát a fegyverrel jól bánó emberek tudtak szembeszállni egy reguláris hadsereggel. Ez a második alkotmánykiegészítés egyik lényege, hogy a milíciák nagyon fontosak ahhoz, hogy egy adott államot meg tudjanak védeni. Harmadszor van egy olyan felfogás, hogy a bűnözők definíciószerűen nem tartják be a törvényeket, lőfegyverrel rendelkeznek, és ezért a másik oldalnak is meg kell adni az esélyt arra, hogy önvédelemre használja a fegyverét. Hozzá kell tenni azt, hogy a körülbelül 300 millió magántulajdonban lévő lőfegyver 99,9 százalékát valóban nem használják erőszakra, viszont évente több ezer embert lőnek le. Ezek általában intra faji erőszakok, tehát nagyon sok feketék ellen elkövetett feketék általi bűncselekményről van szó. Kevesebb az olyan bűncselekmény, amikor fehérek lőnek le fehéreket, vagy viszont.

Hogy kell elképzelni, mi a viszony az államok között? Kié a fő hatalom? Van-e erőszak-monopólium, ami európai fejjel nézve az állam egyik lényeget adó sajátossága?

Az Egyesült Államok föderális állam, tehát léteznek a tagállamok és létezik egy szövetségi, központi kormányzat. A jelenlegi alkotmány a második alkotmány. Az első alkotmányban konföderációs cikkelyek voltak, ahol gyakorlatilag a központi kormányzat nagyon gyenge volt, és a tagállamok voltak nagyon erősek. Ezt megfordították a jelenlegi alkotmánnyal. Tehát a központi kormányzat rendelkezései felülírják az államok rendelkezéseit abban az esetben, ha ütköznek. Amikor látjuk a nemzeti gárdát is felvonulni, az is érdekes módon két parancsnokság alatt van, egyrészt szövetségi, másodszor tagállami. A nemzeti gárdát az adott tagállamban a kormányzó tudja bevetni, illetve az amerikai elnök, a védelmi miniszter és a kongresszus az egész ország területén. Egy 1980-as években elfogadott törvény értelmében a kormányzók nem vétózhatják meg, ha az adott állam nemzeti gárdáját külföldre viszik, és egy 2007-es törvény értelmében pedig az amerikai elnök egy államon belül a kormányzó kérésével ellentétben vagy a kormányzó megkérdezése nélkül be tudja vetni a nemzeti gárdát. Ha az elnök eldönti, hogy emberéletek forognak kockán, a közrend súlyos sérelmet szenved, akkor a kormányzó megkérdezése nélkül bevetheti a nemzeti gárdát, mint ahogy erre sor került Donald Trump elnöksége alatt.

Mi a rendőrség pozíciója az Amerikai Egyesült Államokban, mert olyan hírek is jönnek, hogy egy adott városban a polgármester egyszerűen felfüggeszti a rendőrség működését?

Az Egyesült Államokban a föderális rendszer miatt nincs szövetségi rendőrség. Vannak szövetségi bűnüldöző szervek, az FBI többek között ilyen, de szövetségi rendőrség mint olyan nem létezik. Minden államnak külön rendőrsége van, az egyes nagyvárosokban pedig a rendőrség a polgármester, és nem a kormányzó alá van rendelve. Tehát a rendőrség a városokban a polgármesternek tartozik felelősséggel, mert a közbiztonság biztosítás a tagállamoknak a feladata. Ennek megfelelően a polgármesterek vagy a kormányzók tudnak olyan intézkedéseket hozni, amely esetleg a szövetségi kormánynak nem tetszik. Itt mindössze egy politikai kérdésről van szó, ha a rendőrségnek csökkentik a hatáskörét vagy meggyengítik, akkor elképzelhető, sőt valószínű, hogy az erőszak elharapózik. Erre vannak példák, Chicagóban, Portlandben, Minneapolisban, ahol a rendőrséget, illetve a vezetését meggyengítették, legutóbb le is mondott a portlandi rendőrfőnöknő, aki különben fekete, arra hivatkozva, hogy ilyen körülmények között nem tudják a feladatukat végezni.

Amikor a rendőrség, amely a helyi hatalom alá van rendelve, azt mondja, hogy nem tudja tovább a feladatát végezni, van valaki, akinek kötelessége a polgárt megóvni, vagy úgyis mindenkinél van fegyver, és majd megóvja magát a polgár?

Az elnöknek joga van a nemzeti gárdát bevetni abban az esetben, ha úgy látja, hogy a helyi rendfenntartó erők nem képesek úrrá lenni a helyzeten. Erre voltak is példák. 1957-ben Eisenhower elnök a nemzeti gárdát rendelte ki, hogy Little Rockban a fekete gyerekeknek azt a jogát, hogy integrált iskolába járjanak, biztosítsa, mert a helyi rendfenntartó erők nem voltak képesek arra, hogy a fehérek ellen megvédjék a gyerekeket. Ebben az esetben szövetségi feladat az, hogy a rendet fönntartsa. Ennek érdekében küldte Trump elnök annak idején Portlandbe a rendfenntartó erőket, részben azért is, mert szövetségi épületet is támadtak a tüntetők, és ennek a védelmére rendelt ki Donald Trump rendfenntartó erőket.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: MTI/EPA/Matt Marton
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018