Mi a legfontosabb személyes tapasztalata ebben a két hónapja tartó különleges helyzetben?

Személyes élményem az, hogy a home office-ban legalább olyan hatékonyan lehet dolgozni, mint a munkahelyen. Pedig én eléggé ellene voltam, csak engedtem a kollégáim nyomásának, most viszont úgy látom, hogy valóban szélesebb körben lehet alkalmazni. A másik pedig az, ahogy a mondás is tartja: teher alatt nő a pálma. Ez igaz az OTP- bankra, az egész bankszektorra és a gazdaságra is. Nem tudtunk volna ilyen gyorsan működési módot váltani, ha ez saját elhatározás alapján történik. Gyorsan kellett változtatnunk, több mint ötezer kolléga dolgozott egy időben home office-ban, és olyan mennyiségű szerződést kötöttünk át a hitelmoratórium miatt, ami elképzelhetetlen lett volna normális körülmények között.

Azt látja már, hogy mi az, amit egy normális helyzetben is meg lehet tartani ebből?

Az első, hogy a bankon belüli működési mód nagyrészt nyilván átáll digitális kommunikációra, másrészt pedig most látjuk igazán, hogy milyen fontos az ügyfelek kiszolgálásánál a digitalizáció fejlesztése. Fele ilyen problémás lett volna, ha már mindent digitális úton tudtunk volna végezni.

Milyen gazdasági mutatókat kell figyelni ahhoz, hogy értsük a járvány hatását a gazdaságra?

Rengeteg mutató van, amit érdemes figyelni. Rendkívül fontos a GDP alakulása, ezen belül pedig ágazatonként érdemes elemezni a helyzetet. Nagyon fontos a munkanélküliség, és van egy olyan mutató, amit nem mérnek: hogy milyen pszichológiai hatással volt ez a válság az emberekre. Milyen gyorsan tudnak visszatérni a normális életvitelhez és kezdenek el fogyasztani, utazni, szállodába, étterembe menni és így tovább - mert ilyen természetű félelmek is akadályozzák az újraindulást.

GDP-ben és munkanélküliségben Ön mivel számol?

Hihetetlenül változóak az előrejelzések. Nem csak a magunkét figyeljük természetesen, és sajnos még elég sok adat nem áll még rendelkezésre. A márciusnak a felét érintette a válság, tehát az első negyedévi adatok még nem adnak teljes képet. Mi 2,7–3,5 százalék közötti GDP-csökkenéssel számolunk.

Milyen ágazatok lehetnek a legveszélyeztetettebbek?

Nyilvánvalóan a légi közlekedés, a turizmus, a vendéglátás, a rendezvényszervezés a leginkább érintett, hisz ahol sok ember van, ott a legnagyobb a fertőzés veszélye. Itt érvényes a leginkább, hogy mikor múlik el a félelem, és kezdenek az emberek utazni. Ha nem is a vakcina, de a gyógyszer rendelkezésre áll majd a betegség kezelésére, akkor az emberek bátrabban fognak mozogni, ez azután befolyásolja ezeknek az ágazatoknak a helyreállását.

Milyen jellegű lesz a gazdasági visszatérés ön szerint? V-alakú felpattanás vagy egy elhúzódó vibrálás?

Ha lesz gyógyszer, akkor V-alakú lesz, ha nem lesz gyógyszer, akkor lassú növekedés jön. Abban bízom, hogy már ebben az évben, de legkésőbb a jövő év elején meglesz a gyógyszer, és akkor nagyon gyorsan helyreáll a gazdaság.

Az eddigi kormányzati intézkedések hatásaival elégedett?

Összességében igen. És nem csak a most, a válság idején tett intézkedésekkel, hanem azzal is, hogy úgy érkeztünk a válságba, hogy a kormánynak, a jegybanknak volt mozgástere, ami nem volt jellemző 2008-ban. Most majdnem egyensúlyi helyzet volt a folyó költségvetésben, jelentősen csökkent az államadósság, ezen belül drasztikusan csökkent a külföldi adósságarány. Én azt sem tartom bajnak, hogy nem költött ennél sokkal többet a kormány a válság kezelésére. Mert most arról beszélünk, hogy hogyan ösztönözzük a gazdaságot, de eljön pár hónapon belül az az idő, amikor újra azt nézik, hogy milyen az országoknak az egyensúlyi helyzete, az államadósság-aránya a GDP-hez képest, és jó lenne megőrizni a mozgásteret nemcsak ezekre a hónapokra, hanem az ezt követő évekre is.

Egy gazdasági szereplő, mint amilyen az OTP, milyen tanulságokat vont le eddig ebből a járványból?

A legfontosabb, és szerencsére járványtól függetlenül már harminc éve ezt a taktikát folytatjuk az OTP-nél:

amikor minden jól megy, akkor kell a legóvatosabbnak lenni.

Akkor kell tartalékokat gyűjteni és felkészülni a rosszabb időkre. Ebbe a válságba is úgy érkeztünk meg, hogy jelentős tartalékokat képeztünk, ami lefedi a most várható esetleges veszteségeket. Felvállaljuk azt is, hogy az első negyedév hosszú idő után veszteséges volt, de inkább követjük ezt a stratégiát, minthogy negyedévekre porlasszuk. Én úgy vagyok vele: ha probléma van, akkor jobb ezzel minél gyorsabban szembenézi, és nem tologatni magunk előtt. Biztos vagyok benne, hogy a következő negyedévekben, ha kell is még képeznünk tartalékot, annak a mértéke nem lesz összehasonlítható az első negyedévivel.

Általában is ezt a taktikát követik a pénzintézetek?

Nem mindenki követi ezt, mert ehhez az is kellett, hogy olyan bevételek legyenek és olyan várható év végi eredmény, amely elbírja ezeket a tartalékképzéseket. Bátran mondhatom, hogy az OTP bőven nyereséges lesz ebben az évben is. Ahol kevesebb tartalék van és kisebb a jövedelemtermelő képesség, nyilván óvatosabban járnak el, de az említett kedvező makrogazdasági feltételek mellett a bankszektor is egész más állapotban van, mint 2008-ban volt. A magyar bankszektor stabil, nincs olyan bank, amelyiket a válság veszélyeztetne.

Mik voltak az OTP reakciói, amikor világossá vált, hogy ez egy járványhelyzet és kijárási korlátozások lesznek, ami meg fogja állítani a gazdaságot?

Még engem is meglepett, milyen fantasztikusan gyorsan és jól reagált az összes bankunk, kivétel nélkül, a válságra. Pillanatok alatt átálltunk home-office üzemmódra, ahol lehetett. Csak Magyarországon ötezer kolléga dolgozik egy időben a banki rendszereken, folyik a fejlesztés és az ügyfélkiszolgálás. És közben nyitva kellett tartani a fiókokat is. Az elején nehéz volt megfelelő védőeszközöket szerezni, de hoztunk be külföldről fertőtlenítő eszközöket, maszkokat, és

tízezer fölött járunk most már a tesztelések számában is.

Egyetlen vállalat sem végzett ennyi tesztet. Ezzel az volt a célunk, hogy megőrizzük az ügyfeleink egészségét, másrészt pedig, hogy ne veszélyeztessük a kollégáinkat, fertőzés a fiókon belül se alakuljon ki. Ennek köszönhető, hogy elenyésző számban volt fertőző OTP-dolgozó, és már hetek óta nem is találunk a kollégák között fertőzéseket.

Milyenek voltak az ügyfélreakciók?

Számomra is meglepő, hogy mennyire fegyelmezettek tudnak lenni az emberek, amikor tényleg érzik a szükségességét és nem fölösleges dolognak tartják. Nem volt semmi problémánk az ügyfélkiszolgálással, pedig több mint háromszázezer szerződést kellett módosítanunk, hiszen a hitelmoratórium – Európában egyedülálló módon - minden ügyfélre kiterjedt. Tehát nem az ügyfélnek kellett bejönni moratóriumot kérni, hanem eleve biztosítanunk kellett a moratóriumot, és az ügyfél akkor jött be, ha nem akart élni ezzel a lehetőséggel. Nagyon tanulságos, hogy a lakossági ügyfeleknek körülbelül a harminc százaléka nem választotta a moratóriumot, a vállalati ügyfeleknek pedig a hatvan százaléka. Abban a tekintetben is elég bölcsek az emberek és a vállalatok, hogy nem akarnak úgy kikerülni ebből a válságból, hogy majd hosszabban fennálló terheket viseljenek a következő években.

18 milliárdos kamatkiesés miatti veszteséggel kalkuláltak az első negyedévben. Több vagy kevesebb ennél a tényleges?

Nagyjából ekörül van a szám. Fontos, hogy olyan veszteség, amely azért következett be, mert csődbe jutott volna például egy vállalat, az első negyedévben nem jelentkezett. A hitelmoratóriumnak vannak később sem megtérülő elmaradt bevételei: az, hogy nem kapjuk meg most a kamatot, és az elmaradásra sem számíthatunk fel kamatot, körülbelül 50-55 milliárdos veszteséget jelent a bankszektornak.

Hogy lehet visszakeresni ezt?

Ez a pénz már elment, de nagyon aktív értékesítési munkával és a költségek megtakarításával vissza lehet keresni. Bízom benne, hogy ez a helyzet meggyőzte a kormányt, a Magyar Nemzeti Bankot, a Belügyminisztériumot, hogy minden olyan segítséget adjon meg, ami szükséges ahhoz, hogy a bankszektor a tevékenységét minél inkább digitális úton végezze. Ilyen például az érintés nélküli kártyás fizetés vagy a hitelügyintézés digitális úton, ehhez az ügyfélkapuhoz való hozzáférés, vagy olyan szabályozás kell, hogy a digitális hitelszerződéseket el lehet fogadni teljes bizonyító erejű okiratnak. Ezek mind jelentősen csökkentenék a bankszektor költségét, az egész nemzetgazdaság költségeit, és jelentős biztonságot nyújtanának a különböző járványok idején.

A digitalizáció erősödése nem jár automatikusan a humán munkaerő leépítésével is?

A bankunkban a tevékenység jellege fog változni. Az OTP bankfiókokban az egyszerű tranzakciók helyett a tanácsadói munka kerül előtérbe, amikor a kollégáink az ügyféllel nyugodtan végig tudják beszélni, hogy milyen hitelre van szüksége, hogy megtalálják a legmegfelelőbb finanszírozási módot, akár a családnak, akár a vállalkozásnak. A rutinműveleteknek nincs értelme fiókot fenntartani, azt jobb digitális úton ellátni.

Hogyan hatott a hitelezésre és a betételhelyezésre ez az állapot?

A válság a betéti vonalon az OTP-nek mindig jól jön. Ilyenkor felértékelődik a biztonság, és mondhatom, hogy az OTP a magyar lakosság szemében a legstabilabb bank. Az első negyedévi, százmilliárdos lakossági betétállomány-növekedésből 77 százalék az OTP-nél került elhelyezésre. Ugyanez igaz a külföldi bankjainkra is. A vállalati hitelezésben, úgy látom, nem lesz visszaesés. Itt nagy szerepe van annak, hogy a vállalati hitelek jelentősebb részét intézzük digitális úton. A lakossági hitelek területén még nem látunk visszaesést a lakáshitelek folyósításában, de ez valószínűleg annak tudható be, hogy a kérelmeket már korábban beadták. Majd a következő negyedévekben lesz egy enyhe visszaesés. Jelentősebb visszaesést a személyi kölcsönben látunk.

Most már jó ideje nagyon erős konkurenciát jelent a banki termékeknek az állampapír. Készülnek új befektetési termékekkel?

Normál betéti termékekkel nem lehet az állampapírral versenyezni, csak ha olyan befektetési termékeket kínálunk, amelyek biztonságosak és nagyobb hozamot is biztosítanak, mint az állampapír. Nem könnyű ilyet találni.

Kivonulnak-e valahonnan, ha az adott országban egy tartós visszaesés várható, vagy készülnek-e további akvizícióra?

Szlovákiából kivonulunk, ezt már korábban eldöntöttük és bejelentettük, mert nem tudtunk jelentős piaci részesedést szerezni. Az összes többi országban, ahol ott vagyunk, stabilan gazdálkodunk, és ez óriási eredmény. Azt gondolom, hogy nincs Európában másik bank, amelyik ilyen tapasztalatot szerzett volna a bankok felvásárlásában és integrálásában, mint az OTP. Az elmúlt években közel tíz bankot vettünk meg, Bulgáriában már a miénk a legnagyobb lakossági bank. Ezen a bázison persze sokkal nyugodtabban tudunk akvirálni, és miután az OTP-nek nemcsak a likviditási, hanem a tőkehelyzete is nagyon erős, ezért keressük az akvizíciós lehetőséget. A kialakult válságból is szeretnénk úgy kijönni, hogy nagyobbak és erősebbek leszünk, mint korábban.

Látnak már valamit a piacon, amit adott esetben meg lehet venni?

Van két-három bank is, amelyik fókuszban van, de egyik tárgyalás sincs olyan állapotban, hogy erről most beszélni tudjak.

Mi az OTP-részvény reális értéke most? Februárban 15 ezer forint volt, most 9 ezer körül van.

Egy OTP- vagy bármilyen banki részvény árfolyamát elsősorban az befolyásolja, milyen a világ, milyen a befektetésekkel kapcsolatos hangulat, utána az, hogy milyen a bankszektorral kapcsolatos megítélés, majd azt követően, hogy milyen a régiónkkal kapcsolatos megítélés. Csak ez után következik, hogy maga a bank hogyan teljesített. Az OTP nyilvánvalóan ennél sokkal többet ér, az a 15 ezres ár egyáltalán nem volt túlzó, és kétségem sincs abban, hogy ez az ár vissza fog térni.

A saját részvényvásárlást folytatják?

Nem adnék segítséget senkinek e tekintetben, de én magam is jelentős mennyiségű részvényt vásároltam az elmúlt másfél hónapban, úgyhogy ez is azt mutatja, hogy bízom az OTP-ben.

Hogyan hatott a járvány a mezőgazdaságra eddig?

Felértékelte a mezőgazdaság szerepét. Kétféle értelemben is: bebizonyította, hogy ez a nemzetgazdaságnak az egyik, ha nem a legstabilabb ágazata, valamint felértékelődött az élelmiszer-biztonság és az élelmiszer-ellátás stabilitása is egy ország életében. Abban a pillanatban, hogy a vírus megjelent és hiány alakult ki, egyes országok bezárkóztak, és olyan eszközöket is visszatartottak, amelyek más országok számára tranzitként utaztak át a területükön.

Élelmiszerben Magyarország ma a szükséglete 130 százalékát tudja fedezni.

Évtizedek óta hangsúlyozom: nagyon fontos, hogy olyan mezőgazdasági termelési láncok alakuljanak ki, ahol a földtől az asztalig az élelmiszer-előállítás teljes folyamatát ellenőrizni lehet, és kézben lehet tartani. Ha a Bonafarm csoportot nézzük, akkor nekünk óriási biztonságot nyújtott, hogy a szükséges állatmennyiség nagy részét saját magunk állítjuk elő, tehát az értékláncot tudjuk kontrollálni minőségben és biztonságban is.

Látszik ez már a Bonafarm számain is?

Ez nem azt jelenti, hogy minden kedvező lenne. Már csak azért sem, mert a válságot megelőzően már Magyarországon megjelent a sertéspestis. Egyébként megjelent nagyon sok országban Európában, csak nem jelentették be. A bejelentés volt a korrekt eljárás, de gazdaságilag nem a legcélszerűbb, mert azonnal kiszorultunk például a kínai és jó pár ország piacáról. Ez nyilvánvalóan gondokat okoz. Megjelent közben a madárinfluenza, ez is gond, bezártak az éttermek, szállodák, visszaesett ezeken helyeken az élelmiszer-fogyasztás, ez például különösen a kacsa-ágazatot érinti. Azt gondolom, hogy a terv alatt leszünk, de összességében jobb, mint ha szállodában lenne hasonló nagyságú befektetésem.

Életben maradhatnak ön szerint azok a termelők, akik a bezárt intézményekbe, iskolákba szállítottak?

Az élelmiszer-kereskedelem döntő része már nagykereskedelmi láncokban történik, és a kis beszállítók nagyrészét is integrálja már valaki, ezért nem gondolom, hogy tömeges csődre kerülne sor. Mindig az a kérdés, kinek mennyi tartaléka volt az adott cégnek. Óriási tanulsága a válságnak, hogy a beszállítói láncokat megpróbálják majd rövidíteni, mert ha túl hosszú, akkor nagyobb esélye van annak, hogy sérül. A másik tanulság pedig az, hogy mindenki nagyobb tartalékokkal fog dolgozni a jövőben.

Új fordulatot látszik venni az úgynevezett Bige-ügy. A legnagyobb magyar műtrágyagyártó, a leggazdagabb magyarok közé tartozó vállalkozó azt mondta, önt sejti a vádemelést megelőző hatósági vizsgálatok mögött, azért, hogy megvehesse tőle a vállalatot. Eddig a sajtóosztályon keresztül cáfolták a vásárlási szándékot, máshogy nem reagáltak erre. Megszólítva érzi most magát?

Nagyon röviden reagálnék erre. Ha jól olvasom ezeket a cikkeket, kettőt láttam, ez egy bűnügyről vagy büntetőügyről szól. Ennek a kezelése a vádlottnak és a hatóságoknak, a bíróságoknak a dolga. Amit kijelentettem már korábban és egyértelműen: én nem kívánom megvásárolni a Nitrogénműveket. Ha valaki megnézi egyébként ennek a cégnek a mérlegét, és ért hozzá, akkor rájöhet, hogy nem is érné meg megvásárolni. Ez az egyik. A másik: többször vádolt már Bige úr azzal, hogy meg akartuk szerezni a cégét, például felmondtunk OTP-hiteleket. Többször kértük, tegye lehetővé, hogy a bank a banktitkokat nyilvánosságra hozza az ő hitelével kapcsolatban. Mert nagyon könnyű és kényelmes szituáció, hogy ő vádaskodhat, mi pedig – betartva a banktitokkal kapcsolatos szabályozásokat – nem mondhatunk semmit. A lényeg az, hogy ezzel kapcsolatosan beperelt bennünket, de elveszítette, a bíróság nekünk adott igazat. Tehát az OTP szabályszerűen járt el. Én pedig, ahogy említettem, nem vagyok érdekelt, nem is voltam érdekelt a cég megvásárlásában. Úgyhogy erről ennyit. Egyébként jellemzők ezek az esetek, ugyanez fordult elő Matyi Dezsővel kapcsolatban annak idején, ő is vádaskodott. Általában, ha valaki elkövet egy hibát, akkor könnyebb másra mutogatni, minthogy beismerje, hogy ő hibázott. Ennyit szeretnék csak reagálni.

Ezzel a nyilatkozattal befejezettnek tekinti az ügyet?

Szerintem túl sokat is beszéltem már róla. Gondolkodtam arról, hogy bepereljem-e Bige urat hitelrontásért, meg mindenféle jogcímen, de azt gondolom, az egész ügy nem ér annyit, hogy ezzel foglalkozzam.

A labdarúgó Európa-bajnokság elhalasztása hogyan fogja érinteni a magyar válogatott pótselejtezőit? Mikor dönt az UEFA a részletekről, illetve a jövő évre halasztott rendezvény lebonyolításáról?

Az UEFA, a nemzeti válogatottak általam vezetett versenyeztetési bizottsága a múlt héten ülésezett, és eldöntöttük, hogy milyen javaslatot terjesztünk az UEFA végrehajtó bizottsága elé, amely várhatóan a nyár elején fog ülésezni. A mérkőzésekre ősszel kerül sor a jelenlegi tervek alapján.

Új ötéves ciklust kezd a Magyar Labdarúgó Szövetség élén. Mivel elégedett és mivel nem elégedett eddig?

Elégedett vagyok azzal, hogy helyreállt az elmaradott magyar futballinfrastruktúra. Itt nem csak a stadionokra gondolok, hanem arra a több mint ezer pályára, amit felújítottunk, és arra hétszáz új pályára, amit építettünk. Az is jó, hogy megduplázódott a labdarúgók száma. És büszke vagyok arra, hogy negyvennégy év után ki tudtunk jutni 2016-ban az Európa-bajnokságra, hogy a Videoton és a Fradi is a nemzetközi kupákban az elmúlt két évben jobban szerepelt, mint korábban. Amivel kevésbé vagyok elégedett, de ez nemcsak az én véleményem, hanem az utánpótlást átvilágító Double Pass nevű belga cégé is, hogy bár az akadémiák nagyjából rendben vannak és jó munkát végeznek, de kevésbé jó alapanyagot kapnak. Magyarul a 14 év körüli futballisták kevésbé felkészültek technikailag, mint más európai országokban. Ezért egyértelmű a célunk most: a 6-14 év közötti oktató-nevelő munkában kell erősítenünk, és ennek az első lépése, hogy folytatni kell az ezen a területen dolgozó edzők továbbképzését, illetve több új edző bevonását.

Számszerű célkitűzései vannak-e a következő ciklusra?

Itt megégettük magunkat 2010-ben, mikor az új elnökség megalakult, mert célul tűztük ki, hogy legalább tízezer legyen az átlagos nézőszám, és nem vagyunk a közelében sem. Nagyon furcsa, hogy miközben a Magyar Televízió műsorai között a magyar válogatott után a magyar bajnoki meccsek a legnézettebbek, aközben a stadionokban kevesebb nézőt látok. Bízom benne, mivel most már valóban korszerű, kulturált körülmények között lehet szórakozni, hogy egyre több hölgy és egyre több fiatal jelenik meg a pályákon.

Mitől lenne több néző? A jó minőségű stadiontól? A jobban játszó csapattól?

Ebben sok vitám van barátaimmal is. Én azt mondom, hogy a magyar bajnokság színvonala határozottan javul. Sokkal több érdekes meccset látunk, nemcsak az NB I-ben, hanem az NB II-ben is. A kulturált körülmény csak szükséges, de nem elégséges feltétel. Ami még kell, az a jó színvonalú labdarúgó-mérkőzés. Bízom benne, hogy a magyar foci abba az irányba fordul, hogy jó színvonalú támadójátékot játszanak a csapatok, és a nézőket élménydús mérkőzésekben részesítik.

Ön szerint mik a járvány tapasztalatai a labdarúgásban vagy a kézilabdában azon túl, hogy nincs meccs?

A kézilabdában Pick révén vagyok érdekelt. Nekem nagyon szomorú, hogy így félbehagyta az Európai Kézilabda Szövetség az idényt, mert még az UEFA is azt tervezi, hogy befejezi az összes európai kupát. Ehhez képest most a Pick nem tudott bejutni a Final Fourba amiatt, hogy félbeszakadt a Bajnokok Ligája, miközben azt gondolom, hogy az elmúlt tíz évben most volt talán a legerősebb csapata. A járványhelyzet ellen nincs orvosság, nem lehet mit tenni. A hatósági intézkedések teljesen jogosan mindenféle sportszempontot fölülírnak.

Hogy lehet például a focinál meg a kézilabdánál a személyes távolságot tartani?

Ezt nem lehet, de lehet ellenőrizni, hogy nem beteg-e valaki, lehet tesztelni, lázat mérni és így tovább, amivel radikálisan lehet csökkenteni a veszélyt.

A klubok életképességére milyen jóslást tudna tenni?

Különböző osztályokat különböző módon érint a járvány. Úgy látom, az NB I-ben nem lesz olyan klub, amely pénzügyi okokból nem tudja vállalni az indulást. Az NB II-es klubok is túlélik, de van egy-két klub, amelyikről nem tudom, át tudja-e ugrani azt a lécet, amit a licenceljárás jelent. Az amatőr csapatok között talán annyiban kisebb a baj, hogy ott a tao-támogatás továbbra is rendelkezésre áll.

A sportolók fizetésének csökkentése az egész világon egy nagyon népszerű gondolat. Egyetért ezzel?

Igen. A világon is, és, persze más nagyságrendekkel, de Magyarországon is kialakultak irreális fizetések. Nyilván a fizetést ahhoz képest kell megnézni, hogy kitermeli-e az a játékos. Így a válság miatt a legtöbb helyen elért húsz-harminc százalékos csökkentés meg is tud maradni, mert azért jó néhány klub a világban tönkremegy. Magyarország ilyen szempontból elég jó helyzetben van, mert az MLSZ központilag értékesíti a különböző fogadási- és tévéjogokat, és ez jelentős anyagi biztonságot jelent a kluboknak. Ha megnézzük, Szlovákiában, Horvátországban, Szerbiában nagyon sok klub küzd a fennmaradásért, sok szabad futballista lesz, és ez leveri a játékosok fizetését. Emellett az MLSZ döntése szerint a profi kluboknál 25 fő lehet a maximális keret ezentúl, ez pedig arra ösztönöz, hogy kevesebb játékost alkalmazzanak, és a többiek szintén a piacra kerülnek. Összességében indokolt a fizetések mérséklése, mondom ezt annak ellenére, hogy tudom, ezzel nem leszek túl népszerű a játékosok között.

Mekkora mérséklés indokolt? Lehet-e erre egy általános számot mondani?

Nem lehet, mert ötszörös különbség van például az NB I-ben a legalacsonyabb és a legmagasabb átlagfizetést biztosító klub között. Ahol a legalacsonyabb, ott mérsékelt a csökkentés lehetősége, a nagyobb kluboknál viszont már nem így van.

Meggyőződésem, hogy ma a magyar bajnokság teljesítménye alapján nem indokoltak a több tízezer eurós fizetések.

Ha kell venni egy idegenlégióst, akkor azt miből fogják kifizetni? Eltitkolják a fizetését a többiek elől?

Nem lesz megtiltva, hogy többet fizessenek. Lehet olyan játékos, aki ezt a fizetést megéri, mert annyit tesz hozzá a csapat játékához, de én abban bízom, hogy a külföldiek közül is majd a jobb minőségű játékosok kerülnek hozzánk. Mert nincs nekem bajom a külföldiekkel, ha egyébként jó színvonalú játékosok, akiktől tudnak tanulni a magyarok, és nem áll elő az, mint az egyik vidéki csapat esetében egyszer, hogy tizenegy játékosból tizenegy külföldi volt a pályán.