INFORÁDIÓ 
2020. augusztus 9. vasárnap
Emőd

csányi sándor

otp bank

mlsz

koronavírus

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója Újvidéken, a szerbiai Vojvodjanska Banka (Voban) székházában tartott sajtótájékoztatón 2017. december 11-én. Az OTP leánybankja, az OTP Banka Srbija december elsején zárta le a Voban megvásárlását.

Csányi Sándor a járvány meglepő következményeiről, a gyors kilábalás esélyéről és a futballistafizetésekről – nagyinterjú

Infostart

Teher alatt nő a pálma, a válság teljesen átalakítja majd a banki szektort is – mondta Csányi Sándor, az OTP Bank elnök vezérigazgatója, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Biztos abban, hogy az OTP idén is nyereséges lesz, és úgy véli, minél hamarabb lesz gyógyszer a koronavírus-fertőzés kezelésére, annál gyorsabb lesz a gazdasági növekedés. A válság rámutatott az agrárium fontosságára, a focisták fizetése viszont csökkenhet.

Csányi Sándor nagyinterjúja az Arénában
 

Mi a legfontosabb személyes tapasztalata ebben a két hónapja tartó különleges helyzetben?

Személyes élményem az, hogy a home office-ban legalább olyan hatékonyan lehet dolgozni, mint a munkahelyen. Pedig én eléggé ellene voltam, csak engedtem a kollégáim nyomásának, most viszont úgy látom, hogy valóban szélesebb körben lehet alkalmazni. A másik pedig az, ahogy a mondás is tartja: teher alatt nő a pálma. Ez igaz az OTP- bankra, az egész bankszektorra és a gazdaságra is. Nem tudtunk volna ilyen gyorsan működési módot váltani, ha ez saját elhatározás alapján történik. Gyorsan kellett változtatnunk, több mint ötezer kolléga dolgozott egy időben home office-ban, és olyan mennyiségű szerződést kötöttünk át a hitelmoratórium miatt, ami elképzelhetetlen lett volna normális körülmények között.

Azt látja már, hogy mi az, amit egy normális helyzetben is meg lehet tartani ebből?

Az első, hogy a bankon belüli működési mód nagyrészt nyilván átáll digitális kommunikációra, másrészt pedig most látjuk igazán, hogy milyen fontos az ügyfelek kiszolgálásánál a digitalizáció fejlesztése. Fele ilyen problémás lett volna, ha már mindent digitális úton tudtunk volna végezni.

Milyen gazdasági mutatókat kell figyelni ahhoz, hogy értsük a járvány hatását a gazdaságra?

Rengeteg mutató van, amit érdemes figyelni. Rendkívül fontos a GDP alakulása, ezen belül pedig ágazatonként érdemes elemezni a helyzetet. Nagyon fontos a munkanélküliség, és van egy olyan mutató, amit nem mérnek: hogy milyen pszichológiai hatással volt ez a válság az emberekre. Milyen gyorsan tudnak visszatérni a normális életvitelhez és kezdenek el fogyasztani, utazni, szállodába, étterembe menni és így tovább - mert ilyen természetű félelmek is akadályozzák az újraindulást.

GDP-ben és munkanélküliségben Ön mivel számol?

Hihetetlenül változóak az előrejelzések. Nem csak a magunkét figyeljük természetesen, és sajnos még elég sok adat nem áll még rendelkezésre. A márciusnak a felét érintette a válság, tehát az első negyedévi adatok még nem adnak teljes képet. Mi 2,7–3,5 százalék közötti GDP-csökkenéssel számolunk.

Milyen ágazatok lehetnek a legveszélyeztetettebbek?

Nyilvánvalóan a légi közlekedés, a turizmus, a vendéglátás, a rendezvényszervezés a leginkább érintett, hisz ahol sok ember van, ott a legnagyobb a fertőzés veszélye. Itt érvényes a leginkább, hogy mikor múlik el a félelem, és kezdenek az emberek utazni. Ha nem is a vakcina, de a gyógyszer rendelkezésre áll majd a betegség kezelésére, akkor az emberek bátrabban fognak mozogni, ez azután befolyásolja ezeknek az ágazatoknak a helyreállását.

Milyen jellegű lesz a gazdasági visszatérés ön szerint? V-alakú felpattanás vagy egy elhúzódó vibrálás?

Ha lesz gyógyszer, akkor V-alakú lesz, ha nem lesz gyógyszer, akkor lassú növekedés jön. Abban bízom, hogy már ebben az évben, de legkésőbb a jövő év elején meglesz a gyógyszer, és akkor nagyon gyorsan helyreáll a gazdaság.

Az eddigi kormányzati intézkedések hatásaival elégedett?

Összességében igen. És nem csak a most, a válság idején tett intézkedésekkel, hanem azzal is, hogy úgy érkeztünk a válságba, hogy a kormánynak, a jegybanknak volt mozgástere, ami nem volt jellemző 2008-ban. Most majdnem egyensúlyi helyzet volt a folyó költségvetésben, jelentősen csökkent az államadósság, ezen belül drasztikusan csökkent a külföldi adósságarány. Én azt sem tartom bajnak, hogy nem költött ennél sokkal többet a kormány a válság kezelésére. Mert most arról beszélünk, hogy hogyan ösztönözzük a gazdaságot, de eljön pár hónapon belül az az idő, amikor újra azt nézik, hogy milyen az országoknak az egyensúlyi helyzete, az államadósság-aránya a GDP-hez képest, és jó lenne megőrizni a mozgásteret nemcsak ezekre a hónapokra, hanem az ezt követő évekre is.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: Rosta Tibor
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018