eur:
402.17
usd:
383.47
bux:
87980.76
2025. február 20. csütörtök Aladár, Álmos
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszédet mond az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) kétnapos pénzügyi csúcstalálkozójának megnyitóján a Magyar Nemzeti Bankban 2017. november 28-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Matolcsy György elárulta, mit tart az elmúlt 35 év egyik legsikeresebb döntésének

A svájcifrank-hitelek forintosítása az elmúlt 35 év egyik legfontosabb és legsikeresebb gazdaságpolitikai döntése volt, amely a történelem lapjaira kívánkozik - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy csütörtöki szakmai konferencián.

Az MNB "Tízéves a forintosítás" címmel rendezett konferenciáján a jegybankelnök megjegyezte: 1990 óta a legfontosabb 20 reformintézkedés közül a top ötbe sorolható a forintosítás, olyan programokkal egy lapon említhető, mint a Széchenyi-terv és az otthonteremtési programok, az államháztartás konszolidációja, az adóreform, valamint a jegybank 2013-ban elindított Növekedési hitelprogramja (NHP).

A devizahitelek ketyegő bombát, súlyos sérülékenységi pontot jelentettek, a több mint 1,1 millió szerződés negyede esett 90 napon túli fizetési késedelembe.

Felidézte, hogy a gondolkodás a devizahitel probléma kezelésére még a 2010-es kormányváltás előtt megkezdődött.

2010-ben az új kormány három fő kihívással szembesült. Meg kellett oldani a foglalkoztatási fordulatot, amely elvezetett az egyensúlyi, majd a növekedési fordulathoz - emelte ki.

A 2010-es kormányváltás után felálló Nemzetgazdasági Minisztérium több eszközzel is igyekezett a svájci frank hitelállományt leépíteni. Első lépésként betiltották a lakossági devizahitelezést, az adósok támogatására árfolyamgátat vezettek be, és mintegy 170 ezer devizahitel-adós számára biztosították a végtörlesztést.

Azt mondta, hogy a jegybank vezetése részéről 2013 előtt nem volt fogadókészség a kormány javaslataira, a feladat megoldása az MNB új vezetésére hárult.

Egyszerre kellett megoldani a vállalati hitelezés beindítását az NHP-n keresztül, mérlegfordulatot végrehajtani, valamint az alapkamat csökkentését és a devizahitelek jelentette problémát kezelni.

A kormány és a jegybank az Európai Központi Bank 2014-ben bejelentett hitelösztönző programja után dolgozta ki a devizakonverzió konstrukcióját, és a programba bevonták a bankszövetséget is - tette hozzá.

Matolcsy György szerint a forintosítás az utolsó pillanatban született meg, még mielőtt a svájci jegybank eltörölte a frank euróval szembeni árfolyamküszöbét. A forintosítás nélkül az adósok törlesztőrészletei és kamatterhei 70 százalékkal emelkedtek volna, ami súlyos pénzügyi és politikai válság kialakulásával fenyegetett - tette hozzá.

A devizahitelek átváltása nélkül nem valósulhatott volna meg a gazdaságpolitikai fordulat, amely elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a 2010-es évek a Trianon óta eltelt időszak legsikeresebb gazdaságpolitikai évtizedévé váljanak - fogalmazott a jegybankelnök, aki megköszönte minden résztvevő munkáját.

Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója, az IMF igazgatóságának tagja előadásában felidézte, hogy a devizahitelezés Magyarországon a 2000-es évek közepén vált tömegessé, mivel a forinthitelek magas kamatai és a költekező fiskális politika mellett a jegybank is magasan tartotta a kamatokat.

A svájci frank alapú hitelek akár 5-7 százalékpontos kamatelőnnyel rendelkeztek, és sokáig a stabil forintárfolyam is elfedte az árfolyamkockázatokat - mondta.

A 2008-as pénzügyi válság hatására a forint árfolyama jelentősen gyengült, ami drasztikusan megemelte a devizahitelesek törlesztőrészleteit. Ekkorra a lakossági ingatlanhitel-állomány 62 százaléka devizában volt denominálva, és a hitelek túlnyomó részét svájci frankban helyezték ki.

A bankok egyoldalú kamatemelése, valamint a válság után csökkenő ingatlanárak tovább rontották az adósok helyzetét. A 90 napon túli késedelmes hitelek aránya 25 százalékra emelkedett, ami nemcsak likviditási kockázatot jelentett a pénzügyi szektor számára, hanem súlyos makrogazdasági kockázatokat is hordozott - idézte fel.

2010 után a kormány első lépésként betiltotta az új devizahiteleket, és moratóriumot hirdetett a kilakoltatásokra. 2011-ben bevezették az árfolyamgát rendszerét, majd a végtörlesztési lehetőséget, amely során az adósok kedvezményes árfolyamon fizethették vissza hiteleiket. Ez utóbbi intézkedés összességében 1300 milliárd forintnyi devizahitel-állományt érintett.

Megjegyezte: a devizahitelek teljes lezárására 2014-ben került sor. A Kúria döntése kimondta, hogy a bankok egyoldalú kamatemelései jogszerűtlenek voltak, így az árfolyamrögzítés és a forintosítás végrehajtása elkerülhetetlenné vált.

Az MNB Monetáris Tanácsa 2014. szeptember 23-i ülésén döntött arról, hogy a jegybank a lakossági devizahitelek kivezetése érdekében biztosítja a bankok számára a szükséges devizát. Erre azért volt szükség, hogy a pénzintézetek ne a piacról szerezzék be forrásaikat, ami a forint gyengülésével járt volna.

A lakossági jelzáloghitelek forintosításához szükséges közel 10 milliárd eurót a jegybank jelentős forintárfolyam-változás nélkül tudta biztosítani - tette hozzá.

Az MNB és a kormány 2014 november elején megállapodott a bankokkal a forintosítás során használt árfolyamokról, amelyek megfeleltek az akkori MNB-középárfolyamnak. Ennek értelmében a svájci frank hitelekre 256,47 forintos, az euróban denominált hitelekre 308,97 forintos, a japán jenre pedig 2,163 forintos árfolyamot alkalmaztak.

A devizahitelezés tapasztalatai alapvető változásokat hoztak a szabályozásban: a jegybank 2015 óta alkalmazza az adósságfék-szabályokat, a hitelfedezeti mutatót (HFM) és a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatót (JTM).

A forintosítást az IMF és a hitelminősítők is elismerték, hozzájárult Magyarország későbbi felminősítéseihez - fogalmazott.

Előadása végén megjegyezte: a 2008-as válság kitörését követően a devizahitelezés majdnem megroppantotta a nemzetgazdaságot. A történelmi léptékű hibát a 2011 utáni intézkedések enyhítették, de az adósok árfolyamkockázatát végérvényesen a 2014 végén lezajlott devizahitelek forintosítása törölte el.

Címlapról ajánljuk

Trump és Musk egyetért abban, hogy ki akar éket verni közéjük

Sokan spekulálnak arról, hogy vajon mi boronálta össze az amerikai elnököt és a milliárdos üzletembert, illetve arról, hogy „a két dudás egy csárdában” esete áll-e fenn, és meddig tart ki a barátság. Közös interjúban beszéltek arról, hogy ki próbál éket verni közéjük.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.21. péntek, 18:00
Lánczi Tamás
a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×