Az MNB "Tízéves a forintosítás" címmel rendezett konferenciáján a jegybankelnök megjegyezte: 1990 óta a legfontosabb 20 reformintézkedés közül a top ötbe sorolható a forintosítás, olyan programokkal egy lapon említhető, mint a Széchenyi-terv és az otthonteremtési programok, az államháztartás konszolidációja, az adóreform, valamint a jegybank 2013-ban elindított Növekedési hitelprogramja (NHP).

A devizahitelek ketyegő bombát, súlyos sérülékenységi pontot jelentettek, a több mint 1,1 millió szerződés negyede esett 90 napon túli fizetési késedelembe.

Felidézte, hogy a gondolkodás a devizahitel probléma kezelésére még a 2010-es kormányváltás előtt megkezdődött.

2010-ben az új kormány három fő kihívással szembesült. Meg kellett oldani a foglalkoztatási fordulatot, amely elvezetett az egyensúlyi, majd a növekedési fordulathoz - emelte ki.

A 2010-es kormányváltás után felálló Nemzetgazdasági Minisztérium több eszközzel is igyekezett a svájci frank hitelállományt leépíteni. Első lépésként betiltották a lakossági devizahitelezést, az adósok támogatására árfolyamgátat vezettek be, és mintegy 170 ezer devizahitel-adós számára biztosították a végtörlesztést.

Azt mondta, hogy a jegybank vezetése részéről 2013 előtt nem volt fogadókészség a kormány javaslataira, a feladat megoldása az MNB új vezetésére hárult.

Egyszerre kellett megoldani a vállalati hitelezés beindítását az NHP-n keresztül, mérlegfordulatot végrehajtani, valamint az alapkamat csökkentését és a devizahitelek jelentette problémát kezelni.

A kormány és a jegybank az Európai Központi Bank 2014-ben bejelentett hitelösztönző programja után dolgozta ki a devizakonverzió konstrukcióját, és a programba bevonták a bankszövetséget is - tette hozzá.

Matolcsy György szerint a forintosítás az utolsó pillanatban született meg, még mielőtt a svájci jegybank eltörölte a frank euróval szembeni árfolyamküszöbét. A forintosítás nélkül az adósok törlesztőrészletei és kamatterhei 70 százalékkal emelkedtek volna, ami súlyos pénzügyi és politikai válság kialakulásával fenyegetett - tette hozzá.

A devizahitelek átváltása nélkül nem valósulhatott volna meg a gazdaságpolitikai fordulat, amely elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a 2010-es évek a Trianon óta eltelt időszak legsikeresebb gazdaságpolitikai évtizedévé váljanak - fogalmazott a jegybankelnök, aki megköszönte minden résztvevő munkáját.

Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója, az IMF igazgatóságának tagja előadásában felidézte, hogy a devizahitelezés Magyarországon a 2000-es évek közepén vált tömegessé, mivel a forinthitelek magas kamatai és a költekező fiskális politika mellett a jegybank is magasan tartotta a kamatokat.

A svájci frank alapú hitelek akár 5-7 százalékpontos kamatelőnnyel rendelkeztek, és sokáig a stabil forintárfolyam is elfedte az árfolyamkockázatokat - mondta.

A 2008-as pénzügyi válság hatására a forint árfolyama jelentősen gyengült, ami drasztikusan megemelte a devizahitelesek törlesztőrészleteit. Ekkorra a lakossági ingatlanhitel-állomány 62 százaléka devizában volt denominálva, és a hitelek túlnyomó részét svájci frankban helyezték ki.

A bankok egyoldalú kamatemelése, valamint a válság után csökkenő ingatlanárak tovább rontották az adósok helyzetét. A 90 napon túli késedelmes hitelek aránya 25 százalékra emelkedett, ami nemcsak likviditási kockázatot jelentett a pénzügyi szektor számára, hanem súlyos makrogazdasági kockázatokat is hordozott - idézte fel.

2010 után a kormány első lépésként betiltotta az új devizahiteleket, és moratóriumot hirdetett a kilakoltatásokra. 2011-ben bevezették az árfolyamgát rendszerét, majd a végtörlesztési lehetőséget, amely során az adósok kedvezményes árfolyamon fizethették vissza hiteleiket. Ez utóbbi intézkedés összességében 1300 milliárd forintnyi devizahitel-állományt érintett.

Megjegyezte: a devizahitelek teljes lezárására 2014-ben került sor. A Kúria döntése kimondta, hogy a bankok egyoldalú kamatemelései jogszerűtlenek voltak, így az árfolyamrögzítés és a forintosítás végrehajtása elkerülhetetlenné vált.

Az MNB Monetáris Tanácsa 2014. szeptember 23-i ülésén döntött arról, hogy a jegybank a lakossági devizahitelek kivezetése érdekében biztosítja a bankok számára a szükséges devizát. Erre azért volt szükség, hogy a pénzintézetek ne a piacról szerezzék be forrásaikat, ami a forint gyengülésével járt volna.

A lakossági jelzáloghitelek forintosításához szükséges közel 10 milliárd eurót a jegybank jelentős forintárfolyam-változás nélkül tudta biztosítani - tette hozzá.

Az MNB és a kormány 2014 november elején megállapodott a bankokkal a forintosítás során használt árfolyamokról, amelyek megfeleltek az akkori MNB-középárfolyamnak. Ennek értelmében a svájci frank hitelekre 256,47 forintos, az euróban denominált hitelekre 308,97 forintos, a japán jenre pedig 2,163 forintos árfolyamot alkalmaztak.

A devizahitelezés tapasztalatai alapvető változásokat hoztak a szabályozásban: a jegybank 2015 óta alkalmazza az adósságfék-szabályokat, a hitelfedezeti mutatót (HFM) és a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatót (JTM).

A forintosítást az IMF és a hitelminősítők is elismerték, hozzájárult Magyarország későbbi felminősítéseihez - fogalmazott.

Előadása végén megjegyezte: a 2008-as válság kitörését követően a devizahitelezés majdnem megroppantotta a nemzetgazdaságot. A történelmi léptékű hibát a 2011 utáni intézkedések enyhítették, de az adósok árfolyamkockázatát végérvényesen a 2014 végén lezajlott devizahitelek forintosítása törölte el.