A bitcoin árfolyama a történelme során először emelkedett 100 ezer dollár fölé. A csütörtöki nyitás után, hajnalban 103 500 dolláron is jegyezték. A november eleji amerikai elnökválasztás óta a kriptovaluta árfolyama mintegy 45 százalékkal emelkedett. A bitcoin csütörtöki szárnyalását erősítették azok az értesülések, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök Paul Atkinst, a kriptovaluták nagy támogatóját tervezi kinevezni az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) élére. Piaci elemzők szerint az új amerikai kormányzat kedvező szabályozási környezetet teremt a kriptovaluták számára.

Korányi G Tamás tőzsdei szakértő az InfoRádióban a nagy felfutás kapcsán arra emlékeztetett, hogy egy évvel ezelőtt 44 ezer dollár volt a bitcoin árfolyama, míg november 5. előtt, amikor már Donald Trump volt az amerikai elnökválasztás esélyese, már 68 ezer dollár fölé szaladt, majd a Trump-győzelem, illetve kriptopárti tisztségviselők kinevezésének belengetése hatására egy hónap alatt több mint 50 százalékkal ment fel a kriptovaluta ára. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy 2022 decemberében, éppen két évvel ezelőtt még 16 ezer dollárt ért egy bitcoin, de az igazán nagyot azok kaszálhattak, akik 2016-ban szálltak be.

"Alig nyolc éve 770 dollárért vehetett valaki egy bitcoint. Ez Amerikában akkor is kevesebb, mint egy heti bér volt, most ez a százezer dollár annak az összegnek a 130-szorosa. Ez egészen elképesztő, szinte alig van részvény, amely ilyen emelkedést tudott volna produkálni" – mondta Korányi G. Tamás, és hozzátette, a többi kriptovaluta árfolyama is emelkedik majdnem hasonló arányban, de a bitcoin adja a piac kétharmadát.

A tőzsdei szakértő azt is elmondta, hogy a bitcoin kapitalizációja 2000 milliárd dollár, és kiemelte, hogy elvileg 21 millió darab a bitcoint lehet összesen kibocsátani, tehát ez egy véges termék, egyre kisebb a kibocsátott mennyiség. "Ebből a 21 millióból 19,8 milliót már kibányásztak, tehát a jelenleg meglévő mennyiség a következő évtizedekben összesen hat százalékkal fog emelkedni, úgyhogy hosszú távon elképzelhető további áremelkedés. Kérdés, hogy tényleg a digitális arany fölzárkózik-e a valódi arany mellé. Úgy tűnik, hogy igen" – vélekedett a szakember.

Az Egyesült Államokban a jegybank szerepét betöltő Fed elnöke azt mondta, hogy nem a dollár, hanem az arany versenytársa a bitcoin, ezzel Korányi G. Tamás is egyetért, hozzátéve, hogy mindkét termék véges, viszont közvetlen fizetésre nem használható. A különbséget pedig az adja, hogy a bitcoin árfolyamának a volatilitása jóval nagyobb nagyobb, éppen ezért szerinte főleg az az új generáció, a digitális világot jobban értő 40 éves kor alatti befektetőknek a bitcoin vonzóbb, míg az idősebb, konzervatívabb befektetők az aranyra szavaznak.

Azt is hangsúlyozta, hogy a jegybankok ebben a versenyben még egyértelműen aranypártiak, nem is tud olyan nemzeti bankról egy-két közép-amerikai kis országot leszámítva, ahol a tartalékokban a bitcoinnak is komolyabb súlya lenne. "Nehéz is értelmezni, hogy amikor egy jegybank bitcoinba fektet, akkor mi is történik. Az aranytartalék azért fizikailag hazavihető. Láttuk, hogy az orosz jegybank külföldön tartott számlapénzét egy pillanat alatt le lehetett kapcsolni. Kérdés, hogy a bitcoin egy igazán éles helyzetben mennyire tudja a kincsképző funkcióját megőrizni" – vetette fel Korányi G. Tamás.