A világ halászati és akvakultúra-termelése új csúcsot döntött, miután utóbbi – először a történelemben – meghaladta a halászat kibocsátását – írja a profitline.hu.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jelentéséből kiderül, hogy a globális összkibocsátás 2022-ben elérte a 223,2 millió tonnát, ami 4,4 százalékos növekedést jelentett 2020-hoz képest. Ezen belül 185,4 millió tonnát tettek ki a vízi állatok és 37,8 millió tonnát az alga.

Az akvakultúra ezzel a vízi állatok fő forrásává vált.

A globális akvakultúra-termelés ugyanis elérte a 130,9 millió tonnát, ami a teljes globális víziállat-termelés 51 százaléka.

A jelentésben megemlítik, hogy a tengeri és édesvízi növények, valamint állatok tenyésztésének növelése bizonyítja a szektorban rejlő potenciált arra vonatkozóan, hogy hozzájáruljon a vízi élelmiszerek iránti világszerte növekvő igény kielégítéséhez. A további bővülés és intenzifikálódás azonban a fenntarthatóságot és a helyi közösségek érdekeit kell hogy szem előtt tartsa.

Jelenleg az országok egy kis csoportja dominálja a szektort. Tíz ország (Kína, Indonézia, India, Vietnám, Banglades, Fülöp-szigetek, Dél-Korea, Norvégia, Egyiptom és Chile) adja a teljes termelés 89,8 százalékát, miközben számos afrikai és ázsiai ország nem használja ki a teljes kapacitását. A FAO megítélése szerint célzott politikák, technológia- és tudásátadás és felelős beruházások kulcsfontosságúak lennének a fenntarthatóság erősítéséhez az akvakultúra szektorban, főleg Afrikában.

Bővülő fogyasztás

A szervezet közölte: a vízi élelmiszerek rekordnagyságú termelése rámutat az ágazatban rejlő lehetőségre az éhezés és alultápláltság felszámolásában.

A vízi eredetű élelmiszerek globális fogyasztása elérte a 162,5 millió tonnát 2021-ben.

A globális népességnövekedés üteméhez képest ezen érték közel kétszeres sebességgel nőtt 1961 óta: a 9,1 kg/fő mennyiségről 20,7 kg-ra emelkedett 2022-re.

A vízi állatok mintegy 89 százalékát közvetlenül fogyasztják az emberek, a többi közvetetten vagy nem élelmiszercélú felhasználásra kerül – például hallisztként vagy halolajként.

A fogyasztás további növelése fenntartható forrásból szerte a világon kritikus fontosságú az egészséges táplálkozás szempontjából. A vízi élelmiszerek magas minőségű fehérjét tartalmaznak (az állati eredetű fehérjefogyasztás 15 százalékát és a teljes fehérjebevitel 6 százalékát lefedve) és jelentős tápanyagokat is, mint az omega-3 zsírsavak, ásványi anyagok és vitaminok. 2021-ben 3,2 milliárd ember esetében az egy főre jutó állati eredetű fehérjefogyasztás több mint 20 százalékát fedezték a vízi eredetű élemiszerek.

Egyre fenntarthatóbb a halászat

A globális halászati ágazat stabilan teljesített az elmúlt négy évtizedben. 2022-ben a szektor kibocsátása meghaladta a 92,3 millió tonnát, ezen belül is 11,3 millió tonnát tett ki az édesvízi és 81 millió tonnát a tengeri fogás nagysága. A halászat tehát az akvakultúra szektor bővülése mellett is meg tudta őrizni fontos szerepét az emberi táplálkozásban.

A biológiailag fenntartható módon lehalászott tengeri állatok aránya 2021-re 62,3 százalékra csökkent, ami 2,3 százalékos veszteség 2019-hez képest. A termelés szintjét tekintve azonban a FAO által felügyelt fogások mintegy 76,9 százalékát halászták le biológiailag fenntartható módon 2021-ben. Ez jól bizonyítja a hatékony halgazdálkodás szerepét az állományok fenntartásában és a termelékenység növelésében.