eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Karosszéria a Volkswagen (VW) zwickaui összeszerelőüzemében 2020. február 25-én. Az előző napon újraindult a koronavírus terjedése miatt leállított termelés a Volkswagen legtöbb kínai gyárában. A járműgyártásban világelső Volkswagen-csoport januári eladásai éves szinten 11,3 százalékkal estek Kínában, amely a világ legnagyobb járműpiaca.
Nyitókép: MTI/EPA/Uwe Meinhold

Mi lesz így a német gazdasággal? - Számok, nehézségek

Stagnálásközeli állapotban van Németország. Európa legnagyobb gazdaságában a harmadik negyedévben 0,1 százalékkal esett a GDP az előző negyedévhez viszonyítva. Zsoldos Ákos, a Portfolio elemzője az InfoRádióban úgy vélekedett: a gyenge gazdasági teljesítmény "már nem átmeneti".

A német gazdaság "továbbra is nehéz helyzetben van", a német GDP 0,1 százalékkal esett negyedéves bázison, ugyanakkor Zsoldos Ákos, a Portfolio elemzője szerint még mindig nem jelenthető ki, hogy recesszióban lenne, mivel a második negyedéves adatot felfelé módosították 0,1 százalékra, az első negyedéves adatot pedig szintén kissé felfelé módosították, -0,1 százalékra.

"Összességében az látszik, hogy a német gazdaság stagnálás környékén van immár nagyjából egy éve, és a rövid távú kilátások sem jók egyelőre" - mutatott rá az InfoRádióban Zsoldos Ákos.

Hogy melyek az okok? "Több sokk" is jött egyidőben.

  1. Energiaválság: tavaly nagyon megemelkedtek az árak, az iparon keresztül ez az egész gazdaságra kihat, ennek a hatásnak kellene mérséklődnie a következő hónapban.
  2. Európai Központi Bank kamatemelései: 2022 júliusa óta az EKB 450 bázispontot emelt az irányadó kamaton, ez "rendkívül gyors és határozott szigorításnak nevezhető". Emiatt a hitelkihelyezés nagyon visszaesett.

"E két hatás miatt a német gazdaság az európai átlagnál is jobban megszenvedi a jelenlegi helyzetet" - figyelmeztetett az elemző.

A német GDP már akkor betegeskedett, amikor még a Covid-válság sem volt a láthatáron. E mentén először is azt rögzítette, hogy a német gazdaság teljesítménye már a 2010-es évek második felétől elmaradt az eurózóna egyébként sem erőteljes átlagától, de ennek okait még most is találgatják az elemzők.

"Az egyik összetevő, hogy Németországban a fogyasztás nem úgy alakult, ahogy azt várni lehetett, a költségvetés is általában fegyelmezettebb volt, a kereslet nem volt olyan jelentős, mint ami egy nagyobb gazdasági növekedéshez szükséges lett volna. Egy másik tényező, hogy a 2010-es évek első felében, illetve korábban a német gazdaság felülmúlta az eurózóna átlagát – a foglalkoztatottságot és a béradatokat tekintve is –, tehát az is előfordulhat, hogy az eurózóna ezt követően csak ledolgozta a hátrányát Németországhoz képest" - vetette fel Zsoldos Ákos.

Nem szabad viszont szerinte elfelejteni, hogy Németországé "egy magasan fejlett gazdaság", feszes munkaerőpiacú országként viszont már pont nem tudnak akkora növekedést produkálni, a strukturális gyengeség pedig "magyarázható ezekkel a tényezőkkel".

Magyar lecsapódás

Adódik viszont a kérdés, hogy milyen hatása lesz mindennek a magyar gazdaságra.

"Összességében egész Európában az látszik, hogy a kamatemelések nemcsak az eurózónában, hanem azon kívül is kifejtik a hatásukat. Ez látszik Magyarországon is. Ezen kívül vannak belső tényezők is, például az infláció, ami magasabb volt, mint máshol, de ennek is oka a nagyobb energiakitettség és a lazább kormányzati fiskális politika. Van tehát egy általános nyomás a gazdaságon, de azon belül vannak tagállami tényezők; minden ország lassul, de a lassulás mértéke eltérő Európában."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×