Az új géntechnológiák valóban hatékonyabbak, de ugyanolyan radikális beavatkozást jelentenek, mint a korábbiak, és a környezetre gyakorolt járulékos hatásuk sem lesz kiszámíthatóbb; a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke, Roszik Péter szerint az a GMO-lobbi, miszerint pontosabb és precízebb génmódosító technológiák lényegesen biztonságosabbak, megkérdőjelezhető.

"Amikor ezt a technikát alkalmazzák, akkor igaz, hogy beépül, ahová szeretnék, de nem tudják, hogy máshol okoznak-e nem várt eredményt a génmódosítások. Az a biztonság tehát, amit mondanak róla, megkérdőjelezhető" - szögezte le az InfoRádióban Roszik Péter.

Az az érv sem helytálló, hogy a génmódosítás csak egy gyorsabb nemesítési forma; az így kialakított növények genomjában olyan kombinációk is jelen vannak, amelyek hagyományos nemesítéssel soha nem jöhettek volna létre, a vásárlóknak pedig joguk van tudni, hogy egy adott élelmiszer génmódosított forrásból származik-e - hangsúlyozta a Biokontroll Hungária Non-Profit Kft. ügyvezetője.

"A nagy kiskapu igazából ott nyílt ki, hogy ha az állatokat ilyen termékekkel etették, akkor a belőlük származó terméket már nem kellett jelölni.

Emiatt valószínűleg rengeteg takarmány, főként szója érkezett Magyarországra és az európai közösségbe, mert a tejen már nincs különbség abban, hogy mivel etették a tehenet. Ugyanakkor ha az élelmiszerre rátették, hogy génmódosított élelmiszer, gyakorlatilag nem fogyott. Ebben az új rendszerben már nem lesz jelölés, ezért a vásárló nem dönthet, hogy nem szeretné ezt a technikát előnyben részesíteni a hagyományos módszerekkel szemben" - ecsetelte.

Roszik Péter szerint a kontroll és a jelölési kötelezettség megszüntetése a biokultúrára is káros hatással lenne.

"Szélbeporzással a bioterületekre is át tudnak menni ezek a GMO-pollent tartalmazó képletek, vagy a méhek el tudják vinni akár 3-5 kilométerre is.

Abban a pillanatban a környezetében lévő gazdálkodás is nehézzé válik a biogazdálkodóknak."

Uniós szinten november elején várható szavazás, de ha az EU utat adna az új javaslatnak, azzal Roszik Péter szerint kiszolgáltatná a lakosságot a GMO-gyártók mindenkori kereskedelmi érdekeinek.

Az Országgyűlés határozatban foglalt állást

Az Országgyűlés 171 igen, 12 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett megállapította, hogy sérti a szubszidiaritás elvét az egyes új génkezelési technikák útján nyert növényekről és a belőlük származó élelmiszerekről és takarmányokról, valamint az élelmiszerek, takarmányok hatósági ellenőrzéséről szóló rendelet módosítását is tartalmazó európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet.

A magyar parlament azt kifogásolja, hogy a tervezett új szabályozás lehetővé tenné egyes új génkezelési technikák (NGT) útján nyert növények unión belüli termesztését úgy, hogy "a növények környezetbe juttatását semmiféle kockázatértékelés nem előzné meg, és jelölés, címkézés, illetve nyomon követés nélkül kerülhetnének forgalomba".

Az országgyűlési határozat indoklása szerint a rendelettervezet, eltérve a GMO-irányelvtől, egyáltalán

nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely lehetőséget adna a tagállamoknak, hogy eldönthessék, hogy akarják-e saját területükön termeszteni a géntechnológiával módosított növényeket vagy sem.

Az Országgyűlés által most elfogadott úgynevezett indokolt véleményt a házelnök továbbítja az Európai Parlament, a Tanács, illetve az Európai Bizottság elnökének, és egyidejűleg arról a kormányt is tájékoztatja.