Ahogy arról korábban az Infostart is beszámolt, nem változtatott a jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatmeghatározó ülésén, a kamatfolyosót azonban szűkítette, a felső szélét 450 bázisponttal 25 százalékról 20,5 százalékra csökkentette.

Ezzel kapcsolatban az MTI idézi a MNB közleményét: az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését.

A közlemény szerint a kamatfolyosó szűkítésére az adott lehetőséget, hogy az elmúlt időszakban külső és belső tényezők következtében folyamatosan javult a kockázati környezet és egyúttal Magyarország kockázati megítélése; a szélsőséges forgatókönyvek kockázatai csökkentek.

A jegybank a következő kamatdöntő ülések alkalmával mérlegeli a kockázati megítélés javulásának tartósságát, és ez alapján hoz döntést az egynapos eszközök kamatkondícióinak változtatásáról – írták az indoklásban.

Nem sokkal a kamatdöntés bejelentése után Virág Barnabás MNB-alelnök tartott online közvetített háttérbeszélgetést a témában.

A monetáris tanács döntésével kapcsolatban elmondta, hogy

egységesen indokoltnak látják a tagok a 18 százalékos egynapos betéti kamat és a 13 százalékos alapkamat fenntartását.

Felhívta a figyelmet, hogy csökkent márciusban ugyan az infláció, de a maginfláció nőtt. A gazdasági aktivitás tovább lassult, élénkülés az MNB előrejelzése szerint az év második felében várható, ahogy ezt egy hónapja is előrejelezték. Viszont javulást mutatnak az áramháztartás adatai, a folyó fizetési mérleg hiánya csökken, jó hír, hogy a külkereskedelmi mérleg két év után először pozitív lett.

Csökken az élelmiszer-infláció, de

a szolgáltatószektorban drágulás tapasztalható, főleg a telekommunikációs szegmensben.

A második negyedévben várható a dezinfláció erősödése, ez az év második felében felgyorsul, de Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy 25 százalék körüli, tehát igen magas értékről indul a folyamat.

Erősödött a belső kereslet szűkülése, ez növelheti a versenyt a következő időszakban.

Októberben hozott drasztikus kamatintézkedéseket a jegybank, azóta jelentősen javultak a külső körülmények, csökkent például az energia ára, a kamatciklusok vége felé közelednek. A hazai devizapiac stabilizálódott, az állampapírpiac is rendben van, ezért döntött a kamatfolyosó felső szintje csökkentése mellett a monetáris tanács, visszavitte 2,5 százalékkal az egynapos betéti kamat fölé, ahol korábban is volt.

Körültekintő és óvatos megközelítést alkalmaz az MNB – mondta az alelnök –,

• óvatosság,
• fokozatosság,
• piaci hatások, kamatvárakozások (swappiac, aukciók),
• előzetes kommunikáció.

– ez a négy alappillér az arról hozandó döntésben, hogy csökkenhet-e a kamat.

Több indikátort figyelnek egyszerre a kamatdöntéskor:

• külső egyensúlyi folyamatok (folyó fizetési mérleg, cserearány),
• piaci stabilitás (devizapiac, állampapírpiac, aukciók, swappiaci folyamatok)
• nemzetközi környezet (bankrendszer, piaci környezet, kamatpályák, befektetői kedv).

Az alapkamat a fundamentális inflációs kihívásokra reagál, tartós fenntartása szükséges, nincs napirenden a módosítása, tartós, erős inflációs csökkenés szükséges a csökkentéséhez.

Az alapkamat jelenlegi szintje (13 százalék), ha szükséges, a vártnál tovább fennmaradhat.

Az egynapos betéti kamat (18 százalék) a piaci stabilitást biztosítja, ha marad a javulás, csökkenhet a ráta, döntés erről a havi kamatdöntő üléseken születhet.

Kérdésre válaszolva azt mondta az alelnök, hogy legkorábban az ősszel érhet össze az alapkamat és az egynapos betéti kamat.

Virág Barnabás szerint óvatosságra van szükség a monetáris politikában, az infláció csökkenése elindult, de a maginfláció – Európában máshol is – rosszabb képet fest. Arra kérdésre nem válaszolt, hogy reálisnak tartja-e az év végi egy számjegyű infláció elérését.