Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.69
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Gőzfejlesztő berendezés szekunder tere a Paksi Atomerőmű gyakorlóreaktorában 2019. június 25-én.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

A franciák átvehetik a németek szerepét Paks 2 építésénél – mondja a szakértő

Magyarország tovább növeli a francia szerepvállalást a paksi atomerőmű bővítésében. Ennek legfőbb oka, hogy a német kormány blokkolja a Siemens Energy részvételét a projektben. Ennek azonban inkább politikai, mintsem szakmai okai vannak – vélekedett Hetesi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem víz- és környezetbiztonsági tanszékének egyetemi docense.

A magyar állam eleve ragaszkodott ahhoz, hogy a Roszatom ne az egész Paks 2 erőművet építse meg, hanem abban 55 százaléknyi szerepvállalása legyen másoknak, döntően nyugati cégeknek – mondta az InfoRádióban Hetesi Zsolt.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem víz- és környezetbiztonsági tanszékének egyetemi docense szerint "a 90-es évek elején modernizálták a jelenlegi paksi atomerőmű négy működő blokkját, amelyek olyan orosz blokkok, mint amilyeneket most is kap Magyarország, csak más a teljesítményük".

Fontos azonban, hogy ezeket eredetileg nem is digitális, hanem analóg irányítástechnikával szerelték még a Szovjetunióban, és egy darabig úgy is működtek. Amikor Magyarország lehetőséget kapott rá – kiváló magyar szakmai háttér van hozzá –, a mérnökök egyetértettek abban, hogy jellemzően nyugati digitális irányítástechnikát kell a régi blokkoknál is alkalmazni – adott hátteret a szakember.

A Paksi Atomerőmű villamosenergia-termelése (2000-2021) Forrás: MTI
A Paksi Atomerőmű villamosenergia-termelése (2000-2021) Forrás: MTI

Az, hogy most a németek vonakodnak engedélyt adni a Siemensnek a munkára, nem gazdasági, hanem politikai döntés lehet – vélekedett Hetesi Zsolt. Egyszerűen arról van szó, hogy "most különböző irányvonalat képvisel a német és a magyar kormány bizonyos nagy volumenű kérdésekben, ami egyáltalán nem az energetikával kapcsolatos és emiatt tartanak be a paksi projektnek".

Ez hosszú távon lehet érdekes, mert most már a nyugati döntéshozók, energiapolitikai szakemberek és a szakma is tudja, elismeri, hogy

az atomerőművek kibocsátása életciklusukat tekintve nyugodtan összevethető a napelemekkel vagy a szélturbinákkal,

és ha biztonságosan kezelik, akkor megfelelő, stabil energiaforrás, ezért nagyon furcsa az, hogy a németek egy ilyen szén-dioxid-mentes megoldást hátráltatnak, de "majdnem biztos vagyok benne, hogy ennek nem nukleáristechnikai okai vannak".

A probléma megoldásáról a szakember azt mondta, a francia Framatome önmagában is képes az irányítástechnika szállítására, akár a Siemens nélkül is, noha a tendert a Framatome és a Siemens közösen nyerte meg. A franciák és a németek is a projekt résztvevői és Hetesi Zsolt szerint az elmúlt napokban tartott tárgyalások mögött is a megoldás keresése lehet, mert a franciák minden további nélkül képesek olyan digitális irányítástechnika átadására, aminek a következő pontoknak kell megfelelni:

  • háromszoros biztonsági rendszert alkotva működjön,
  • a háromszoros védelmi rendszert a magyar szakemberek értsék, felülvizsgálhassák, javíthassák,
  • legyen benne egy olyan izolált rendszer, amelyik a reaktor biztonságáért felelős, ami nem érintkezik külső hálózattal és így kiberbiztonsági szempontból nem támadható.

A szakember azt is jelezte, hogy a Roszatomnak is vannak megfelelő digitális irányítástechnikai rendszerei, amiket azokhoz a blokkokhoz szállítanak, amelyeket ők építenek például Kínában vagy Bangladesben.

Hetesi Zsolt ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy 2019-ben a magyar fél ragaszkodott ahhoz, hogy nyugati irányítástechnika legyen az új paksi blokkokban és Roszatom ebbe az alkuba belement, nyilván azért, mert Magyarországon nagy hagyománya van a 90-es évek eleje óta ennek a Framatome-Siemens közös irányítástechnikai modulnak, ami a régi paksi blokkoknál van.

Mindenesetre a helyzet most azt mutatja, hogy "jelentősebb francia hozzájárulás lesz".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×