Infostart.hu
eur:
373.11
usd:
340.12
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina
Gőzfejlesztő berendezés szekunder tere a Paksi Atomerőmű gyakorlóreaktorában 2019. június 25-én.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

A franciák átvehetik a németek szerepét Paks 2 építésénél – mondja a szakértő

Magyarország tovább növeli a francia szerepvállalást a paksi atomerőmű bővítésében. Ennek legfőbb oka, hogy a német kormány blokkolja a Siemens Energy részvételét a projektben. Ennek azonban inkább politikai, mintsem szakmai okai vannak – vélekedett Hetesi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem víz- és környezetbiztonsági tanszékének egyetemi docense.

A magyar állam eleve ragaszkodott ahhoz, hogy a Roszatom ne az egész Paks 2 erőművet építse meg, hanem abban 55 százaléknyi szerepvállalása legyen másoknak, döntően nyugati cégeknek – mondta az InfoRádióban Hetesi Zsolt.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem víz- és környezetbiztonsági tanszékének egyetemi docense szerint "a 90-es évek elején modernizálták a jelenlegi paksi atomerőmű négy működő blokkját, amelyek olyan orosz blokkok, mint amilyeneket most is kap Magyarország, csak más a teljesítményük".

Fontos azonban, hogy ezeket eredetileg nem is digitális, hanem analóg irányítástechnikával szerelték még a Szovjetunióban, és egy darabig úgy is működtek. Amikor Magyarország lehetőséget kapott rá – kiváló magyar szakmai háttér van hozzá –, a mérnökök egyetértettek abban, hogy jellemzően nyugati digitális irányítástechnikát kell a régi blokkoknál is alkalmazni – adott hátteret a szakember.

A Paksi Atomerőmű villamosenergia-termelése (2000-2021) Forrás: MTI
A Paksi Atomerőmű villamosenergia-termelése (2000-2021) Forrás: MTI

Az, hogy most a németek vonakodnak engedélyt adni a Siemensnek a munkára, nem gazdasági, hanem politikai döntés lehet – vélekedett Hetesi Zsolt. Egyszerűen arról van szó, hogy "most különböző irányvonalat képvisel a német és a magyar kormány bizonyos nagy volumenű kérdésekben, ami egyáltalán nem az energetikával kapcsolatos és emiatt tartanak be a paksi projektnek".

Ez hosszú távon lehet érdekes, mert most már a nyugati döntéshozók, energiapolitikai szakemberek és a szakma is tudja, elismeri, hogy

az atomerőművek kibocsátása életciklusukat tekintve nyugodtan összevethető a napelemekkel vagy a szélturbinákkal,

és ha biztonságosan kezelik, akkor megfelelő, stabil energiaforrás, ezért nagyon furcsa az, hogy a németek egy ilyen szén-dioxid-mentes megoldást hátráltatnak, de "majdnem biztos vagyok benne, hogy ennek nem nukleáristechnikai okai vannak".

A probléma megoldásáról a szakember azt mondta, a francia Framatome önmagában is képes az irányítástechnika szállítására, akár a Siemens nélkül is, noha a tendert a Framatome és a Siemens közösen nyerte meg. A franciák és a németek is a projekt résztvevői és Hetesi Zsolt szerint az elmúlt napokban tartott tárgyalások mögött is a megoldás keresése lehet, mert a franciák minden további nélkül képesek olyan digitális irányítástechnika átadására, aminek a következő pontoknak kell megfelelni:

  • háromszoros biztonsági rendszert alkotva működjön,
  • a háromszoros védelmi rendszert a magyar szakemberek értsék, felülvizsgálhassák, javíthassák,
  • legyen benne egy olyan izolált rendszer, amelyik a reaktor biztonságáért felelős, ami nem érintkezik külső hálózattal és így kiberbiztonsági szempontból nem támadható.

A szakember azt is jelezte, hogy a Roszatomnak is vannak megfelelő digitális irányítástechnikai rendszerei, amiket azokhoz a blokkokhoz szállítanak, amelyeket ők építenek például Kínában vagy Bangladesben.

Hetesi Zsolt ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy 2019-ben a magyar fél ragaszkodott ahhoz, hogy nyugati irányítástechnika legyen az új paksi blokkokban és Roszatom ebbe az alkuba belement, nyilván azért, mert Magyarországon nagy hagyománya van a 90-es évek eleje óta ennek a Framatome-Siemens közös irányítástechnikai modulnak, ami a régi paksi blokkoknál van.

Mindenesetre a helyzet most azt mutatja, hogy "jelentősebb francia hozzájárulás lesz".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. november 22. 21:00
2026. november 22. 19:51
×
×