Az elmúlt év arról szólt, hogy a pandémia után a munkahelyükre visszatérő és az inflációval küzdő fogyasztók kezdték lemondani online média előfizetéseiket. Nem volt kivétel a Disney sem, amelynek élére – meglepetésre – nevezték ki Bob Igert tavaly novemberben.

Előzőleg a cég online tartalomsugárzó részlege a harmadik negyedévben másfél milliárd dolláros veszteséget produkált. A befektetők most végre – az ő szempontjukból – jó hírt kaptak: Iger közölte, hogy 7000 dolgozót bocsájtanak el az eddigi legnagyobb átalakítás során, amivel a következő években 5 és félmilliárd dollárt takarít meg a cég.

A piac ezt úgy hálálta meg, hogy a tőzsdezárás utáni kereskedésben 3,7 százalékkal ugrott meg a cég papírjainak árfolyama. A Disneyre nyomást gyakorol Nelson Peltz, úgynevezett „aktivista befektető”, aki többek között a koronavírus-járvány idején leállított osztalék-kifizetés visszaállítását követeli – írta a Financial Times.

A Disney – amely a Star Wars és a Marvel univerzumok gazdája – a riválisokkal csatázva hatalmas pénzeket költött arra, hogy előfizetőket szerezzen magának. Az utóbbi két hónapban a prognózisnál jobban teljesítve kezdte el ledolgozni a 3. negyedévi, másfél milliárd dolláros veszteséget, aminek nyomán az új főnök jelezte, hogy részben engedhet Peltz nyomásának és fokozatosan újra bevezethetik az osztalékfizetést.

Közben a hét másik nagy tőzsdei pénzmozgása, a Google gazdája, az Alphabet szarvashibája után történt, aminek nyomán 100 milliárd dollárt vesztett.

A cég részvényeinek árfolyama sokkoló mértékben, 9 százalékot esett, miután frissen bemutatott chatbotja pontatlan választ adott egy kérdésre egy video szerint.

A mesterséges intelligenciára épülő program a cég válasza volt a rivális Microsoft által támogatott, egyre nagyobb visszhangot keltő programra, a Chat GPT-re. Utóbbi – ha a felhasználó jól átgondolt kérdést vagy kérést pötyög be a keresőmezőbe – komplett leveleket, esszéket vagy akár tudományos cikkek közérthetően megírt összefoglalóját képes kiadni olyan, folyékony nyelven, mintha azt ember írta volna.

A Google Bard nevű és hétfőn bemutatott botja viszont a promóciós videóban rossz választ adott arra kérdésre, hogy melyik teleszkóp fotózta le először a Naprendszeren kívül felfedezett bolygót. A cég terve az, hogy a Bardot beintegrálja keresőjébe. Egy nappal korábban a Microsoft közölte, hogy a ChatGPT-t már beépítette saját, Bing keresője béta változatába.

Míg a Microsoft-papírok 3 százalékot emelkedtek, addig az Alphabet ennek háromszorosát vesztette el – egyetlen, de roppant kínos hiba miatt. A technológiai szektor elbocsájtási hulláma után a cégek vezetőit most különösen a mesterséges intelligenciával kombinált keresés jövője izgatja. Pedig, ebben kockázatok is rejlenek a számukra. A tudomány világában vitákat váltottak ki a botok által „írt” tudományos cikkek, az iskolákban a programmal írt esszék, amelyek nem akadtak fent a plágium-szűrőkön és kommentátorok szerint ellentmondásokat szülnek majd a programozók és gépek tanulásához betáplált adatok akaratlan előítéletessége is.