Infostart.hu
eur:
355.26
usd:
307.91
bux:
133761.24
2026. június 11. csütörtök Barnabás
A Gazprom orosz gázipari holding logója szentpétervári épületén 2022. április 27-én. A Gazprom ezen a napon leállította a gázszállítást a bolgár Bulgargaz és a lengyel PGNiG vállalatnak, mivel nem fizettek rubelben a megállapított határidőn belül.
Nyitókép: MTI/EPA/Anatolij Malcev

Szakértő: A szankciók működnek, de az energiahordozók területén kérdéses a helyzet

A szankciók minden esetben visszavetik a gazdasági növekedést - mondta az InfoRádió Geo-Trendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója. Pásztor Szabolcs egy 36 éven át folyó vizsgálatra hivatkozott.

Egy 68 országot felölelő, 1976 és 2012 között vizsgálódó kutatás szerint az ENSZ büntetőintézkedései a megcélzott országok egy főre eső GDP-jének növekedését 2,5-3 százalékkal vetették vissza, ezek a kedvezőtlen hatások pedig gyakran 10 éven keresztül tartottak - mondta az InfoRádióban Pásztor Szabolcs.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója szerint nehéz megmérni a nemrég kivetett szankciók azonnali hatását, erre csak becslések vannak, ha valaki egzakt képet szeretne látni, akkor biztos, hogy hosszabb időhorizonton kell vizsgálódni és ha egy olyan kérdésre szeretne választ keresni, hogy összességében a szankcióknak milyen hatása van a gazdasági növekedésre, akkor több ország példáját kell összegyűjtenie és ez alapján tud valamilyen következtetést levonni.

Az idézett adatokból is látszik, hogy komoly gazdaság-visszafogó hatása van a szankcióknak. A szakember szerint az említett két és fél, három és fél százalék komoly hatásnak mondható. Különösen a fejlett világban, hiszen itt ritka az, amikor egy-egy ország békeidőben ilyen növekedésre képes, tehát ez abszolút egy komoly hatásnak mondható.

Az uniós közbeszédben, meg az üzleti hírekben is gyakran szóba kerül, hogy eredményesek-e vagy sem a szankciók. Az oroszok estében még nincsenek pontos számok, hogy mennyivel esik vissza az ország GDP-je, de az már biztosan látható, hogy bizonyos vonalakon eredményesek a szankciók, például ilyen az autóipar. Technológiát, alkatrészt, ABS-t, navigációt az orosz autógyártók nem tudnak beszerezni a piacokról.

Pásztor Csaba úgy látja, hogy a pénzügyi szankciók is működnek és az IT szektort érintő szankciók szintén, hiszen a legújabb, legfrissebb szoftverek beszerzése vagy nehézkes vagy lehetetlen, ugyanez a hardwarekre is igaz.

Láthatjuk azonban azt, hogy

az energiahordozókra kivetett szankciók nem minden esetben működnek,

mert igaz, hogy visszaesett az Oroszország által exportált termék mennyisége azonban nagyon fontos, hogy az exportbevételnél figyelembe kell venni az exportált termék árát is és abban az esetben, ha az exportált termék ára jelentősen növekszik, akkor az kompenzálni tudja a kieső mennyiséget, és a nap végén a szankcionált exportőrnek nagyobbak lehetnek a bevételei, mint egyébként korábban.

A kutató mindenesetre azzal számol, hogy az orosz gazdasági növekedést, az oroszok GDP-jét visszavetik vagy már vissza is vetették az EU-s szankciók.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Rajta vagyunk az állami vagyon visszaszerzésén” – kormányszóvivői sajtótájékoztató Magyar Péterrel

„Rajta vagyunk az állami vagyon visszaszerzésén” – kormányszóvivői sajtótájékoztató Magyar Péterrel

Milliárdok indulnak a kórházi klímaügy rendezésére, átvilágítják a 100 milliárdos mohácsi Duna-híd ügyét, számokra támaszkodva csökkentik a beruházás értékét. Dekriminalizálják a kriptózást, az uniós pénzek hazahozatalához szükséges 27 szupermérföldkövet pedig rövidesen teljesítik. A vagyonadónál a 2025 végi állapot számít majd Magyar Péter miniszterelnök javaslata szerint. Néhány ügyben a Kormány.hu-n társadalmi konzultáció jön.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Időjárás-előrejelzés érkezett: jön a kánikula, ekkor robban be a nyár Magyarországon

Időjárás-előrejelzés érkezett: jön a kánikula, ekkor robban be a nyár Magyarországon

Május végén Nyugat-Európában több hőmérsékleti rekord is megdőlt, mikor egy hőkupola tartósan kiugróan magas hőmérsékletet eredményezett több országban is. Hazánkban ebben az időben szintén meleg idő volt, de nem volt extrém a hőség, de nem volt extrém a hőség, ahogy most, június elején sem robbant még be az igazi nyár. A kérdés az, hogy a következő hetekben és a nyár hátralévő részében mennyire kell hasonlóan tartós hőségre készülni. Lapunknak a Weather on Maps meteorológusai elmondták, hogy június végén és július elején már nagy valószínűséggel kialakulhat egy legalább hét-tíz napos, összefüggő hőhullám térségünkben, miközben a szezonális előrejelzések Nyugat- és Közép-Európára továbbra is száraz, meleg mintázatot jeleznek előre. A frissebb rövid távú előrejelzések szerint ugyan egy hidegfront hoz átmeneti lehűlést és zivatarokat, a hosszabb távú trendek már a nyári hőhullámok esélyének növekedését mutatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×