Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay

"-13 százalékosnak" érzik a tendenciát a turizmus szereplői

Az ágazat szereplői helyzetüket enyhén romlónak érzékelik a turizmus minden alágazatára kiterjedő kutatás alapján.

A turizmus minden alágazatára kiterjedő, reprezentatív turizmus konjunktúra index (tki) augusztusban mínusz 13 ponton állt, a mínusz 100 és plusz 100 közötti skálán, ami azt jelenti, hogy az ágazat szereplői helyzetüket enyhén romlónak érzékelik. Júliushoz képest az index értéke 10 ponttal csökkent, a csökkenés elsősorban a szálláshely-szolgáltatást érintette - közölte a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) és a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.

A turizmus teljesítmény várakozások indexe (a szálláshely-szolgáltatásban vendégéjszakák számát, a vendéglátásban a vendégek számát, az egyéb turisztikai szektorban tevékenységtől függően a vendégek/ügyfelek/foglalások számát méri) plusz 7 pontra emelkedett 2022 augusztusában, így az előző hónapokhoz hasonlóan meghaladta a GKI EU számára készülő konjunktúrakutatásában mért szolgáltatási szektor indexét (mínusz 6 pont), valamint a nemzetgazdasági átlagot is (mínusz 2 pont). A turizmus egyes alszektorai közül a szálláshely-szolgáltatásban és az egyéb turisztikai szektorokban átlagot meghaladó (+11, illetve +16 pont), míg a vendéglátásban ennél alacsonyabb és negatív (-8 pont) az index.

Az elemzés szerint a következő három hónapban az előző év azonos időszakához képest a szállásadók 30 százaléka növekedést vár a vendégéjszakák számában (utóbbiak kétharmada jelentős növekedést), 50 százalékuk stagnálást, és 20 százalékuk vár visszaesést. A vendéglátásban működők 20 százaléka vár vendégforgalom növekedést, míg 42 százalék stagnálást, 38 százalékuk pedig visszaesést vetít előre.

A vállalkozások átlagos üzleti helyzete az elmúlt három hónapban az előző év azonos időszakához képest javult, plusz 12 ponton állt augusztusban. Júliushoz képest azonban 8 ponttal csökkent a mutató értéke. A mutató értéke a legalacsonyabb és negatív a vendéglátásban, mínusz 8 pont, míg plusz 13 pont a szálláshely-szolgáltatásban, illetve plusz 27 pont az egyéb turisztikai szektorban. A létszám kategóriák közül egyedül a 15 főnél többet foglalkoztató cégek üzleti helyzete romlott az elemzés szerint.

A foglalkoztatott létszám alakulása az elmúlt három hónapban az előző év azonos időszakához képest plusz 4 ponton állt az év 8. hónapjában, ami azt mutatja, hogy nagyon lassú ütemben, de nőtt a kereslet a turisztikai ágazatban igényelt munkaerő iránt. A következő három hónapra mínusz 3 pontot mértek, ez alapján a cégek nagyon kis mértékben, de csökkentik a munkaerőállományt. Ez a szezonális hatások miatt (a nyári főszezon végeztével) természetes - közölték.

A turisztikai cégek 79 százaléka áraik, 55 százaléka a működési költségek növekedéséről számolt be az elmúlt 3 hónapra.

Az árnövekedés átlagosan 15 százalékot, míg a működési költségek növekedése 27 százalékot tett ki. Vagyis a cégek nem hárították át az összes költségnövekedést a fogyasztókra, elsősorban a profitjuk rovására egy részét "lenyelték" - közölték.

Augusztusban a turisztikai cégek 35 százaléka jelezte, hogy a következő 3 hónapban várhatóan emelni fogja szolgáltatásának árát, 59 százalékuk nem változtat az árakon, míg 6 százalék jelzett csökkentést. Utóbbi 5 százalékponttal alacsonyabb, mint júliusban. A szálláshely-szolgáltatásban már a szezonkezdetkor lezajlottak az áremelések, ezért mindössze 25 százalékos az emelést tervezők aránya, miközben a vendéglátásban főként az élelmiszerárak emelkedése miatt 56 százalék, míg az egyéb turisztikai szektorokban 26 százalék tervez emelni. A turisztikai cégek 31 százaléka a közelmúltban is emelt árat és a közeljövőben is emelni fog - jelezték.

A VIMOSZ a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvánnyal és a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel közösen dolgozta ki a turizmus konjunktúra indexet, amely idén április óta havi gyakorisággal méri az ágazatban a konjunktúra várható alakulását, információt nyújtva ezzel a várható trendekről.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×