Infostart.hu
eur:
380.33
usd:
320.27
bux:
129647.32
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Gas meter in a residential building, Germany
Nyitókép: wayra/Getty Images

Rengeteget költenek energiára az európaiak: így spórolnak végszükségben

A vasalás száműzése a háztartásból, zuhanyzás a munkahelyen és korlátozott sütőhasználat: az európaiak változatos módszerekkel igyekezenk csökkenteni energiaszámláik végösszegét.

Idén nyáron a legnagyobb forróságban sem kapcsolta be hűtésre használt ventilátorát az angol Philip Keetley: bármennyire szerette volna, a bankszámlája nem adott erre neki lehetőséget – írja a Reuters.

"Az élet ára egyre magasabb, de ugyanannyi pénzből kell kijönnöm. Úgy érzem, a jövőben vagy befűtök, vagy eszem" – fogalmazott a hőhullámot minden segítség nélkül átvészelő férfi. Más európai országok lakosai is önkéntes energiatakarékossági akciókba vágnak bele, hogy minél többet le tudjanak faragni az ukrajnai háború, a koronavírus utóhatásai és az Oroszországot sújtó szankciók miatt rekord magasra emelkedő árakból.

Történelmi energiaár-emelkedés

Az irányadó európai gázár az elmúlt 12 hónapban 550 százalékkal emelkedett, és bár az európai kormányok igyekeztek segíteni országaik lakosainak, ez nem tudott valódi hatást kifejteni a családi költségvetésekre. A britek ezen a télen bevételeik 10 százalékát költik majd energiára és üzemanyagra, ami a 2021-es adat kétszeresét jelenti.

Ez a jelenlegi energiakrízist a hetvenes vagy nyolcvanas években tapasztal válságokhoz képest is keményebbé teszi.

1982-ben, az akkor krízis csúcsán is elég volt a bevételek 9,3 százalékát ilyen célra fordítani.

Becslések szerint 8,5 millió brit háztartás kerül októberben energiaszegénység állapotába: ekkor emelik meg az energiára alkalmazott ársapkát. Egy éve még csak 4,5 millió háztartásról volt ugyanez elmondható. Az energiaszegénység akkor áll fen egy háztartásban, ha a jövedelem több mint 10 százalékát kénytelenek az ott élők energiára költeni.

Rosszabbul áll a kontinens, mint a világ nagy része

A brit háztartások harmada csak korlátozottan használja már sütőjét és tűzhelyét annak érdekében, hogy pénzt takarítson meg. Szintén harmaduk ritkábban zuhanyzik, felük pedig alacsonyabb hőmérsékletre tekeri a termosztátot. Hiába tesznek meg ugyanakkor mindent az emberek a spórolás jegyében, a számláik egyre borsosabbak.

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint Európa vezető gazdaságaiban hasonlóképpen rekordokat döntögetnek az energiaárak és lehagyták már a hetvenes, a nyolcvanas és a kétezres évek energiaválságainak szintjét is. A kontinens rosszabbul áll, mint más fejlett országok: itt többe kerül jelenleg a gáz, mint Amerikában, az OECD gázárindexe pedig az első negyedév végén alacsonyabb volt, mint a korábbi válságok csúcspontja.

A németek és az olaszok vannak a legrosszabb helyzetben

Törökországban a Török Statisztikai Intézet adatai szerint a gáz ára júliusban több mint kétszeresére emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, míg a villamos energia ára 67 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

A kontinensen Németország és Olaszország lakosai érzik leginkább a bőrükön az energiakrízist: egy átlagos olasz család energiaszámlái, főként a gáz- és villanyszámlák miatt 2022 júliusára a háztartások összes kiadásának 5 százalékára ugrottak a 2019-es 3,5 százalékról a Prometeia gazdaságkutató cég adatai szerint. A júliusi szint 1995 óta a legmagasabb volt az OECD adatai alapján.

Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban a Check24 árportál adatai szerint a háztartások gázszámlája júliusban több mint kétszeresére emelkedett az előző évihez képest, míg a fűtőolaj ára a háztulajdonosok számára májusban 78 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Az ESG fogalma közel két évtized alatt jelentősen átalakult. A kezdetben kockázatkezelési keretrendszerként bevezetett megközelítés mára erősen átpolitizált, megosztó hívószó lett, amely az Egyesült Államokban már elnöki rendeletekben, perekben és szövetségi deregulációs intézkedésekben is megjelenik. Ennek következtében egyre több vállalat dönt úgy, hogy fenntarthatósági célkitűzéseit és eredményeit inkább elhallgatja, ahelyett hogy nyilvánosan kommunikálná azokat. A jelenségről az ESG Dive számolt be. De mi a helyzet az európai piacokkal, mit okozott az amerikai kommunikációs zavar, és hogy állnak a piaci szereplők a fenntarthatósági ügyekhez? Többek között erről is beszélgetünk március 5-én a Green Transition & ESG konferencián a tudományos és a tőkepiaci szakértőinkkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×