eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
TEHRAN, IRAN - JULY 19: Turkish President Recep Tayyip Erdogan (R), Iranian President Ebrahim Raisi (C) and Russian President Vladimir Putin (L) hold a joint tripartite news conference after the 7th summit in Astana format in Tehran, Iran on July 19, 2022. (Photo by Murat Kula/Anadolu Agency via Getty Images)
Nyitókép: Murat Kula/Anadolu Agency via Getty Images

Szakértő: Oroszország ezt a háta közepére sem kívánhatja

Hármas csúcstalálkozót tartott Teheránban az iráni, a török és az orosz elnök. Hivatalosan a szíriai konfliktus volt a fő téma, de a híradások inkább a gazdasági bejelentéseket emelték ki. Szalai Mátét, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját, a Corvinus Egyetem adjunktusát kérdeztük.

Kedden, Teheránban háromoldalú találkozót tartottak Vlagyimir Putyin orosz elnök, Ebrahim Raiszi iráni elnök és Recep Tayyip Erdogan török államfő részvételével. Ezt követően az orosz Gazprom gázipari konszern és a NIOC iráni állami olajvállalat stratégiai együttműködésről állapodott meg. Ennek keretében az orosz energetikai konszern 40 milliárd dolláros beruházást hajt végre az iráni olaj- és gáziparban. Az aláírt dokumentum szerint a két vállalat együtt fog működni, például az iráni olaj- és gázmezők fejlesztésében, a földgáz cseppfolyósításban, csővezetékek építésében, valamint a tudományos és műszaki kérdésekben.

Szalai Máté a fenti megállapodással kapcsolatban azt mondta, az ügy egyelőre még csak diplomáciai, később viszont gazdasági jelentőségűvé is válhat. Szerinte az a gond az egyezménnyel, hogy nem bír jogi erővel, vagyis Oroszországot valójában semmi sem kényszerítheti arra, hogy az említett 40 milliárd dollárt ténylegesen befektesse az iráni energiaiparba.

„Gyakran látni ugyanis, hogy a szép szavakat nem követi a végrehajtás,

vagyis kérdéses, végül mi fog ebből megvalósulni” – fogalmazott.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója úgy véli, ha a megállapodásból bármit is végrehajtanának, akkor az mindenekelőtt Teherán számára lenne előnyös, hiszen az iráni energiapiacnak is meglehetősen szankciós környezetben kell dolgoznia már évtizedek óta. Így aztán hiányzik a külső befektetés és ezzel a technikai fejlődés lehetősége. Amennyiben viszont a Gazprom ténylegesen belép az iráni energiaszektorban, akkor ez jó lehetőség lesz a perzsa cégek fejlődésére. De ez egyáltalán nem biztos, hogy meg fog történni – ismételte meg.

A Corvinus adjunktusa szerint a 40 milliárd dolláros beruházás figyelemre méltóan nagynak tűnik. Noha a megállapodás részletei nem ismertek, a befektetések nem csak a termelékenységet növelhetik az iráni energiaiparban, hanem az exportlehetőségeket is. Ezen felül az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát is bővíthetik, ami elemi kérdés lenne Irán számára. Szalai Máté hozzátette: szó van a különböző földgázmezők fejlesztéséről, például a Perzsa-öböl térségében található észak-parszi mező fejlesztéséről, ami már geopolitikai jelentőséggel is bírna.

Élelmezési válság

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Vlagyimir Putyin kedden Teheránban közölte, hogy előrehaladás történt a fekete-tengeri gabonaexportról folytatott tárgyalásokon, amivel kapcsolatban hamarosan megállapodást is aláírhatnak az ENSZ közreműködésével. Az orosz elnök ebben nagy szerepet tulajdonított török kollégájának, Recep Tayyip Erdogannak. A kontraktus lényege, hogy végre kijuthatna körülbelül 20 millió tonna ukrán gabona a Fekete-tengeren keresztül a világpiacra, csökkentve ezzel a háború miatt kialakult élelmezési válságot.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint még ha valóban sikerül is Oroszországnak, Ukrajnának, Törökországnak és az ENSZ-nek kitalálnia a millió apró részletet – például, hogy ki biztosítsa a gabonát szállító hajók biztonságát – ez még nem fogja megoldani az élelmezési válságot egyik napról a másikra. Problémaként merülhet fel továbbá, hogy ha ki is jut a gabona Ukrajnából, az ára biztosan magasabb lesz a megszokottnál. Vagyis nem fog minden kihívás megoldódni egy csapásra – jegyezte meg a szakértő.

Se béke, se háború

A fentieken túl, a szíriai békefolyamatról is szó volt. Szalai Máté szerint ezzel kapcsolatban igencsak ellentmondásosak a hírek. Törökország már hónapok óta arról beszél, hogy megindítja következő offenzíváját Észak-Szíriában, ami elsősorban Manbidzs és Tell Rifaat városa ellen irányulna.

Ankarai források most azt közölték, sikerült megállapodni bizonyos kérdésekben és valószínűleg megindulhat a török hadsereg újabb, észak-szíriai hadjárata. Ezzel szemben iráni, illetve nemzetközi források viszont úgy értesültek, hogy az orosz és iráni vezetők lényegében megpróbálták lebeszélni Erdogant az offenzíva megindításáról. Hiszen Irán és Oroszország a jelenlegi szíriai status quo fenntartásában érdekelt.

Egy török beavatkozásnak azonban lehetnek olyan következményei, amik Moszkva és Teherán számára előnytelenek lennének,

szemben a mostani „se nem béke, se nem háború” állapottal.

A Corvinus Egyetem adjunktusa arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszországnak és Iránnak is megvan a kapcsolata azokkal a kurd erőkkel, akiket Törökország támadni akar. A törökök ellenben úgy érezhetik, mindkét országnak meggyengültek a pozíciói Szíriában, így nekik nagyobb lehet mozgásterük.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×