eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Unsplash.com

Finanszírozási nehézségek fenyegetnek az építőiparban

A mikro- és kisvállalkozásoknak csak töredék része hitelképes, működésüknél még inkább hangsúlyossá vált az előlegek bekérése – figyelmeztet az ÉVOSZ hozzátéve: a finanszírozási problémát sok esetben felerősítik a hosszú alvállalkozói láncok késedelmes kifizetései, főleg a mikro- és kkv-szektor irányába.

A dráguló építési környezetben az építőipari vállalkozások a korábbi évekhez mérten magasabb hitelösszegek mellett tudják csak biztosítani a folyamatos működést és a projektek előfinanszírozását – hívja fel a figyelmet keddi közleményében az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).

Mint írják, a kereskedelmi bankok elsődlegesen a közepes és nagy építési vállalkozások finanszírozását ítélik kisebb kockázatúnak, a mikro- és kisvállalkozások a Széchenyi hitelek irányába fordulnak. Számos mikro- és kisvállalkozás nem fordul bankhoz, vagy nem is alkalmas hitelezésre, ezért ebben a körben 2022-ben megnövekedett a megrendelőtől, lakossági megrendelőtől bekért előlegek volumene.

Ez a pénzügyi, finanszírozási helyzet még inkább indokolttá teszi az írásos szerződések fontosságát a lakosságnak végzett munkáknál

– véli az ÉVOSZ.

A 2022. év a teljesítési és a fizetési garanciák működésének hangsúlyos éve – emeli ki a szakszövetség, ami szeretné elérni, hogy a megrendelő feltételek nélkül ne tudja lehívni és kifizettetni a garantőr bankkal a vállalkozó teljesítési garanciáit. Szerintük a kereskedelmi bankok gyakorlatában, szerződéseiben általánossá kell, hogy váljon a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működésére való utalás, annak kiemelt kezelése, hogy a vállalkozás fordul-e panasszal a TSZSZ-hez a garanciák lehívása miatt. A panasz megvizsgálása után kerülhet csak sor a garanciaösszeg megrendelői megszerzésére – teszik hozzá.

Az ÉVOSZ szorgalmazza kötelezően bevezetni a megrendelői fizetési garanciaadási kötelezettséget,

egy nyilatkozatot arról, hogy a megrendelő rendelkezik a teljesítés kifizetéséhez szükséges összeggel.

A közlemény végül arra is kitér, hogy mivel a meglévő lakásvagyon mintegy 60 százaléka nem felel meg a magasabb energetikai elvárásoknak, és a környezettudatosság sem érvényesül, indokolt, hogy az MNB-programok ne csak az új lakóingatlanokhoz nyújtsanak kedvező finanszírozási lehetőséget, hanem a felújításokhoz is. Az ÉVOSZ javasolta az MNB felé a Zöld Otthonteremtési Program folytatását és annak kiterjesztését a lakóingatlanok felújításának finanszírozására is.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×