Ahogy a kriptovaluták világszerte egyre elterjedtebbek, úgy változik az őket érintő szabályozási környezet is. Míg egyes országok hivatalosan is törvényes fizetőeszköznek nyilvánították a legnagyobb ilyen eszközt, a bitcoint, addig mások a kriptovaluták teljes tilalmát jelentették be – írja az Origo.

El Salvador az egyik legszélsőségesebb példa: szeptemberben hivatalos fizetőeszközzé tették az elképesztő kilengéseket mutató bitcoint a közép-amerikai országban. Több állam fektet saját jegybanki digitális valuta bevezetését célzó projektekbe, igaz, ez erős állami befolyást jelentene, ami nagy különbség a blokkláncos technológia eddigi használatához képest, hiszen a decentralizáció nem lenne jellemző ezekre az eszközökre.

Kína volt az első nagy gazdaság, amely 2021 elején megkezdte a digitális nemzeti valutájának kibocsátását, ellenben a kriptovalutákra teljes tilalmat hirdetett. Rajta kívül eddig nyolc másik ország hozott hasonló tiltó intézkedést: Algéria, Banglades, Egyiptom, Irak, Marokkó, Katar, Nepál és Tunézia. Míg 42 másik ország inkább hallgatólagosan szabotálja a kriptovaluta használatát az egyéb törvényei révén.

A Statista térképe megmutatja, mely országok hogyan szabályozzák a kriptovalutákat:

• pirossal jelölik a teljes tiltást alkalmazó országokat
• sárgával azokat, ahol a tiltást sugallnak
• zölddel pedig azokat, ahol szabályozzák a kriptovalutákat

Az Egyesült Államok Kongresszusi Jogi Könyvtárának Globális Jogi Kutatási Igazgatósága (GLRD) által közzétett jelentés a 2021 novemberi állapotokat mutatja, amely szerint 9 államban van érvényben abszolút, és 42-ben implicit tilalom. Az implicit tilalmat alkalmazó joghatóságok megtiltották a bankoknak vagy más pénzügyi intézményeknek, hogy a kriptovalutákkal kereskedjenek. A térképen zölddel jelölt országok speciális adózást, valamint pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-ellenes szabályokat vetettek ki a kriptoiparra.