eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Nyitókép: YouTube/Magyar Nemzeti Bank

Leállítja az MNB a kötvény- és állampapír-vásárlási programját

Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a Monetáris Tanács döntéseit ismertette.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 30 bázisponttal 2,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és 80 bázisponttal 2,4 százalékra az egynapos betét kamatát; az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata 30 bázisponttal emelkedett 4,4 százalékra.

Előző, novemberi kamatdöntő ülésén a monetáris tanács ugyancsak 30 bázisponttal emelte, 2,1 százalékra az alapkamatot és bejelentette, hogy ismét elválasztja az egyhetes betét kamatát az alapkamattól. Azóta kétszer 40, majd kétszer 20 bázisponttal összesen 120 bázisponttal emelte az alapkamat fölé az egyhetes kamatot, amely így 3,3 százalékos volt a múlt héten.

Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a Monetáris Tanács ülése után elmondta, a cél az inflációs várakozások stabilizálása és a árfolyam-stabilitás újbóli elérése. A tanácsnak két prioritása van:

  • a kamatemelési ciklus havi ütemű folytatása
  • az árstabilitás minél gyorsabb elérése, ezt szolgálja minden eszköz

A kamatemelési politikában a mostani lépéssel az alapkamat 2,4 százalékra emelkedett. A kamatfolyosó teteje szintén 30 bázisponttal emelkedett, az alsó határa 80 bázisponttal nőtt, és elérte az alapkamat szintjét.

Hosszú emelési ciklust prognosztizálnak, ez a sorozat 2022-ben is folytatódni fog. Az egyhetes betéti kamat legalább az alapkamattal azonos mértékben emelkedik. A szakasz végére az alapkamat szintje ismét összeér majd az egyhetes betéti rátával – mondta.

Az eszközvásárlási programoknál is az árstabilitás minél előbbi elérése érdekében

a Monetáris Tanács lezárta a 2020 májusában elkezdett állampapír-vásárlási programot,

de készen áll az MNB beavatkozni további, átmeneti, célzott vásárlásokkal beavatkozni az állampapír-piaci stabilitás megtartása érdekében.

Emellett lezárják a Növekedési Kötvényprogramot is, a jegybank nem vásárol újabb vállalati kötvényeket, de a folyamatban lévő kibocsátói tárgyalásokat még lefolytatja – az 1550 milliárd forintos felső határig.

A makrogazdasági kilátásoknál az alelnök elmondta, a novemberi inflációs csúcs után az árindex várhatóan fokozatosan csökken, de a maginfláció 2022 egészében a toleranciasáv fölött maradhat. Az infláció 2022 negyedik negyedévében visszatér a toleranciasávba, és 2023 első felében éri el a 3 háromszázalékos jegybanki célt. 2022-ben 4,7-5,1, 2023-ban 2,5-3,5 százalék között alakulhat az infláció.

Az MNB szerint a magyar gazdaság kilábalás élénk marad, a növekedés 2021-ben 6,3-6,5, 2022-ben 4-5, 2023-ban 3,5-4,5 százalék közül alakulhat. A növekedést ugyanakkor kettősség jellemzi, mert a járványhelyzet továbbra is bizonytalanságot jelent. A folyó fizetési mérleg egyenlege gyorsan javul majd, elsősorban a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásának köszönhetően.

Az inflációs helyzetet úgy jellemezte Virág Barnabás, hogy a külső nyomás továbbra is magas, és még több negyedéven át velünk marad. A jelenlegi számítások szerint megkezdődik az infláció sülyedése, de nem lehet hátradőlni, mert

a maginfláció még hat százalék fölé is mehet, ezért kell elhúzódó kamatemelési ciklussal számolni.

Csak ennek eredményeként lehet eljutni 2023-ra a háromszázalékos cél közelébe.

Az inflációt övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak – mondta az elnök, és hozzátette, veszélyt jelent a járvány alakulása és az ellátási láncok helyreállásának az üteme.

Kérdések

Kérdésre válaszolva Virág Barnabás elmondta, az MNB Európában elsőként indította el kamatemelési ciklusát, és a válságkezelő eszközöket kivezették, ezért a magyar jegybank a "leghéjább" az infláció elleni küzdelemben. Erre az alapállásra következőkben is szükség lesz. Az inflációs globális jelenség, minden jegybanknak más lehet az eszköztára – tette hozzá.

A reálkamatról azt mondta, hogy a rövid oldali kamatok érdemben emelkedtek, a prognózis szerint elértük novemberben az inflációs csúcsot, de az inflációs nyomás velünk lesz. A jövőben ezért a hazai reálkamatok érdemben emelkedni fognak a közeljövőben.

Az egyhetes betéti rátáról úgy nyilatkozott, hogy az emelkedési szakasz még tart, az alapkamat és az egyhetes ráta nem fog közeledni, ezért most ugyanannyival emelkedik majd csütörtökön, mint most az alapkamat. Az egyhetes rátát azonban rugalmasan kezelik, ha szükséges, hetente be tudnak avatkozni.

Fokozatos lassulás indul el az inflációban, ez jó hír, de ez lassú folyamat lesz, 2022 első negyedévében is még hat százalék körül lesz az árnövekedés, és csak év végére süllyedhet négy százalék alá – mondta, de újra kiemelte, nem lehet hátradőlni. Az inflációs nyomás erős lesz, és ez komoly figyelmeztető jel, hosszú, elhúzódó kamatemelési ciklusra van szükség – tette hozzá.

"Nonszensznek" nevezte Parragh László MKIK-elnök kritikai megjegyzéseit, amellyel az MNB intézkedéseit minősítette. Mint fogalmazott, nem lehetett előre látni, hogy ilyen árrobbanás lesz, és utólag már könnyű kritikát megfogalmazni. Gyorsan kellett reagálni, és azért dolgoznak, hogy letörjék az inflációt és visszaállítsák az árstabilitást – mondta az MNB alelnöke.

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×