Az OECD elfogadta a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó adóreformterv legújabb változatát. Ez már azokat a módosításokat is tartalmazza, amelyeket a javaslat korábbi ellenzői, köztük Írország, Észtország és Magyarország is kialkudott. Mindez biztosítja, hogy a multinacionális vállalatok 2023-tól minimum 15 százalékos társasági adókulccsal adóznak ezen túl gyakorlatilag székhelytől függetlenül. A G20-akkal együtt összesen 136 ország vesz rész a megállapodásban, amelyek együtt a globális GDP 90 százalékát adják.

Arról, hogy milyen feltételeket támaszt majd a hazai cégekkel szemben az új szabályozás, Gombkötő Bálint, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának igazgatója beszélt érdeklődésünkre.

Kifejtette: most már Magyarország is részese a globális minimumadóról szóló megállapodásnak. A sok országban jelen lévő nemzetközi nagyvállalatok tevékenységére vonatkozóan egy határokon átívelő megállapodás született: minden országnál megnézik, hogy mennyi az effektív adóteher, és ha ez bármelyik országban nem éri el a 15 százalékos szintet, akkor az anyavállalat országa a különbözetet be fogja ezektől a vállalkozásoktól szedni. A magyar Pénzügyminisztérium már jelezte, hogy nem készül a jelenleg 9 százalékos társaságiadó-kulcs megváltoztatására, és az is egyértelműnek tűnik a kommunikáció alapján, hogy

azokra a cégekre, amelyek csak Magyarországon tevékenykednek, egyáltalán nem lesz kihatással a változás

- foglalta össze.

Arra rámutatott, hogy az új szabályozást ritkán alkalmazzák majd Magyarországon.

"A külföldi tőkebefektetőkre vonatkozhat ez, de rájuk is csak ritkán. Egyrészt van egy globális bevételi határ, 750 millió euró, tehát az ennél kisebb cégekre egyáltalán nem vonatkozik, másrészt akik pedig nagyobbak és itt vannak az országban, rájuk érvényes egy plusz kivétel szabály - egy magyar feltétel -, ami arra irányul, hogy azok, akik Magyarországon tárgyi eszközökkel és munkavállalókkal érnek el profitot, akkor ennek jelentős részére nem vonatkozik a szigorítás."

Hogy kire igen? Limitált lesz az érintett cégek köre - mondta a szakértő. Például azokra a társaságok ra vonatkozik a szabály, amelyek valamiért kevés iparűzési adót fizetnek vagy egyáltalán nem fizetnek.