Infostart.hu
eur:
359.79
usd:
315.72
bux:
143466.09
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
Nyitókép: Pixabay.com

A mostani igazán a webshopok hulláma

A nagy e-kereskedőkről elmondható, hogy a februári, március eleji szinthez képest az elmúlt szűk egy héten legalább 15-20 százalékkal nőtt a látogatószám, 10 százalék feletti mértékben pedig az értékesítés.

A kéthetes boltzár katalizátorként hat a webáruházak forgalmára, a tavalyi 38-40 százalékos növekedés az idén a magasabb bázison is megismétlődhet az e-kereskedelemben - írja csütörtöki számában a Világgazdaság.

Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója a lapnak elmondta: ahogy a járvány első és második, úgy a harmadik hulláma is kedvező hatással van a hazai online kereskedelemre. Felidézte, hogy az áruházak nyitvatartását érintő múlt csütörtöki bejelentés után szinte azonnal megugrott a meghatározó webplázák látogatottsága. A többség alighanem felmérte a lehetőségeket, tájékozódott, majd péntektől a rendelésszám is feljebb kúszott. Bár a hét végén visszaesett a forgalom, hétfőn folytatódott a roham. Emögött feltehetően az áll, hogy a hagyományos boltok jelentős kedvezményekkel, akár 30-40 százalékos árleszállításokkal vagy kettőt fizet, hármat vihet típusú akciókkal próbáltak extra bevételre szert tenni a kéthetes leállás előtt.

Összességében a nagy e-kereskedőkről elmondható, hogy a februári, március eleji szinthez képest az elmúlt szűk egy héten legalább 15-20 százalékkal nőtt a látogatószám, 10 százalék feletti mértékben pedig az értékesítés.

A szakértő szerint minden lezárás és szigorítás katalizátorként hat az online kereskedelemre, nem véletlen, hogy a pandémia óta legalább két-három évet ugrott előre a szektor. A GKI Digital vezető tanácsadója rámutatott: a már meglévő 3,3 millió mellé csupán 50 ezer új online vásárlót hozott a járvány első hulláma, az egész múlt év pedig mintegy 80 ezret. A növekedés motorja tehát elsősorban nem az új belépők vásárlóereje, hanem a meglévő fogyasztóké: gyakrabban és több terméket szereztek be a weben, így a kosárérték is megugrott. Nem meglepő tehát, hogy a korábbi 6-7 százalék után immár 9-10 százalék az online csatorna súlya a teljes forgalomban, de ehhez az is kellett, hogy a hagyományos kiskereskedelem stagnáljon. Számos nyugat-európai országban már 15 százalék feletti ez az arány, így van hová fejlődni - olvasható a Világgazdaságban.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
„Hisz abban, amit ő épít fel” – Elemzők Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről

„Hisz abban, amit ő épít fel” – Elemzők Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről

Kiszelly Zoltán (Századvég) szerint a Fidesz elnöke úgy gondolhatja, hogy jönnek olyan gazdasági nehézségek, amelyek majd segítenek a legnagyobb ellenzéki párt támogatottságán. Horn Gábor (Republikon) szerint viszont a meghirdetett ellenállásnak nincs semmiféle társadalmi bázisa, sőt Orbán Viktor környezete sincs úgy elköteleződve már, mint régen.

Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Nem nekünk való a saját deviza, és ezt az érzést egyre többen osztják idehaza, amit az euróbevezetés régióban rekordnak számító mértékű támogatottsága kiválóan jelez. Ahogy a Portfolio meghívott szakértői korábban megállapították: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret, így nem csoda, hogy óriási konszenzus övezi a Tisza-kormány azon erőfeszítéseit, hogy bevezessük a közös európai fizetőeszközt. Hogy állunk most ezen az úton és mit jelent mindez KKV-szemszögből? A témáról sok egyéb kulcskérdés mellett bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián esik majd szó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×