Infostart.hu
eur:
385.37
usd:
331.95
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Dolgozó a Thyssenkrupp német autóipari alkatrész- és alapanyag-beszállító cég jászfényszarui gyárában az avatás napján, 2018. március 2-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Szakértő: nem 2030-ra jönnek a robotok, de attól még készülni kell

Az oktatás átalakítása lehet az egyik kulcsa Magyarország sikerének, mert a munkaerőnek is változnia kell – ez derült ki a Magyarország 2030 című könyv bemutatóján.

Magyarország a legtöbb fontos területen ott áll, ahol a GDP-je alapján is jelenleg helye van – mondta a Magyarország 2030 – Hogyan lesz sikeres az országunk tíz év múlva? című online könyvbemutatón az Egyensúly Intézet igazgatója.

„Ha az Európai Uniót vesszük egyfajta referenciaként, akkor ma Magyarország valahol az utolsó három–négy legszegényebb országa között van, és bár vannak kivételek, szinte mindegyik területen, amit csak mérünk, nagyjából ugyanitt állunk – fogalmazott Boros Tamás politikai elemző. –

Nincs és nem is lesz világvége Magyarországon, de ha ugyanezen az úton haladunk, akkor ugyanitt maradunk, egy középszerűségben.

Nem vagyunk Csád vagy Malawi, de nem is látható, hogy akár Csehország lehessünk, nem is beszélve a magyar történelem állandó referenciapontjáról, Ausztriáról.”

2030-ig fogyni fog a magyar népesség – erről már az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója beszélt.

„Nincs a fejlett világban olyan ország, ahol ezeket a demográfiai trendeket sikerült volna megfordítani. Egyelőre bármilyen családpolitikai intézkedésekkel próbálkozunk, bárhogy próbáljuk rábeszélni az embereket, hogy vállaljanak gyerekeket, láthatóan nem működik – tette hozzá Filippov Gábor történész-politológus. – Egész egyszerűen azért, mert a népességfogyásnak, az elöregedésnek vannak olyan ösztönzői, motivációi, amivel nehéz szembeszállni. Eddig a fejlett világban ez sehol sem sikerült.”

A népességfogyás ugyanakkor nem jelenti az erőforrások csökkenését – mondta a történész-politológus, aki szerint a gazdasági teljesítményben a termelőképesség meghatározóbb a lélekszámnál.

„2030-ig nem kell pánikba esni, tehát nem fogják elvenni a munkahelyeinket a robotok, de hosszabb távon ez egy komoly kihívást jelenthet

– hívta föl a figyelmet. – Gondoljunk csak arra, hogy a magyar gazdaság jelentős részben külföldi autógyáraknak a helyi kitelepített gyártókapacitásaikra épül, és van olyan év, amikor az exportunknak az egynegyedét, a GDP-nknek a felét teszi ki ez a szektor.”

Ezen a területen az elsődleges beavatkozási eszköz az oktatás. „A magyar munkavállalók csak azokban a készségekben rosszabbak az átlagnál, amire szükség lenne a 21. században. Nehezen tanulnak meg új munkafolyamatokat – magyarázta Filippov Gábor. – Az oktatási rendszerünk ugyanis arra kondicionál bennünk, hogy magoljunk, adjuk vissza a tananyagot, de arra nem, hogy tudjunk tanulni, megújulni. Hogy az alapképességeink fejlődjenek. A 21. század munkaerő-piaca azonban arról szól, hogy adott esetben évente, vagy néhány havonta feladatokat kell váltani, más típusú munkákat kell megtanulni és elvégezni. Többé nem úgy néz ki a világ, hogy kijövök az iskolából és aztán belépek egy munkahelyre, és az ott kapott feladatot fogom az életem végéig végezni.

Az embereknek folyamatosan meg kell újulniuk, különben lemaradnak a versenyben”

– hangsúlyozta.

Magyarországon mindössze 3–4 százalék a felnőttképzésben résztvevők aránya – mondta Lannert Judit oktatáskutató. „Mintha leállt volna a társadalom, lefagytak volna az agyak, nem tudjuk elképzelni a jövőnket, sőt, félünk tőle – fogalmazott az Egyensúly Intézet szakértője. – Ebben a jövősokkos állapotban azonban óhatatlanul a múltból hozzuk elő a megoldásokat, vagy pedig megszűnik a hosszú távú stratégiai képesség, tehát éppen az aznapot akarjuk túlélni.”

Lannert Judit szerint az iskola ma elkedvetleníti a gyerekeket és nem tanítja meg őket tanulni, így felnőttként sem keresik ennek lehetőségét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×