Infostart.hu
eur:
381.79
usd:
325.04
bux:
125197.21
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Dolgozó a Thyssenkrupp német autóipari alkatrész- és alapanyag-beszállító cég jászfényszarui gyárában az avatás napján, 2018. március 2-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Szakértő: nem 2030-ra jönnek a robotok, de attól még készülni kell

Az oktatás átalakítása lehet az egyik kulcsa Magyarország sikerének, mert a munkaerőnek is változnia kell – ez derült ki a Magyarország 2030 című könyv bemutatóján.

Magyarország a legtöbb fontos területen ott áll, ahol a GDP-je alapján is jelenleg helye van – mondta a Magyarország 2030 – Hogyan lesz sikeres az országunk tíz év múlva? című online könyvbemutatón az Egyensúly Intézet igazgatója.

„Ha az Európai Uniót vesszük egyfajta referenciaként, akkor ma Magyarország valahol az utolsó három–négy legszegényebb országa között van, és bár vannak kivételek, szinte mindegyik területen, amit csak mérünk, nagyjából ugyanitt állunk – fogalmazott Boros Tamás politikai elemző. –

Nincs és nem is lesz világvége Magyarországon, de ha ugyanezen az úton haladunk, akkor ugyanitt maradunk, egy középszerűségben.

Nem vagyunk Csád vagy Malawi, de nem is látható, hogy akár Csehország lehessünk, nem is beszélve a magyar történelem állandó referenciapontjáról, Ausztriáról.”

2030-ig fogyni fog a magyar népesség – erről már az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója beszélt.

„Nincs a fejlett világban olyan ország, ahol ezeket a demográfiai trendeket sikerült volna megfordítani. Egyelőre bármilyen családpolitikai intézkedésekkel próbálkozunk, bárhogy próbáljuk rábeszélni az embereket, hogy vállaljanak gyerekeket, láthatóan nem működik – tette hozzá Filippov Gábor történész-politológus. – Egész egyszerűen azért, mert a népességfogyásnak, az elöregedésnek vannak olyan ösztönzői, motivációi, amivel nehéz szembeszállni. Eddig a fejlett világban ez sehol sem sikerült.”

A népességfogyás ugyanakkor nem jelenti az erőforrások csökkenését – mondta a történész-politológus, aki szerint a gazdasági teljesítményben a termelőképesség meghatározóbb a lélekszámnál.

„2030-ig nem kell pánikba esni, tehát nem fogják elvenni a munkahelyeinket a robotok, de hosszabb távon ez egy komoly kihívást jelenthet

– hívta föl a figyelmet. – Gondoljunk csak arra, hogy a magyar gazdaság jelentős részben külföldi autógyáraknak a helyi kitelepített gyártókapacitásaikra épül, és van olyan év, amikor az exportunknak az egynegyedét, a GDP-nknek a felét teszi ki ez a szektor.”

Ezen a területen az elsődleges beavatkozási eszköz az oktatás. „A magyar munkavállalók csak azokban a készségekben rosszabbak az átlagnál, amire szükség lenne a 21. században. Nehezen tanulnak meg új munkafolyamatokat – magyarázta Filippov Gábor. – Az oktatási rendszerünk ugyanis arra kondicionál bennünk, hogy magoljunk, adjuk vissza a tananyagot, de arra nem, hogy tudjunk tanulni, megújulni. Hogy az alapképességeink fejlődjenek. A 21. század munkaerő-piaca azonban arról szól, hogy adott esetben évente, vagy néhány havonta feladatokat kell váltani, más típusú munkákat kell megtanulni és elvégezni. Többé nem úgy néz ki a világ, hogy kijövök az iskolából és aztán belépek egy munkahelyre, és az ott kapott feladatot fogom az életem végéig végezni.

Az embereknek folyamatosan meg kell újulniuk, különben lemaradnak a versenyben”

– hangsúlyozta.

Magyarországon mindössze 3–4 százalék a felnőttképzésben résztvevők aránya – mondta Lannert Judit oktatáskutató. „Mintha leállt volna a társadalom, lefagytak volna az agyak, nem tudjuk elképzelni a jövőnket, sőt, félünk tőle – fogalmazott az Egyensúly Intézet szakértője. – Ebben a jövősokkos állapotban azonban óhatatlanul a múltból hozzuk elő a megoldásokat, vagy pedig megszűnik a hosszú távú stratégiai képesség, tehát éppen az aznapot akarjuk túlélni.”

Lannert Judit szerint az iskola ma elkedvetleníti a gyerekeket és nem tanítja meg őket tanulni, így felnőttként sem keresik ennek lehetőségét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Az esetleges tárgyalások során az is opció lehet, hogy az Egyesült Államok tartós bérletet kap Grönlandon időkorlátozások nélkül, de a felek más olyan megoldást is találhatnak, amivel biztosított lehet Európa védelme – mondta az InfoRádióban az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. A külpolitikai szakértő szerint a geopolitikai szempontok mellett gazdasági okokból is fontos lenne az USA-nak Grönland megszerzése, mert a ritkaföldfémek és más nyersanyagok ottani kitermelésével csökkenhetne a Kína-függőség.

Új szabályokat kell megtanulniuk a motorosoknak és a rollereseknek – szabályváltozások, észrevételek a KRESZ-professzortól

Az új KRESZ-tervezet számos változást tartalmaz, melyek a motorosokat és az elektromos rollerrel közlekedőket is érintik. Pető Attila az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, a javaslatok megfelelők és észszerűek, az viszont már más kérdés, hogy az érintettek mit szólnak és mennyire lesznek partnerek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×