eur:
408.21
usd:
389.18
bux:
84963.95
2025. január 28. kedd Karola, Károly
Dolgozó a Thyssenkrupp német autóipari alkatrész- és alapanyag-beszállító cég jászfényszarui gyárában az avatás napján, 2018. március 2-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Szakértő: nem 2030-ra jönnek a robotok, de attól még készülni kell

Az oktatás átalakítása lehet az egyik kulcsa Magyarország sikerének, mert a munkaerőnek is változnia kell – ez derült ki a Magyarország 2030 című könyv bemutatóján.

Magyarország a legtöbb fontos területen ott áll, ahol a GDP-je alapján is jelenleg helye van – mondta a Magyarország 2030 – Hogyan lesz sikeres az országunk tíz év múlva? című online könyvbemutatón az Egyensúly Intézet igazgatója.

„Ha az Európai Uniót vesszük egyfajta referenciaként, akkor ma Magyarország valahol az utolsó három–négy legszegényebb országa között van, és bár vannak kivételek, szinte mindegyik területen, amit csak mérünk, nagyjából ugyanitt állunk – fogalmazott Boros Tamás politikai elemző. –

Nincs és nem is lesz világvége Magyarországon, de ha ugyanezen az úton haladunk, akkor ugyanitt maradunk, egy középszerűségben.

Nem vagyunk Csád vagy Malawi, de nem is látható, hogy akár Csehország lehessünk, nem is beszélve a magyar történelem állandó referenciapontjáról, Ausztriáról.”

2030-ig fogyni fog a magyar népesség – erről már az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója beszélt.

„Nincs a fejlett világban olyan ország, ahol ezeket a demográfiai trendeket sikerült volna megfordítani. Egyelőre bármilyen családpolitikai intézkedésekkel próbálkozunk, bárhogy próbáljuk rábeszélni az embereket, hogy vállaljanak gyerekeket, láthatóan nem működik – tette hozzá Filippov Gábor történész-politológus. – Egész egyszerűen azért, mert a népességfogyásnak, az elöregedésnek vannak olyan ösztönzői, motivációi, amivel nehéz szembeszállni. Eddig a fejlett világban ez sehol sem sikerült.”

A népességfogyás ugyanakkor nem jelenti az erőforrások csökkenését – mondta a történész-politológus, aki szerint a gazdasági teljesítményben a termelőképesség meghatározóbb a lélekszámnál.

„2030-ig nem kell pánikba esni, tehát nem fogják elvenni a munkahelyeinket a robotok, de hosszabb távon ez egy komoly kihívást jelenthet

– hívta föl a figyelmet. – Gondoljunk csak arra, hogy a magyar gazdaság jelentős részben külföldi autógyáraknak a helyi kitelepített gyártókapacitásaikra épül, és van olyan év, amikor az exportunknak az egynegyedét, a GDP-nknek a felét teszi ki ez a szektor.”

Ezen a területen az elsődleges beavatkozási eszköz az oktatás. „A magyar munkavállalók csak azokban a készségekben rosszabbak az átlagnál, amire szükség lenne a 21. században. Nehezen tanulnak meg új munkafolyamatokat – magyarázta Filippov Gábor. – Az oktatási rendszerünk ugyanis arra kondicionál bennünk, hogy magoljunk, adjuk vissza a tananyagot, de arra nem, hogy tudjunk tanulni, megújulni. Hogy az alapképességeink fejlődjenek. A 21. század munkaerő-piaca azonban arról szól, hogy adott esetben évente, vagy néhány havonta feladatokat kell váltani, más típusú munkákat kell megtanulni és elvégezni. Többé nem úgy néz ki a világ, hogy kijövök az iskolából és aztán belépek egy munkahelyre, és az ott kapott feladatot fogom az életem végéig végezni.

Az embereknek folyamatosan meg kell újulniuk, különben lemaradnak a versenyben”

– hangsúlyozta.

Magyarországon mindössze 3–4 százalék a felnőttképzésben résztvevők aránya – mondta Lannert Judit oktatáskutató. „Mintha leállt volna a társadalom, lefagytak volna az agyak, nem tudjuk elképzelni a jövőnket, sőt, félünk tőle – fogalmazott az Egyensúly Intézet szakértője. – Ebben a jövősokkos állapotban azonban óhatatlanul a múltból hozzuk elő a megoldásokat, vagy pedig megszűnik a hosszú távú stratégiai képesség, tehát éppen az aznapot akarjuk túlélni.”

Lannert Judit szerint az iskola ma elkedvetleníti a gyerekeket és nem tanítja meg őket tanulni, így felnőttként sem keresik ennek lehetőségét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Kiderült, mit vállalt Brüsszel a magyar vétó elkerülése érdekében

Donald Trump új amerikai elnök megválasztása óta teljesen új geopolitikai helyzet, világpolitikai realitás van a világban, ami kedvező a magyar érdekeknek. Az elnök békét akar teremteni, de ezt az EU nem vette észre, közölte Szijjártó Péter hétfőn, az európai uniós külügyi tanács brüsszeli ülésén elhangzottakat értékelve.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.28. kedd, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Egyre durvább esés bontakozik ki a tőzsdéken az új kínai AI miatt

Egyre durvább esés bontakozik ki a tőzsdéken az új kínai AI miatt

Két dolog mozgatja ma a tőzsdéket: egyrészt Donald Trump intézkedései, az amerikai elnök a hétvégén 25 százalékos büntetővámmal fenyegette meg Kolumbiát, mivel az ország nem engedett leszállni két, migránsokat visszaszállító repülőgépet, az új büntetővámok belengetése nyomás alatt tartja világszerte a tőzsdéket. A másik nagy sztori egy új, rendkívül fejlett kínai mesterséges intelligencia modell, a DeepSeek R1, amely alaposan átalakíthatja a globális AI versenyt, a DeepSeek-el kapcsolatos optimizmus felfelé hajtotta néhány kínai tech cég árfolyamát, viszont lefelé húzta az amerikai tech szektort, élen az Nvidiával. A nagy kérdés most az, hogy az olcsó kínai AI megjelenésével indokoltak-e az amerikai tech részvények árazásai. Ezt emészti most a piac.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×