"Ha lenne pánikgombunk, most folyamatosan nyomnánk. Sosem láttunk ehhez hasonló számokat" - nyilatkozta a jelenséggel kapcsolatosan a Time magazinnak Rachel Thomas, a Lean In, egy nemek közti egyenlőség érdekképviseleti csoport vezetője. A begyűjtött amerikai adatok szerint a vizsgált két hónapban 216 000 férfi lett munkanélküli, míg a nők közt 865 000 ez a szám. A szervezet és a MicKinsey közös kutatásában azt találta, hogy a dolgozó nők negyede alacsonyabb óraszámra való áttérést, részmunkaidő állást, kevésbé megterhelő munkát, fizetés nélküli szabadságot vagy végleges felmondást tervezget a jelenlegi helyzetben. Az Egyesült Államokban ugyanis az iskolák sem nyitottak még mind újra, így az anyák megoldhatatlan feladatok elé kerültek.

Szektoraik érintettek

Különösen így van ez azért, mert a koronavírus a jellemzően női munkaerővel feltöltött szektorokban hozta a legdrasztikusabb változásokat. Az egészségügy, az oktatás, az idősellátás, a szolgáltató szektor és a vendéglátás kellett, hogy a legkomolyabb kihívásokkal megküzdjön az elmúlt hónapokban. Csak az óvodák 225 000 embert bocsátottak el, a házvezetőnőként dolgozók 72 százalékának pedig minden munkáltatja felmondott Amerikában.

Vannak olyanok is, akiknek nem felmondtak, hanem lehetetlen helyzetbe kényszerültek, mivel megszűnt mindenféle segítségük. Az amerikai iskolások több mint fele jelenleg is online oktatásban részesül, a szülők számára pedig ez megoldandó és személyes jelenlétet követelő feladat.

Példátlan idők

"Nincs előttünk történelmi példa arra a helyzetre, ami most kialakulóban van. Semmivel sem tudjuk összehasonlítani: a 2008-as válságnak vagy a nagy gazdasági világválságnak sem voltak ilyen következményei" - mondja Nicole Mason, a Women’s Policy Research elnök-vezérigazgatója.

"Rémisztő annak a gondolata, hogy minden fejlődés, amit a nők munkaerőpiaci helyzetében az évek során elértünk, egyetlen év alatt elveszhet."

- vélekedik Rachel Thomas. "Ennek minden szervezet vezetőjére is ilyen hatást kellene gyakorolnia."

A magyar nők is érzik

A Friedrich Ebert Stiftung júniusban közzétett kutatásában már vizsgálta a koronavírus egyenlőségre gyakorolt hatását hazánkban is. Megállapításuk szerint a járvány a kevésbé iskolázott nőkre terhelte a legnagyobb nehézségeket és kockázatokat is. Közülök többeket kényszerszabadságoltak és többen gondolták azt is körükben, hogy elvesztik munkájukat. Az otthoni gondoskodó-háztartási munka növekedése a férfiakat is érintette, de a nől jóval több időt töltöttek ezzel, mint a férfiak. Ez kifejezetten jellemző volt a magasan iskolázott, városi, kisgyerekes nőkre.

Ezen túl a hazai munkanélküliségi adatok is arra utalnak, hogy a nők munkahelyi részvétele megsínyli a pandémiát. A KSH adatai szerint az első negyedévben a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék volt. Ezt a negyedévet a válság még alig érintette, a ráta a következő hónapokban azonban felfelé kúszott.

• február-április közt 3,8%
• március-május közt 4,1%
• április-június közt 4,6%9
• május-július közt 4,8%
• június-augusztus közt pedig 4,6% volt.

Egyedül március-május időszakát vizsgálva érintette egyenlő arányban a munkanélküliség növekedése a férfiakat és a nőket, egyébként az összes többi vizsgált időszakban magasabb munkanélküliségi ráta jellemezte a nőket a férfiaknál és növekvő tendenciát is mutatott. A koronavírus által még egyáltalán nem érintett, 2019 december–2020 február közti időszakban a férfiak munkanélküliségi rátája 3,4, a nőké 3,6 százalék volt. A szám az idei év június-augusztus közti időszakára 4,2 és 5,0 százalékra emelkedett, a következő folyamat után:

Az idei hazai munkanélküliség alakulása negyedévenként nemek szerint százalékban

Bár jelenleg is zajló folyamatról van szó, látható, hogy a nők munkanélkülisége stabilan, kisebb lépésekben kúszik felfelé majdnem stagnál, míg a férfiaké később ugrott ki, de valamivel nagyobb mértékben csökkent. A legfrissebb adatokat a hónap végén teszi közre a témában a KSH.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!