Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.73
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pexels.com

Nem a koronavírus-járvány a fő baj az építőipar szereplői szerint

Az első öt hónapban 5,6 százalékkal volt gyengébb az építőipar teljesítménye a tavalyi év azonos időszakához képest – ismertette az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke az InfoRádióban, Koji László szerint az önkormányzatok megrendelései hiányoznak a legjobban.

A múlt év végén az építőiparnak már 12 százalékkal kisebb volt a rendelésállománya, amire a járványhelyzet „csak” 3–4 százalékkal tett rá – mondta az InfoRádióban Koji László.

Az egy ideje már tartó csökkenést elsősorban az okozza, hogy az Európai Unióból érkező pénzeket az érintettek nagy többségében már beépítették, így a szakma most a következő hétéves ciklusra, és az abból megvalósítható munkákra vár – magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy a helyhatósági választásokat követően

az elbizonytalanodott önkormányzatok megrendelései viszont a felére csökkentek, amelyek most leginkább hiányoznak az építési–beruházási piacról.

Ennélfogva ez a három dolog vezetett oda, tehát nem elsődlegesen a járványhelyzet, hogy a hazai építőiparnak jelenleg 16 százalékkal kisebb a rendelési állománya, mint egy évvel ezelőtt volt. És, ha nem kap újabb megyerendeléseket, akkor a teljesítménye is ekörül fog alakulni – fogalmazott az ÉVOSZ elnöke.

Koji László úgy véli, az év vége előtt az önkormányzatok az építési–beruházási hajlandóságukat nemigen fogják markánsan erősíteni, ami viszont biztos, hogy a kormány – a gazdasági akcióterv keretében – komoly támogatásokat kínál különféle szektorok számára, amelyeknek fele rendszerint építési beruházásokkal szokott párosulni. Ebből az építőiparnak szerződései szeptember–októberben lehetnek, tehát

az év utolsó hónapjaiban jelenthetnek munkát.

A szakember fontosnak tartaná, hogy a rozsdaövezeti program, ahogyan azt a felelős államtitkár is mondja, szeptemberben odáig eljusson, hogy legalább szerződni lehessen ilyen jellegű lakóépületek kivitelezésére is. Magyarán hasonlóképp, mint más nyugat-európai országok esetében, idehaza is a kormányzat aktuális gazdaságélénkítési programjai azok, amelyek nemcsak az építőiparnak, hanem ide kapcsolódóan az anyag- és bútoriparnak vagy a kertészeteknek, fuvarozóknak és mindenki másnak is megrendeléseket adhatnak – vélekedett.

A jó szakmunkásból és a mérnökből viszont továbbra is hiány van.

Az ÉVOSZ elnöke elmondta, az elmúlt években az építőipar elsősorban segédmunkásokat tudott a munkaerőpiacról fölvenni, jelenleg 100 ezer fővel többet is foglalkoztat, mint a mélypont idején, azonban a nyári hónapok fordulópontot jelenthetnek, és ha nem bővülnek a feladatok, akkor az ő „eleresztésük” is meg fog történni. Ugyanis, mint rámutatott,

az építőipar nem tud csökkentett munkaidőben foglalkoztatni,

nem életszerű, hogy például van három kőművesbrigád, amelyek 4 óránként váltják egymást. Tehát csak a létszámleépítéssel tudnak életben maradni – fogalmazott Koji László, hangsúlyozva, hogy egyelőre nem ez a jellemző folyamat, még ha a mikro- és kisvállalkozók körében már látni erre példákat, de a szakmunkások és mérnökök ágazaton belül más cégeknél rendszerint el tudnak helyezkedni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×