Infostart.hu
eur:
364.45
usd:
309.14
bux:
138955.84
2026. április 16. csütörtök Csongor
Nyitókép: Pexels.com

Nem a koronavírus-járvány a fő baj az építőipar szereplői szerint

Az első öt hónapban 5,6 százalékkal volt gyengébb az építőipar teljesítménye a tavalyi év azonos időszakához képest – ismertette az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke az InfoRádióban, Koji László szerint az önkormányzatok megrendelései hiányoznak a legjobban.

A múlt év végén az építőiparnak már 12 százalékkal kisebb volt a rendelésállománya, amire a járványhelyzet „csak” 3–4 százalékkal tett rá – mondta az InfoRádióban Koji László.

Az egy ideje már tartó csökkenést elsősorban az okozza, hogy az Európai Unióból érkező pénzeket az érintettek nagy többségében már beépítették, így a szakma most a következő hétéves ciklusra, és az abból megvalósítható munkákra vár – magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy a helyhatósági választásokat követően

az elbizonytalanodott önkormányzatok megrendelései viszont a felére csökkentek, amelyek most leginkább hiányoznak az építési–beruházási piacról.

Ennélfogva ez a három dolog vezetett oda, tehát nem elsődlegesen a járványhelyzet, hogy a hazai építőiparnak jelenleg 16 százalékkal kisebb a rendelési állománya, mint egy évvel ezelőtt volt. És, ha nem kap újabb megyerendeléseket, akkor a teljesítménye is ekörül fog alakulni – fogalmazott az ÉVOSZ elnöke.

Koji László úgy véli, az év vége előtt az önkormányzatok az építési–beruházási hajlandóságukat nemigen fogják markánsan erősíteni, ami viszont biztos, hogy a kormány – a gazdasági akcióterv keretében – komoly támogatásokat kínál különféle szektorok számára, amelyeknek fele rendszerint építési beruházásokkal szokott párosulni. Ebből az építőiparnak szerződései szeptember–októberben lehetnek, tehát

az év utolsó hónapjaiban jelenthetnek munkát.

A szakember fontosnak tartaná, hogy a rozsdaövezeti program, ahogyan azt a felelős államtitkár is mondja, szeptemberben odáig eljusson, hogy legalább szerződni lehessen ilyen jellegű lakóépületek kivitelezésére is. Magyarán hasonlóképp, mint más nyugat-európai országok esetében, idehaza is a kormányzat aktuális gazdaságélénkítési programjai azok, amelyek nemcsak az építőiparnak, hanem ide kapcsolódóan az anyag- és bútoriparnak vagy a kertészeteknek, fuvarozóknak és mindenki másnak is megrendeléseket adhatnak – vélekedett.

A jó szakmunkásból és a mérnökből viszont továbbra is hiány van.

Az ÉVOSZ elnöke elmondta, az elmúlt években az építőipar elsősorban segédmunkásokat tudott a munkaerőpiacról fölvenni, jelenleg 100 ezer fővel többet is foglalkoztat, mint a mélypont idején, azonban a nyári hónapok fordulópontot jelenthetnek, és ha nem bővülnek a feladatok, akkor az ő „eleresztésük” is meg fog történni. Ugyanis, mint rámutatott,

az építőipar nem tud csökkentett munkaidőben foglalkoztatni,

nem életszerű, hogy például van három kőművesbrigád, amelyek 4 óránként váltják egymást. Tehát csak a létszámleépítéssel tudnak életben maradni – fogalmazott Koji László, hangsúlyozva, hogy egyelőre nem ez a jellemző folyamat, még ha a mikro- és kisvállalkozók körében már látni erre példákat, de a szakmunkások és mérnökök ágazaton belül más cégeknél rendszerint el tudnak helyezkedni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Alkotmányjogász: korlátozható a kormányfő mandátuma, de visszamenőleg egy fontos jogelvbe ütközne

Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje a vasárnapi győzelmi beszédében számos közjogi méltóság lemondását követelte, de azt is bejelentette, hogy kormányával két ciklusban maximalizálnák a kormányfői megbízatást. Az InfoRádió ezek jogi és alkotmányos hátteréről kérdezte Stánicz Péter alkotmányjogászt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.16. csütörtök, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Elhárult a legfőbb akadály, pár év alatt eljuthat Magyarország az euróbevezetés kapujába

Elhárult a legfőbb akadály, pár év alatt eljuthat Magyarország az euróbevezetés kapujába

A Tisza Párt kétharmados választási győzelmével ismét aktuális témává vált Magyarországon az euró bevezetése. A politikai akarat és a lakossági támogatás adott, az euróövezeti csatlakozásnak azonban kemény makrogazdasági feltételei is vannak, melyek közül jelenleg Magyarország semmit sem teljesít. Az euróbevezetés makrogazdasági kritériumai kiterjednek az árakra, az árfolyamra, a költségvetésre és a jogrendszerre, a nemzetközi tapasztalatok alapján azonban hiteles elköteleződés esetén a folyamat 3-5 év alatt lezajlódhat. Az euróbevezetési folyamat előnyei ráadásul már út közben jelentkeznek, a hiteles és stabil gazdaságpolitika ugyanis egyaránt javíthatja az államháztartás, a vállalatok és a lakosság helyzetét is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×