A Magyar Nemzeti Bank decemberben publikált előrejelzése alapján egyre kevesebb az esély arra, hogy a 2016-ban kötött hatéves bérmegállapodásban rögzített valamennyi szociális hozzájárulási adó csökkentési lehetőség megvalósuljon - írta az Mfor.hu. A jegybanki szakemberek nem változtattak szeptemberi álláspontjukon, miszerint a következő 2 százalékpontos vágás 2020. harmadik, majd az azt követő 2021. utolsó negyedévében lehetséges.

A szociális hozzájárulási adó csökkentésének a megállapodás szerint szigorú feltételei vannak: 2018 után négy alkalommal mérséklődhet 2-2 százalékponttal ez a munkaadók által fizetett teher. Alapesetben akkor, ha adott negyedévben legalább 6 százalékkal emelkedik a reálkereset a megelőző csökkentést megalapozó negyedévhez képest. Ha teljesült ez a feltétel, akkor adott negyedévet követő második negyedév elején csökkentheti a kormány a szochót.

Ha teljesül a jegybanki várakozás, akkor a 2022-ig tartó megállapodás utolsó szochó-csökkentése elmaradhat.

A prognózis szerint a versenyszféra bruttó átlagkeresete várhatóan

• 2020: 10 százalékkal
• 2021: 8,9 százalékkal
• 2022: 8,4 százalékkal növekedhet.

Az infláció mérséklődni fog ugyan, de a inkább az MNB inflációs céljának megfelelően alakulhat majd: 2020-ban 3,5 százalék, 2021-ben 3,3 százalék, 2022-ban pedig 3 százalék lehet.

Vagyis a reálkeresetek növekedése is lassulni fog: 2020-ra 6,3, 2021-re 5,4, míg 2022-re 5,2 százalékos emelkedést prognosztizál az MNB.

Ez alapján, ha továbbra is fennmarad a tartósan munkaerő-hiányos környezet, csak a gazdasági növekedés lassulása foghatja vissza ilyen mértékben a bérkiáramlást. Bár az is igaz, hogy az MNB a beruházások jelentős mértékű visszaesésével számol részben a kimerülő uniós forrásokkal összefüggésben, ez pedig visszafoghatja egyes szektorok munkaerőigényét is.

Vagyis a 2020-as adatok alapján levezetett reálbér-növekedés eredményeként a 2021-es szochó-csökkentés még megvalósul, abban az évben azonban már nem éri el a változás mértéke a kritériumként rögzített 6 százalékot. Azonban a hatéves bérmegállapodásba foglalt

utolsó 2 százalékpontos szochó-mérséklés feltétele nem fog teljesülni

- feltéve, hogy az egyéb változókban, mint az inláció szintje nem lesz jelentős elmozdulás.

Szintén befolyásolhatja a megállapodás teljesülését, ha a kormány megvalósítja az egyszámjegyű személyi jövedelemadót. Ez ugyanis a munkaadói terheket változatlanul hagyja, viszont kisebb mértékű béremelésre ösztönözheti őket. Ha a jelenlegi 15 százalék helyett 9 százalék lenne az szja, akkor a dolgozók úgy vihetnének haza 9 százalékkal több fizetést, hogy a bruttó bér változatlan marad. A munkaadók pedig dönthetnek úgy, hogy megtakarítási célzattal nem, vagy csak minimálisan emelik az alkalmazottak bérét.

A jegybanki előrejelzések alapján jövőre 15,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó, ami 2021 utolsó negyedévében 13,5 százalékra mérséklődhet. Ha a makrogazdasági feltételek adottak lesznek, akkor az utolsó csökkentéssel 11,5 százalék lenne a vége az adócsökkentési sorozatnak. Ezzel a jelenlegi 44 százalékos adóék (a teljes munkaerőköltség adó és járuléktartalma) 42,1 százalékra csökkenne a 13,5 százalékos szochó mellett, ha pedig még egy 2 százalékpontos vágás történne, akkor mindegy egyéb adó és járulék változatlansága mellett 41,1 százalékos adóék terhelné a béreket.

Nemzetközi összehasonlításban ez továbbra is magas, mivel a visegrádi országok átlaga 37 százalék környékén mozog, a nálunk beruházást tervező cégek számára viszont roppant kedvezővé válna a helyzet. A bruttó béren felül régiós viszonylatban ugyanis az egyik legalacsonyabb közterhet kellene fizetni a cégeknek a foglalkoztatottak után.