Infostart.hu
eur:
373.42
usd:
339.92
bux:
0
2026. november 20. péntek Jolán
Nyitókép: Pixabay.com

Valós volt a veszély, ám kormányzati hajrával végül csak megúszta az ország

Gazdaságtörténeti szempontból is lényeges fejlemény, hogy Magyarország szinte a teljes hétéves uniós fejlesztési keretét le tudta hívni – írja elemzésében Weinhardt Attila, a Portfolio munkatársa, aki az InfoRádiónak azt mondta: a kormányzati munka mellett a projektgazdák szoros együttműködésére is szükség volt a csaknem 8 ezer milliárd forint összértékű uniós pályázati források lehívásához.

Weinhardt Attila meglátása szerint Magyarország több szempontból is speciális helyzetben volt a 2007 és 2013-as uniós fejlesztési ciklusban. Miután 2004-ben csatlakoztunk az Európai Unióhoz, ez volt az első olyan 7 éves fejlesztési ciklus, amelyben már végig EU-tagként vett részt az ország. Ennek során a rendelkezésünkre álló mintegy 8000 ezer milliárdos volumenű fejlesztési csomagot szinte teljes mértékben sikerült lehívni, ami nem kis teljesítmény – jegyezte meg a Portfolio gazdasági hírportál munkatársa –, amihez rengeteg szakértő, kormányzati munka, illetve a projektgazdák szoros együttműködése volt szükséges.

További érdekesség, tette hozzá, hogy

a kifizetési számláló csak az elmúlt hónapokban ugrott fel 99,64 százalékra,

ami nagyjából annyit tesz, hogy egy 20-25 milliárdos tétel az, ami még bennmarat a brüsszeli kasszában és nem sikerült lehívnia az országnak. Ez valószínűleg így is marad, az egyetlen oka pedig az lehet, hogy valószínűleg egy olyan speciális tételt takar, amelyet más fejlesztési számlákkal nem lehet helyettesíteni – magyarázta Weinhardt Attila.

Különleges finesz?

A komoly kormányzati és projektgazdai erőfeszítések mellett ugyanakkor

a magyar adófizetőknek is mélyen a zsebébe kellett nyúlnia

az említett bravúros teljesítményért – hangsúlyozta a szakértő. Ahogyan elemzésében egy látványos grafikával is szemléltette, 2014 környékén még csak 60 százalék körül állt a 2007 és 2013 közötti ciklusból lehívott források aránya, miközben már hivatalosan le is telt a ciklus. Vagyis valós veszéllyé vált, hogy akár egy-két milliárd eurós mértékű forrás is beragad, és hiába harcolta ki az ország azt, különböző okok, kellő mennyiségű projektek hiányában nem képes lehívni a pénzeket.

Ennek elkerülése érdekében egy nagy hajrába kezdett a kormányzat 2014-ben és 2015-ben. Ekkor születtek azok a kormánydöntések, amelyek révén engedélyezve lett, hogy jelentősen túl lehessen vállalni a 7 évre szóló keretet különféle projektekkel. Magyarán az történt – ismertette Weinhardt Attila –, hogy a magyar adófizetők hozzájárulása mentén

jóval több fejlesztés valósult meg, mint amennyi egyébként indokolt lett volna ahhoz, hogy a 100 százalékot le tudja hívni az ország Brüsszelből.

A túlvállalására pedig azért volt szükség mind költségvetési, mind projekt szempontjából, hogy biztosan legyen annyi problémamentes és szabályos számla, amelyre az Európai Bizottság azt tudja mondani, „oké, küldjük a pénzt”. Nyilván,

amelyekkel probléma volt, azok a magyar „adófizetők nyakán maradtak”,

mint például a 4-es metrós projekt egy 59-60 milliárdos tétele.

Magától értetődően ehhez összességében nagyon komoly erőfeszítések kellettek, és csak mostanában jelenthető ki, hogy végül megúszta az ország tényleges nettó forrásvesztés nélkül a 2007-2013-as ciklust – tette hozzá Weinhardt Attila.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bővül a társasházi fűtési program, de sok lakó még mindig tart a mérők felszerelésétől

Bővül a társasházi fűtési program, de sok lakó még mindig tart a mérők felszerelésétől

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium 2,6 milliárd forinttal emeli a társasházi távfűtés korszerűsítését célzó pályázat keretösszegét. A döntésnek köszönhetően 257 olyan lakóközösség is támogatáshoz juthat, amelynek pályázata korábban megfelelt a szakmai elvárásoknak, de kimaradt a programból. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke az InfoRádióban azt mondta, hogy az érintett társasházakban a négyzetméter alapú fűtési költség felváltja az energiatakarékosabb, fogyasztás alapú díjakat.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×