Évek óta érezteti hatását a vízhiányos állapot a Hortobágyon is. Tihanyi Gábor, a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálatvezető-helyettese tizenöt éve dolgozik a parkban, de eddig ez a legszárazabb tavasz, amit átél.

"Egy normális, kora tavaszi napon a Hortobágyon gumicsizmával járjuk a területet - de ezen a tavaszon nem nagyon kellett felvennem,

mert nem esik az eső. A gémeskútba nézve azt is látjuk, hogy a talajvíz szintje milyen mélyen van; mióta vége a télnek, egy nap intenzív eső volt, 15-16 milliméter, azóta itt mértékadó csapadék nem hullott, jelentős a szárazság" - fejtette ki Tihanyi Gábor.

Természetvédelmi, gazdasági vonatkozásai egyaránt vannak a vízhiánynak, és ezek össze is függnek.

"A szikes, pusztai mocsarak már eleve vízhiányos állapotban kezdték meg a tavaszt, ami azt jelenti, hogy az év folyamán amelyik mocsár nem száradt ki, az most ki fog.

Ez a vízhez kötődő élőlényeknek, a növények mellett a vízben szaporodó kétéltűeknek, halaknak, vízi rovaroknak egyaránt problémát jelent, Nem elhanyagolható az sem, hogy a téli csapadéktöbbletből származó és a tavasszal még rá hulló eső vizéből kellene, hogy elég kaszáló lesz a Hortobágyon; most hajtják ki az állatokat is, de nem igazán találnak dús mezőt sem, a legelőterületek eltartóképessége is jelentősen csökkenni fog" - mondta Tihanyi Gábor.

Ha nem változik a helyzet drasztikusan, arra kényszerülhetnek a gazdálkodók, hogy a nyár második felében az állatok egy részét hazahajtsák, és a pajtákban, istállókban etessék, ami igen drága lesz.